Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
KRÓNIKA 9 Az Anyanyelvi Konferencia tanfolyamán Negyven magyartanár, tizenegy országból sasági elnök is, aki meglátogatta a „25-ös bizottság” kétnapos munkáját követő AK védnökségi ülést. Meg kell őrizni az AK alapeszményét mondta, - hiszen a fának is öregek a gyökerei, mégis új hajtásokat hoz. A fa egyszerre öreg és fiatal, így kell megtartani a régi értékeket és hozzávenni az újakat. Lehet örülni az új munkaerőknek, de nem szabad kivetni a régieket sem. Ez alkalomból adták át Bánk József váci érsekpüspöknek eddigi munkája elismeréseként a Bárczi Géza-emlékérmet. Ezután Pomogáts Béla előterjesztette a bizottság jelentését, amelyet megvitattak és kisebb változtatásokkal elfogadtak. A megüresedett helyekre új védnökségi tagokat választottak: Világi Katalint Kölnből, Cs. Gyimesi Évát és Kántor Lajost Kolozsvárról, Herterits Katalint Svédországból és Csörgits Józsefet Horvátországból. Gál Sándor bejelentette, hogy a Csemadok megállapodást kíván kötni az AK-val, s ugyanezt jelezte Dupka György is a KMKSZ részérők Az AK munkája iránti érdeklődést jelezte az is, hogy a résztvevők találkozhattak a szomszéd országok magyarsága és a kormánynak a Nyugaton élő magyarok ügyeivel foglalkozó képviselőivel. Nagy Károly a védnökségi ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az AK jó együttműködésben dolgozik különböző amerikai szervezetekkel, akiknek az érdeklődését sikerült felkelteni. Gál Sándor pedig Mikó Jenő szlovákiai magyar református püspök szavaival összegezte a lezajlott változásokat: „Európán végigvonult az Isten!” S hogy ez milyen felelősséget, feladatokat ró ránk? A szellemi Magyarország megformálását, amelyet hetven évvel ezelőtt széttörtek. Tizenegy országból negyven magyartanár vett részt az Anyanyelvi Konferencia pedagógus-továbbképző tanfolyamán. Az eddigi kurzusok színhelye Debrecen volt, az idei, egyhetes nyári tanfolyamot a Földesi Béla által igazgatott Békéscsabai Tanítóképző Főiskolán rendezték. A Fajzi Tamás által tervezett csabai iskola külső megjelenésében és belső, technikai felszereltségében egyaránt európai színvonalú. Az egyetlen résztvevő, aki minden alkalommal - azaz tizenöt éven át - jelen volt: Assendelft Krisztics Ilona, aki a hollandiai Rotterdam népfőiskoláján tanít magyar nyelvet. Ezúttal magával hozta tizenöt éves unokáját is. Nemcsak a folyamatosság, de a megújulás is jellemezte ezt a tartalmas együttlétet: első ízben vehettek részt - hivatalosan is - a szomszédos országok képviselői. Svédország után a legtöbb pedagógus éppen Romániából érkezett Békéscsabára:- Különös élmény számomra, hogy innen, Magyarországról, a tanfolyam résztvevőivel „kirándulhatok” a Partiumba! - mondja Sylvester Anna, ifjú sepsiszentgyörgyi pedagógus. A résztvevők ugyanis különbusszal meglátogatták a nagyszalontai Csonkatornyot, annak Arany János-emlékmúzeumát. Zuh Imre múzeológus értő kalauzolása után Arany szülővárosának jelenével ismerkedtünk. Öröm, hogy Szalonta új testvérvárosa, Túrkeve emléktáblával jelölhette meg a közelmúltban a város másik két írófiának, Zilahy Lajosnak és Sinka Istvánnak szülőházát. Szomorúság viszont, hogy a 20 ezres kisvárosból az elmúlt két esztendőben több mint ezren települtek át Magyarországra! Csanádi János tanár úr szülőfalujába, Zeréndre vezetet innen utunk, ahol megcsodáltuk Románia egyetlen falusi képtárát, az általa szervezett Zeréndi Múzeumot. Aradi séta következett ezután : megkoszorúztuk a vértanúk emlékoszlopát, amelyet a kegyeletesnek nem nevezhető aradi „városrendezők” egy kempinggel és egy futballpályával építettek körül. A békéscsabai programban kiváló tudósok, tanárok tartottak előadásokat. így Szathmári István, Ginter Károly, Pomogáts Béla, Bihari Mihály, Romsits Ignác. Romsits, a Magyarságkutató Intézet igazgatóhelyettese a határainkon túli magyarság helyzetéről adott áttekintést, amit az adott országból érkezők kiegészítettek. Virág Erzsébet Kolozsvárról azt hangsúlyozta, hogy legfontosabb jelenlegi követelésük az anyanyelvi oktatás visszaállítása Románia-szerte, az óvodától az egyetemig. Mórocz Károly - Galántáról - rámutatott, hogy Szlovákiában is az iskolában dől el a jövő, ezért küzdenek minden eszközzel a Komáromi Magyar Egyetemért. Több kárpátaljai kolléga azt panaszolta, hogy nem kapott vízumot a szovjet hatóságoktól. B. Á. Assendelft Krisztics Ilona és unokája (Hollandia), a tanfolyam résztvevői, a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola igazgatója, Földesi Béla társaságában Koszorúzás Aradon, az 1849-es vértanúk emlékkövénél FOTÓ: BALÁZS ÁDÁM Z. K.
