Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-01 / 17. szám

KRÓNIKA 7 Tudósítónktól Szép szivárvány koszorúzza az eget Székely dalosok Bálványoson Háromszéken, Bálvá­nyosvár tövében, két évti­zedes hagyományt felújít­va tartották meg az idén Szivárvány néven a két or­szágra szabott nemzetiségi tánctalálkozót. Mi a régi és mi az új ebben a hagyo­­mányfolytatásban ? Huszonhárom eszten­dővel ezelőtt magam is ott voltam az első bálványosi seregszemle indíttatásá­nál. A Várhegy oldalából kifeszegetett kőtömbök­ből épített, a vár két udva­rának alaprajzát utánzó szabadtéri színpad tér­plasztikai hatása ma job­ban érvényesül, mint a kezdeteken, a rusztikus anyag természetesen il­leszkedik a felszíni for­mák és színek világához. Húsz és egynéhány évvel ezelőtt főleg a háromszéki és a szomszédos megyék műkedvelőinek táncos­énekes helyévé vált Bálvá­nyosfürdő s vendégként ide invitáltak román együtteseket is. Aztán fo­lyamatosan változott az arány, a más ajkú csopor­tok majdnem kiszorították a színpadról az erdélyi magyar folklórt, folytonos „népszokás-megújító” igyekezetükben a giccs meg a jelszavas politikai agitáció felé mozdították el a bemutatott műsort. A bálványosi fesztivál évről évre degralálódott. Az idei, végül is sikerre vitt hagyománymegújítás ezért is fontos. A szerve­zők, először is, nemzetisé­givé változtatták a rendez­vényt, s a méhkeréki meg gyulai román együttesek felvonultatásával egy (tánc)lépéssel előbbre hozták az európai orszá­gok közötti határok annyi­ra óhajtott jelképesítését. A romániai kisebbségi csoportok jelenléte, a dobrundzsai török meg ta­tár, A Duna-deltai lipo­­ván, a máramarosi ukrán és a sepsiszentgyörgyi ci­gánycsoportok színpadi életkedve modell értékű, bizonyítéka annak is, hogy egy etnikai töredék széteső cserepeiből micso­da szépséget lehet egymás gyönyörködtetésére előva­rázsolni. Kár, hogy a ha­zai szászok és svábok, a bánáti szerbek nem érzé­kelték (még) a bálványosi rendezvény kisebbségi kulturális értékeket ápoló funkcióit, az együttélés szorgalmazásában vállalt szerepét. Ennek ellenére sincs miért elcsüggedni, a jelenlévő kisebbségiek he­lyettük is „betáncolták” a színpad és a táj tág tereit, s jövőre is ott lesz majd a számukra fenntartott hely. A műkedvelők sokadal­mán bemutatott műsor törzsanyaga az erdélyi magyar néptánc, népzene és az éneklés volt, a romá­niai magyar folklóröveze­tek reprezentáns csoport­jai vonultak föl: három­székiek, csíkiak, gyergyói­­ak, udvarhelyszékiek, ka­lotaszegiek, maros- és nyárádmentiek. Itt voltak a moldvai csángók, ven­déglátóként a bodzavidéki - csememeki - románok, s fellépett a debreceni Hajdú-együttes s a gyulai Körös-csoport is. A műkedvelők százai vonultak föl tehát az idén Bálványosfürdőn, a kü­lönböző tájegységek és a nemzetiségek szerint tago­zódó viselet, táncrend, dallamvilág önmagában is megejtően szép és feleme­lő volt, de az ódon várrom köré összesereglett soka­ság látványa minden el­képzelést felülmúlt. A Csorna magossá lankás lejtőjén kiképzett termé-Capella Savaria Az idén 70. alkalommal megrendezett Göttingeni Handel-fesztiválon jelen­tős magyar siker született. A szombathelyi Capella Savaria alkotta a magját annak a nagylétszámú művészgárdának, amely 12 ország muzsikusaiból verbuválódott. Két ízben mutatták be Händel II Ismét meghirdeti pályá­zatát - 1990. szeptember 30-ai határidővel - a nagy hagyományú magyar konyha- és pinceművésze­tet, valamint a hozzá kö­tődő társasélet értékeit be­mutató irodalmi művekre, a Krúdy Gyula Emlékala­pítvány (1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. Ven­déglátóipari Főiskola). Tematikai vagy műfaji megkötés nincs; a terjede­lem viszont ne haladja meg a tíz gépelt oldalt. A szetes amfiteátrum nem tudta befogadni az érdek­lődők tömegeit, ezek el­lepték Torja patak völgyé­nek útjait, a Várhegy tér­ségeit s a szemközti Bü­dös-hegység szerpentine­­ző útjait. A decemberi ro­mániai fordulat után egyi­kévé vált ez a bálványosi azoknak a tömegrendez­vényeknek, amikor az együvétartozás megőrző szépségét viszik ki a sza­badba az emberek. Ezért történhetett meg, hogy ha a színpadra né­zett az ember, az is mara­dandó élményt belénképi­­tő látvány volt, ha a szín­pad körüli színes kavalká­­dot szemlélte, az is erőt és szépséget, biztonságérze­tet sugárzó művészi él­ménnyé állt össze ben­nünk. SYLVESTER LAJOS Floridante című operáját koncertszerű előadásban. A címszereplő Orew Min­­ter kontratenor mellett méltán aratott sikert a többi szólista is: Annette Markert, Farkas Katalin, Zádori Mária, Gáti István és Moldvay József. A kon­certen élő lemezfelvétel is készült. pályázaton minden ma­gyar nyelvű és bárhol köz­zétett alkotás részt vehet. ELNÉZÉST! 13. számunk dél-afrikai riportjában sajnálatos képcsere történt: Csap La­jos egyesületi vezető képe helyett (az ő neve áll a képaláírásban) Martinecz Mihály és édesapja fotó­ját közöltük. Mind az érintettek, mind az olva­sók elnézését kérjük. Magyar siker Göttingenben Újra lehet pályázni Krúdy-alapítvány

Next

/
Oldalképek
Tartalom