Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
IS BOLDOGASSZONY, ANYÁNK jós királyunk fogadalmat tett, hogy ha szerencsésen visszatér, akkor az általa kedvelt pálos rend részére templomot és kolostort építtet. Az alapításra 1352-ben került sor, miután a rend főnökével egyetértésben kiválasztották a Börzsöny rengetegének e festői völgyét. A felépített kolostorban hamarosan nyolcszáz szerzetes lakott, és innen indult útnak az a tizenhat pálos atya, akik 1382-ben megalapították a lengyelországi czestochowai Mária-kegyhelyet. Élete vége felé gyakran vonult ide vissza a beteg király. A hagyomány ma is számon tartja az oratóriumnak azt a részét, ahol lakott és a szentmisét hallgatta. A mohácsi csata évében a török a virágzó kolostort felprédálta, a szerzetesek a visegrádi várban leltek menedéket. Közel két évszázad múltán, 1712-ben építtette újjá az épületeket Széchenyi György esztergomi érsek, és visszatelepítette a pálosokat Lengyelországból. Az újjáépített templomot és kolostort 1729-ben szentelte fel utódja, Esterházy Imre prímás, aki korábban maga is pálos szerzetes volt. Miután II. József 1782-ben feloszlatta a rendet, a kegyhely őrizetéről az esztergomi főegyházmegye papjai gondoskodtak. Az épület 1809-ben, a Napóleon elleni nemesi felkelés idején hadikórház lett, 1854- től pedig máig fegyintézet. Megszüntetésével, áthelyezésével az újjáalakult rend kolostora mellett múzeumot, kórházat és a nemzeti megbékélés emlékhelyét lehetne kialakítani a hatalmas épületegyüttesben. A kegyképet - amelynek külön érdekessége, hogy a Madonna és a kis Jézus fején nem a gyakori barokk ékítmény, hanem a magyar szent korona látható - Laskivi Ciprián pálos szerzetes festette. SIKLÓS - MÁRIAGYÜD A Koppány-féle pogánylázadás leverése után Szent István király a pécsváradi bencésekre bízta a déli országrész hitéletének helyreállítását. Ők helyezték el a gyüdi forrás mellett, a már keresztény lakosság hitének megerősítésére egy kis kápolnában a Szűzanya szobrát. Hamarosan számos imameghallgatásról, gyógyulásról adnak hírt a feljegyzések. Az első templomot II. Géza király építtette itt 1148-ban. Kegyszobra a törökdúlás idején valószínűleg elpusztult, de egy 1927-es pécsi ásatás során előkerült XIV. századi érme alapján tudjuk, hogy a szobor királynőként, fején koronával, palástban, kezében jogarral ábrázolta a Szűzanyát. A török megszállás idején előbb a görögkeletiek, majd a kálvinisták szerezték meg a templomot. A török kiűzése után több környékbeli számolt be arról, hogy a templomnál jelenést látott, és a Szent Szűz sürgette a templom visszafoglalását. A siklósi ferencesek jelentették az eseményeket a szigetvári katonai parancsnoknak, aki felterjesztette az uralkodó elé. I. Lipót császár erre utasította a pécsi püspököt, hogy foglalja vissza a templomot a reformátusoktól. A Kaproncáról hozott új kegyszobrot azonban hamarosan az eszéki várba kellett menekíteni a Rákóczi-felkelés során kirobbant katolikusüldözés elől. A szobor hosszas viták után végképp Eszéken maradt. A nagy népszerűségnek örvendő ősi kegyhely jelenlegi barokk templomát és ferences kolostorát Batthyány Károly horvát bán építtette 1745-ben. VÁC - HÉTKÁPOLNA Az első kápolnát Szent László király építtette fel, aki az itt kért segedelemmel győzött a harcban. Ez a kápolna a tatárjárás során elpusztult, majd az itt lévő gyógyvizű forrás mellett hamarosan felépült a Kuti Boldogasszony temploma, amelyben 4 pozsonyi máriavölgyi kegykép másolatát helyezték el. Ezt a második templomot a törökök pusztították el. A kegyképet azonban megmentette egy utóbb megbénult asztalos, aki 1690-ben két ízben égi szózatot hallott, hogy vigye vissza a képet a romokhoz. A második' alkalommal gyógyultan kelt fel ágyából, és a képet a kegyhelyre vitte, ahol lombsátort épített fölé. A további csodás gyógyulások és imameghallgatások híre eljutott Kollonich bécsi hercegérsekhez is, aki 1714-ben felépíttette a mai templomot. Fogadalmi felajánlásul 1738-ban egy özvegyasszony a templom kertjében Krisztus szenvedéseit bemutató hét stációt építtetett. Ezért nevezik ma a kegyhelyet hétkápolnának. * Az elmúlt jubileumi Szent Istvánévben a budapesti bazilika előtt öszszegyűlt hívek ezreinek jelenlétében újította meg a szent király fogadalmát Paskai László bíboros, esztergom prímás érsek, és felajánlotta sokat szenvedett hazánkat a Szent Szűznek. Napjaink nemzeti megújulásában ismét tiszta fénnyel ragyog és tömegeket mozgat a Mária-kultusz, és mind gyakrabban tör fel világi rendezvényeken is az ősi magyar népének, a „Boldogasszony, Anyánk”. PUSZTASZERI LÁSZLÓ KEGYHELYÜNK A TENGEREN TÚL Amerikai Máriapócs A bazilita rendet a kisázsiai Caesarea érseke, a Krisztus utáni IV. században élt Nagy Szent Bazil alapította. E görög katolikus szerzetesrend Magyarországra is eljutott. Szatmárban, Máriapócson építettek templomot, rendházat, s lettek őrizői a könnyező Szűzanya-képről messze földön híres Mária-kegyhelynek. „...itt, Máriapócson” - mondja a görög szertartású misét vezető Erdei J. József atya üdvözlő szavaiban. Holott ez az augusztus végi nagyzarándoklat egy amerikai kegyhelyre vonzza a híveket több mint húsz esztendeje. Ám az oltárt itt is a Szűzanya képe vigyázza, és a máriapócsi bazilita atyák a vendéglátók. Zsúfolt a templom, a fal mellett is állnak, s a későbbi római katolikus misére sem érkeznek kevesebben. A Mária-képet két különös freskó fogja közre: a máriapócsi körmenetet ábrázolja az egyik, a matawani templom előttit (aberdeeni járás, New Jersey) a másik. Rajtuk hívek pprtréi, az újvilági Máriapócsért adományozók s az alapító atyák. Egyikük, a két Máriapócsról könyvet is író Skinta J. István így mesélte el a történetet, mely a két freskójelenetet összeköti:-Amikor 1950-ben államosították máriapócsi kolostorunkat, a fiatalok nem kellettek sem mint szerzetesek, sem mint papok. 1956-ban egyikünk Amerikába jött, ketten közülünk pedig Rómába kerültek. Később ők is átjöttek az USA-ba, és a loraini Szent Mihály görög katolikus egyházközségben kezdtünk tevékenykedni. 1963-ban Isten segítségével és az áldozatos hívek jóvoltából megtaláltuk ezt a helyet itt, Matawanban, és nem # í ) ! I
