Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-04-03 / 7. szám
LŐRINCZE LAJOS ROVATA FOLYÓIRAT KERESZTREJTVÉNY Miért bunda a bunda? A címül írt szóról 3-4 évtizeddel ezelőtt csak azt tudtam, hogy állati szőrzet, prémből készült meleg téli felsőruha; manapság pedig - nos, ezt talán nem is kell magyaráznom: a magyar emberek többségének elsősorban az eladott mérkőzéseket jelenti. Hétkötetes, igazán gazdag Értelmező Szótárunk, (amelynek első kötete 1959- ben, tehát három évtizeddel ezelőtt jelent meg), nem tud róla. A kétkötetes Kéziszótár már említi, de érdemes megnézni, megfigyelni a szó formáját, értelmezését, minősítését. Nem a bunda-1, hanem a bundázás-1 ismeri szótárunk, mégpedig „bizalmas” stílusárnyalatú, sportnyelvi szóként. És - ami még inkább meglepő - a jelentés megadása helyett kérdőjelet találunk a szó után, ami azt mutatja, hogy a szerkesztőség bizonytalan volt, mit is jelent pontosan a szó. A bundázik alatt viszont azt olvashatjuk, hogy ez a sportnyelvi szó azt jelenti, hogy egy labdarúgócsapat a másik csapattal titokban előre megegyezik az eredményben. Eladásról, lefizetésről itt még szó sincs. De menjünk tovább. Honnan is ered, mitől, miért bunda a bunda? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában a sundám-bundám szócikkben találjuk meg a nagy valószínűséggel helytálló magyarázatot. A sundám-bundám szót, kifejezést már a 18. században feljegyezték, élt ilyen tréfás, latinosított formában is; per sundám-bundám. Jelentése: alattomban, suttyomban, nem egyenes úton. A sundám-bundám második tagjának nincs köze a szőrmekabát jelentésű bunda szóhoz. Alakulását szótárunk úgy magyarázza, hogy a sunda (csúnya) szóból alakult egy ikerszó, úgy mint a cs/gó-ból a csigabiga. A sundám-bundám azt jelentette, hogy csúnyán, nem tisztességesen. Hogy aztán a második tagból önállósodott bunda mai sportnyelvi vagy inkább manapság már szinte köznyelvi jelentését felvette, abban alighanem közrejátszott a rokon jelentésű suba is, mégpedig azzal, hogy amit titokban, mások előtt eltitkolva és sokszor nem is tisztességesen csinálunk, úgy is szoktuk mondani: suba alatt. Tehát: suba alatt vagy bunda alatt, ((sőt fű alatt) történik valami: úgy csinálják, hogy más ne lássa, ne vegye észre. Érdekes, hogy a guba. ez a durva posztóból készült felsőkabát nem szerepel szólásunkban. Talán mert szegényesebb, nem veheti fel a versenyt a subával. A szólás szerint is: suba subához, guba gubához. Napjainkban a még előkelőbb bundához már közelebb került a guba, s mindkét szó újabb jelentésváltozása révén. Még megérhetjük, hogy az előbb idézett szólás így időszerűsödik: Suba subával, guba gubával. A Kölyök Magazin Ott toporog a kölyök a felnőttkor küszöbén - tele kíváncsisággal, de nem igazán tudja még, mire kíváncsi (a mesére már nem); tele vágyakozással, de nem igazán tudja még, mire vágyik (rövidnadrágra már nem); ott toporog életének legnyitottabb és legfogékonyabb állapotában lévő agyával, a leglángolóbb vonzalmakra kész szívével, és... ...és mintha senki földjén állna. Róla még úgy-ahogy beszélnek, de vele szinte alig. A világot döngető hírharsogásban szinte csend veszi körül. Legfeljebb mint iskolai lényt, mint tanulót, mint oktatási-, nevelési objektumot szó-bombázzák, holott ő már javában társadalmi lény. De hát iszonyúan nehéz is szót érteni vele. A gyereknyelvet már nem, a felnőttnyelvet még nem beszéli. Ráadásul egyre kevesebbet olvas! A televízió, a video meg a személyi számítógép még az eltökélt betűrajongók olvasásra szánt idejét is könyörtelenül tizedelgeti. Gyökeresen átalakulóban tehát olvasástechnikája, az olvasmányokkal szembeni igénye, az írott információk fogyasztási módja, főképp a sebessége. A fentiekben rejlő kihívás kényszerítette ki néhány megszállott íróból-újságiróból-grafikusból a Kölyök Magazin megjelentetését. Az immár IV. évfolyamába lépő, 68 oldalas, egynegyed terjedelmében színes nyomású havilap tömören, lényegre törően fogalmazó