Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Szép Ernő drámája Vőlegény a Várszínházban Édes és keserű, szép és szomorú, lágy és kegyetlen - ezeket a szavakat Kosztolányi Dezső írta Szép Ernőről 1923-ban a Lila ákác Renaissance Színház-beli bemutatója kapcsán. De éppúgy érvényesek ezek a megállapítások az egy évvel korábban íródott másik Szépdarabra, a Vőlegényre is, amelyet a budai Várszínház mutatott be Szőke István rendezésében. Édes és keserű az a lázas izgalom, amelynek közepette a beszélő nevet viselő Csúszik család készülődik a reménybeli vőlegény vendégül látására. Érthető a kapkodás: Kornélkát férjhez kell adni minél előbb és lehetőleg minél jobban. Az utolsó fillérekből uzsonnát hozatnak, a szomszédoktól damasztszalvétát, gramr font, könyveket, teáskészletet, cselédet kérnek kölcsön. A papa, a mama és a gyerekek magukat ünneplőbe vágva várják a vőlegényt: a fogászt. Aki meg is érkezik, jó étvágygyal elfogyasztja az uzsonnát, majd a kedves papát hívja másnapi találkára, megbeszélendő a dolog anyagi részét... Szép és szomorú a két fiatal találkozása a fogorvosi rendelőben, ahol a papa hímezése-hámozása egyértelművé tette a hozományvadász ifjú előtt, itt bizony egyetlen koronára sem számíthat. És ekkor jön Kornélka, a huszonöt éves, viruló szép lány, aki minden női büszkeségét feladva omlik a férfi lábaihoz, könyörögve, hogy vegye feleségül. Fox Rudi azonban pökhendi cinizmussal megalázza, szinte a sárba tiporja. És ez ebben az előadásban szinte szó szerint értendő, hiszen Gáspár Tibor fogásza tettlegesen bántalmazza a Kornélkát játszó Kováts Adélt, aki tényleg a földre zuhan. Valóságosan megélt színészi pillanatoknak lehetünk tanúi, s ez adja játékuk őszinteségét, hitelét. Gáspár Fox Rudija csak játssza a lezserséget, a felfuvalkodottságot, a mindenáron pénzhajhászó piperkőcöt, Kornélka őszinte érzelmei, kétségbeesett vágyakozása leveszi a lábáról. Kováts Adélról már annyiszor leírták, hogy gyönyörű szép nő, finom, lírai alkat. Most végre nem elég csak szépnek lennie, igazi karakterfigurát formálhat meg, amelyből kiderül, hogy Kornélka és Fox Rudi: Kováts Adél és Gáspár Tibor Kováts Adélnak humora, szikrázó szenvedélyei is vannak. Lágy és kegyetlen a színmű utolsó felvonása. A szülői házba nagyvilági dámaként betoppan Kornélka, aki elhatározta, hogy a könnyű és jobb életet részesíti előnyben. Kolozsvárott, Fadrusz János monumentális Mátyás-szobrának szomszédságában, a Szent Mihálytemplom szentélyének közelségében, á képzőművészek szövetségének galériájában Lívia Dragoi román művészettörténész és Kántor Lajos szerkesztő, művészeti író nyitotta meg Kós András szobrászművész ötven alkotásból álló retrospektív kiállítását. Kós András alkotásaiban ott munkál a sztánai gyermekkor boldogsága, a temesvári világracsodálkozás reménysége, a polihisztor édesapa, Kós Károly puritán szigora, a gondoskodó, féltő édesanya kitárulkozó szeretete, féltése, a kolozsvári élmények, emlékek örömei, félelmei, kételyei, megvalósult remények és a vesztett illúziók. Az erdélyi népművészet, szobrászat, iparművészet mindig is szívesen használta a fát, azt az élő anyagot, amely átalakulása, szoborrá, plasztikává, Képtelen ellenállni az immár szerelemtől őrült fogász ostromának. Akinek már nem a hozomány, hanem csakis a nő kell. Agyő kaszinó, agyő Riviera, Kornélka a szegénységet és a szerelmet választja-Kosztolányit idézhetjük ismét, aki ugyan Szép Ernő Aranyórájáról mondta e gondolatokat, de írhatta volna akár a Vőlegényről is: „A tündérmesét gyermeteg népek álmodják, s költők írják. Ezt Szép Ernő írta, a XX. század áldott költője, aki itt, az aszfalton, a kávéházban, a villamosban, a jelen fakónak hitt díszletei között is az örökkévaló dolgokat látja, s abban, ami másnak mindennapi, kopott, az ősi mítoszt veszi észre.” TARJÁN VERA relieffé válása után is tartalmazza alaptermészetét, hogy tudniillik feltárja életét, múltját, engedelmes, lehet látni szerkezetét, engedi magát alakítani, díszíteni és szerényen mutatja szépségét, bársonyosságát, békéjét, barátságosságát. Fafiguráiban, Együtt a család. Szép Ernő drámájának Nemzeti Színházi előadásán fotó: sárközi Marianna Kolozsvári üzenet Kós András szobrai
