Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
NAGYON UGYEUUNKA HATÁRIDŐRE! Kárpótlást igénylők figyelmébe Az Új Magyar Hírek múlt havi száma mellett a Sigma Rt. körlevelét találták előfizetőink. A társaság, amely hosszú évek óta intézi a külföldi magyarság vagyonjogi ügyeit, a kárpótlás ügyében ajánlott segítséget. A Sigmához már az első héten sok száz válaszlevelezőlap érkezett vissza - jelezvén, hogy olvasóink körében is nagyon sok embert sújtott az önkény. A szerkesztőség is számos megkeresést kapott a kárpótlási témában, ezért határoztunk úgy, hogy a legfontosabb kérdésekkel közvetlenül a körlevél megfogalmazójához fordulunk: dr. Radó Ákoshoz, a Sigma Rt. ügyvezető igazgatójához.- Kezdjük a legfontosabbal: kik jogosultak a kárpótlásra, időben milyen sérelmekre terjed ki a kárpótlás, mi a kárpótlás mértéke?- A részleges kárpótlási törvényt az Országgyűlés 1991. június 26-án fogadta el. A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz: azok a természetes személyek kaphatnak kárpótlást, akiknek magántulajdona 1949. június 8-át követően, a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok következtében szenvedett sérelmet.- Elnézést a közbevető kérdésért: ez azt jelenti, hogy a zsidó törvények által sújtottak, vagy a kitelepített svábok nem kapnak kárpótlást?- Kapnak, de nem most. Ez a törvény csak az 1949. június 8-át követő időszakra vonatkozik. Az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időszakban számos olyan jogszabály született, amely éppen a kérdésében szereplőket sújtotta. A mostani kárpótlási törvény egy másik melléklete részletesen felsorolja, hogy milyen jogszabályokról van szó. Erre a körre a kárpótlást az Országgyűlés 1991. november 30-ig új törvényben rögziti, a most elfogadott törvény elveit követve. De folytatva a választ az előző kérdésre: kárpótlást azok kaphatnak, akik a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgárok voltak. Ha az egykori tulajdonos meghalt, a kárpótlásra közvetlen leszármazottja, ennek hiányában túlélő házastársa jogosult. A törvény szerint a kár mértékét átalányértékben kell meghatározni. Idézzük fel a táblázatot! A kár mértéke A kárpótlás mértéke 0-200 000 Ft 200 001-300 000 Ft között 200 000 Ft és a 200 000 Ft-on 100% felüli rész 300 001-500 000 Ft között 250 000 Ft és a 300 000 Ft-on 50%-a felüli rész 500 001 Ft-tól 310 000 Ft és az 500 000 Ft-on 30%-a felüli rész 10%-a. A törvény kimondja azt is, hogy a kárpótlás mértéke tulajdoni társanként és volt tulajdonosonként az ötmillió forintot nem haladhatja meg. Több tulajdonos esetén a kárpótlás mértékét a tulajdonostársak között tulajdoni hányaduk arányában állapítják meg.- Az igényt hová, kihez és mikor kell benyújtani?-A törvény a június 11-i közlönyben jelent meg és egy hónap múltán lépett hatályba. Az igényeket a hatályba lépést követő 90 napon belül kell benyújtani az illetékes fővárosi vagy megyei kárrendezési hivatalokhoz. Külföldön élők esetén a fővárosi kárrendezési hivatal az illetékes. Nagyon szeretném nyomatékosan felhívni az olvasók figyelmét, hogy az igényeknek november 7-én éjfélig be kell érkezniük a kárrendezési hivatalhoz, ellenkező esetben nincs mód a kárpót-Felkeresik a kolóniákat Tütős Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke ezekben a hetekben alighanem a legelfoglaltabb hivatalnokok közé tartozik. Készséggel fogadta munkatársunkat, hogy a külföldön élő magyarok számára ezzel is megkönnyítse az eligazodást a szövevényes kérdésekben.- Hogyan jelenthetik he a külföldön élő magyarok kárpótlási igényeiket?- Magyarországon a postahivatalok árusítják augusztus elejétől azokat a formanyomtatványokat, amelyeken az igényt be lehet jelenteni. Természetesen a nyomtatványokhoz részletes útmutatót is mellékelünk a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókról. A külföldön élő magyaroknak nem kell Magyarországra utazniuk, vagy rokonaiktól, ismerőseiktől kérni az adatlapokat, mert ezek szinte a hazai megjelenésükkel egyidőben a külföldi magyar nagykövetségeken, illetve konzulátusokon is kaphatóak lesznek. Az adatlaphoz csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyekkel igazolni tudják, hogy a kárpótlásra jogosultak, hogy a megnevezett ingatlan a tulajdonukban volt, és azt mikor, milyen körülmények között vették el tőlük. Dokumentumok hiányában két tanút kell megnevezniük, akik hitelt érdemlően bizonyítják a fentieket.
