Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-05-06 / 9. szám
Az utóbbi évtizedek nem kedveztek a történettudomány segédtudományainak, sőt a társadalomtudomány egyes területeinek sem. Hosszú ideig érvényesült ugyanis az a felfogás, hogy a nemzeti történelem feltárása és bemutatása során kár szót vesztegetni az egykori elnyomó osztályok, így a feudális reakciót megtestesítő nemesség szerepére és teljesítményére. Megszakadt a címertani, családtörténeti, pecséttani és hivataltörténeti kutatások nagy hagyományokra épülő és gazdag eredményeket hozó folyamata. Napjainkban azonban újfent megnövekedett a segédtudományok szerepe az egyetemi képzésben, megújult, s számos fiatal szakember részvételével beindult a nemességkutatás, és megkezdődött Nagy Iván: „Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal” című művének reprint kiadása. A mű és szerzője régóta fogalommá vált. A genealógia iránt érdeklődők már a századfordulón is csak a „nagyiván” után tudakozódtak a könyvtárakban és könyvkereskedésekben, s többnyire maguk sem gondoltak bele, hogy a tizenhárom kötetre menő kiadvány címét, vagy a szerző nevét mondják-e ki. Nem kétséges, hogy a Csákyak harci érdemeikért nyertek nemességet és birtokot a Felvidéken. Holott Nagy Iván (1824-1898) hús-vér figura volt, méghozzá nagy teher- és munkabírású, „békebeli” matériából való. Elviselte a politika már akkoriban sem csekély terheit, s pályatársaival - főként Horváth Mihállyal, Szalay Lászlóval és Szinnyei Józseffel - annyi adatot tárt föl, s hozott a közönség tudomására, ami ma egyik-másik tudományos intézetnek is becsületére válna. Életrajzi adatait nem nehéz összefoglalni. Nógrád megyében született, Balassagyarmaton, s ott is halt meg, horpácsi kúriájában. Kisnemesi családból származott, s jobb híján értelmiségi pályát választott, tehát joghallgatónak állt. Jurátusként asszisztálta végig az 1847/48. évi rendi országgyűlést, azaz a polgári átalakulás törvényes és forradalmi folyamatát. A szeme láttára végbemenő átalakulással egyet is értett, mert a „nagy év” őszén honvédnek szegődött, s végigharcolta a függetlenségi háborút. Főhadnagyi rendfokozatig vitte. A bukás utáni kényszertoborzást úgy úszta meg, hogy nevelői állást vállalt egy „gutgesinnt”, azaz császárhű főnemesi családnál, s azt külföldre is elkísérte. Velencében bukkant rá a Luigi Gritti életéről szóló emlékiratokra, s eképp a Mohács utáni évek talán legfontosabb forrásbázisára. Ettől kezdve művei és rangjai hordozzák életútját: 1853-as visszatérése után az Egyetemi Könyvtár alkalmazottja, itteni működése közben kiadott genealógiai munkája (1857— 1868) folytán az Akadémia levelező tagja, a Kiegyezés után pedig a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja lett. Sokféle témáról írt, életművének lényege mégis csak az marad, hogy ő hozta létre a Genealógiai és Heraldikai Társaságot, Nógrád megye múzeumát, s nagy elszántsággal készülődött arra, hogy Borovszky Samu felkérésére megírja Nógrád megye történetét. Fő műve, a most reprint kiadásban megjelent családtörténet korántsem hibátlan, hiánytalan és kész alkotás. Legszembetűnőbb fogyatékossága az, hogy a szerző nem mindenütt tünteti fel a női ág tagjait, a nemesítés keltét és a birtokadományozás kihirdetésének színhelyét. Kifogásolható még a családi címerek leírásában fellelhető pontatlanságok nagy száma. Nagy Iván komoly mentsége azonban az a tény, hogy mostoha körülmények között gyűjtötte anyagát, ki volt szolgáltatva adatszolgáltatóinak, akik nem mindig adták át a családi levéltárak mélyén porladó anyagot oly egyszerűen az Egyetemi Könyvtár főtisztje, illetve őre kérésére. Képanyagunk az újra megjelent mű mellékleteiből válogatott. SIMON V. PÉTER Örömmel értesítjük / kedves vendégeinket, hogy megnyitottuk a felújított MÚZEUM KÁVEHAZAT (Budapest Vili., Múzeum krt. 12.). A Kávéház régi hangulatával várjuk Ónokét éttermünkben, teraszunkon és presszónkban. Egyéni hangulatú rendezvények szervezéséhez különtermünkkel állunk rendelkezésükre, (telefon: 138-282). PEST-BUDAI _ Z'/YIfÁ 'gÁÍ/A /fi/__ „MI MINDIG A FEDÉLZETEN VAGYUNK!” MENETRENDSZERŰ SZÁRNYASHAJÓJÁRAT: Budapest-Bécs-Budapest Közlekedik: 1988. április 4-től október l-ij> naponta Főszezonban: 1988. május 30-tól szeptember 11 -if* naponta kétszer Menet jegy árak: Felnőtt egyirányú 630. ATS gyermek egyirányú 360. ATS felnőtt retúr 1050. ATS gyermek retúr 630, ATS Utazási irodák, turistacsoportok részére szárnyashajó bérelhető! Információ, hajóbérlés, jegyelővétel Budapesten MAHART Nemzetközi hajóállomás 1056 Budapest. Belgrad rakpart tel.: ISI-953. 181-743 teles: 22-5412 . Becsben M AH AR I Vezérképviselet 1010 Wien, Karlsplatz 2/8. tel.: 65-56-44. 65-38-44 telex 131-(H) I BELFÖLDI HAJÓJÁRATOK ÉS HAJÓPROORAMOk: Menetrendszerű hajójárat a Dunakanyarba (Budapest Esztergom Budapest) naponta többször Budapesti sétajárat Műsoros hajoprogramok étkezéssel: Egynapos hajókirándulás a Dunakanyarba; Kínai vacsora hajón; Folklórest Budapesti városnézés ebéddel. Egyéb szolgáltatásaink hajók bérbeadása; programok szervezése; idegenvezetés; vendéglátóipari szolgáltatások megrendelése. Információ: MAHART Vigadó téri hajóállomás tel.: IX1-223 Személyhajózási ( zemegvség 1056 Budapest. Belgrad rakpart tel.: 181-704 telex: 22-5412 26