kamasznyelven - ugyanazt a teljességet törekszik nyújtani a 10-14 (12-15 ?) éves serdülőkorosztálynak, mint amit a felnőtt megkap a neki szóló sajtótermékektől. Egyszerre kielégítve és orientálva érdeklődésüket a sporttól a politikáig, a kalandtól az eszményképválasztásig, a zenétől a szerelemig, az irodalomtól a kriminológiai veszélyekig, a humortól a környezetvédelemig, a viselkedéskultúrától az iskolai-családi-társadalmi érdekvédelemig izgalmas rejtvényekkel, levelezéssel, havonta más-más poszterrel gazdagítva. Miközben - kimondva, kimondatlanul - az információgyártás és -fogyasztás titkaiba is igyekszik beavatni olvasóit. így tekintve a Kölyök az újságírók gyereklapja. Abban az értelemben is, hogy cikkeiket az újságíró szakma legjobb hazai képviselői írják. Bízvást mondhatjuk, hogy amilyen mértékben a Kölyök a Magyarországon élő kiskamaszoknak a világot hozza be - a világban bárhol élő (magyarul beszélő) kortársaiknak az ő életükről, gondjaikról és gondolkodásmódjukról vihet híradást. BERKES PÉTER Négy sor Nagyváradról VÍZSZINTES: 1. Múlt századi drámaíró, a magyar népszínmű megteremtője (Ede). Nagyváradon született, s az ő szobra áll a város színháza előtt. 9. Jeles század eleji költő (Tamás). Ő is a nagyváradi „Holnap” nevű irodalmi csoporthoz tartozott az első világháború előtti években. 12. Nagyvárad „sebes” folyója. 16. Nagyváradi műemlék, eredetileg 1. László király építtette. 17. Nagy magyar költő (Endre). Hírlapírói pályáját 1900-ban Nagyváradon kezdte. 18. Tisza menti község. 20. Magyar nyelvű országos napilap Romániában. 21. Valaminek a pénzben kifejezett ellenértéke. 22. Kiadat páratlan betűi. 23. Az ő részükre. 25. Mérkőzés a végső győzelemért. 27. Kellemes időtöltés. 29. Úgy mint, rövidítve. 31. Az immár 83 éves, Nagyváradon élő költő, Horváth Imre „Pillantás” című négysoros versét idézzük. Az első sor. Zárt betű: R. 33. Mostanáig, napjainkig. 34. Szerelem szájjal kifejezett jele. 35. Három zenész együttese. 36. A magyar nemzeti szobrászat múlt századi megteremtője (Miklós). 37. Női név. 38. Másik női név. 40. A történetírás görög múzsája. 42. Szépen, de csak félig! 43. Az ábécé kezdete. 44. Csatangol valahol. 47. Felfog valamit. 49. Az első magyar nyelvű újság, a pozsonyi Magyar Hírmondó elindítója volt (Mátyás). 52. Erdei építmény. 54. Kendert törő háziipari eszköz. 55. A vers második sora. Zárt betű: V. 59. Múlt századi költő (Mihály). Az abszolutizmus idején a nemzeti érzés ébresztője. 61. Élesen kiált. 62. Kossuthdíjas balettművész (Adél). 64. ... -vérig; teljesen. 66. Tizenkét darab. 67. A szóban forgó személyek. 69. A modális hangrendszer egyik hangneme. 70. Valamit megelégelő. 71. Falat emel. 73. Testület tanácskozása. 74. A betűk rendje. 75. Város Buda közelében. 76. ...-kódex; a 15. században keletkezett magyar nyelvemlék. 77. Őrölt búza. 79. Magyar operettszínpadon is gyakran látható Verdi-hősnő. 82. Háromtagú együttesek. 84. Veszélyből szabadítja ki. 86. Személyemről. 90. Skálahangok. 91. Észjáték 64 mezőn, 32 figurával. 93. Ágneske. 95. Regények szerzője. 96. Termék, amit el szeretnének adni. 97. Ellenőriztek a rendőrök. 100. A máj termelte váladék. 102. Állat, amelynek életeleme a víz. 103. Rizst hámozó. 105. Helyet foglaló. 106. Fővárosunk régi része. 108. A szív oldala, névelővel. 110. Idejét múlttá válik. 112. Farkas...; Tamási Áron író szülőfaluja Marosvásárhely és Székelyudvarhely között. 116. Moldova György riportkönyve a magyar vasútról: .. .a mozdony füstje megcsapott. 119. A megadott időpontig. 120. Széchenyi Zsigmond vadászkönyve. 122. Széles vállkendő. 123. Had betűi keverve. 125. Álljunk csak meg! 126. A megnevezett ok miatt. 127. Veszprémi patak. 128. Amália becézett alakja. 129. Kamionokon látható rövidítés. 130. Vízilabdás. 131. Korai gyümölcs, amelyért le kell hajolni. 132. Kendővel jelezve. FÜGGŐLEGES: I. Semleges európai ország. 2. Bolt becsukása. 3. Diktáló. 4. Fényes festék. 5. ... regénye; Gárdonyi Géza könyve. 4
