Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-09-15 / 18-19. szám
H azalátogató brazíliai ismerősöm — húsz éve nem járt itthon — első dolga volt, hogy látható élvezettel, csettintve utána egy jóízűt, lehajtott egy korsó pesti vizet. „Gyakori ULJ álmom Rióban — jegyezte meg —, hogy csobog a víz a csapból hajdani Damjanich utcai konyhánkban, én meg iszom, iszom, iszom...” „Hallod ezt?” — kacsintottam nejemre, akinek az a szokása, hogy mielőtt inna, percekig folyatja a vizet, s el nem mulasztana egy epés megjegyzést a pesti (pontosabban budai) víz „zamatáról”. ö ugyanis bakonyi lány, szülővárosában a bányából nyert, jéghideg karsztvízhez szokott. — Milyen is valójában a budapesti víz? S mert beszélgetőpartnerem a Fővárosi Vízművek igazgatója, Cséry Pál, rögtön általánosabbá, „szakszerűbbé” fogalmazom át kérdésemet: Milyenek a természeti adottságok a több mint kétmilliós főváros vízellátásához? — Adottságaink — nemzetközi összehasonlításban is —- jóknak mondhatók. Nekünk ugyanis zömében a Duna mentén fúrt, parti szűrésű kútjaink vannak, számuk összesen kilencszázötven. A napi 1 millió 450 ezer köbméter víz — ebből úgy 1 millió 100 ezer köbméter fogy el — túlnyomó részét ezekből a kutakból nyerjük. Bár a Duna vízállása erősen befolyásolja kútjaink hozamát, a mennyiség tekintetében nem lehet okunk panaszra. És azt hiszem, a fővárosi víz minősége sem rossz. Vannak ugyan különbségek az egyes városrészek között: A pesti oldal északi és középső része a víztisztító vizével kevert, szentendrei vizet kap, míg Pest és Buda déli részeire jobbára a Csepel-szigetről juttatjuk el a vizet, ahol a kedvezőtlenebb adottságok miatt elkel némi tisztítás és fertőtlenítőszer. — Emlékszem, a hatvanas években még kijelölt fürdőhelyek voltak a Római-parton, jó ideje azonban — a víz minőségének romlása miatt — tiltják a fürdőzést. Mennyire befolyásolja az ivóvíznyerést a pesti Duna-szakasz meglehetősen szennyezett volta? — A vastag kavicsréteg kitűnő szűrő, igenigen ritka, hogy a folyóból kerülne a kutakba különleges beavatkozást igénylő szennyeződés. A Csepel-szigeten nyert víz tisztítása sem elsősorban emiatt, hanem a víz mangán- és vastartalma következtében szükséges. Legközvetlenebbül felszíni víznyerőnknél érzékeljük a Duna szennyezettségének mértékét, ugyanis ott közvetlenül a folyóból emeljük ki a vizet, amit aztán gondos tisztításnak vetünk alá, majd a már iható vizet keverjük a parti kutakéval. Ezen üzemünk hozama mintegy 20 százaléka a kutakénak, és csak a csúcsidőszakokban, nagy szárazság idején működtetjük. Hozzátenném még mindehhez, hogy a Duna vizének minősége egy ideje már nem romlik, sőt javulása is várható, mert pár hónap múlva üzemelni kezd az északbudapesti biológiai szennyvíztisztító mű, és a gyárak is komolyabban veszik szennyvizük tisztítását. — Irodaházuk tizenharmadik emeletén vagyunk. Itt mindig van víz? Mert olykor hallani panaszokat a „magaslatokról”... — Itt, a Váci út—Dózsa György út saxlaía^ nemigen ford«W: 1 ő-vízhiány. Elsősorban a perifériákról érkeznek hozzánk reklamációk, így példáid Budafok dombjairól és a XVLL, XVIII. kerületből. Hosszútávú programunk van a hálózat fejlesztésére, évente egymilliárd forintot fordíthatunk erre a célra. Hatalmas összeg ez, persze, ha még több lenne, gyorsabban haladhatnánk. Idén a csőfektetések és újabb tározók jóvoltából remélhetően megszűnnek a panaszok Pestlőrincen és a Szabadság- (a volt Sváb) hegyen. Eddigi hálózatfejlesztésünkről csupán egyetlen adat: 1945-ben ezerkétszáz kilométer volt a hossza, ma négyezer-háromszáz kilométer. Azon vagyunk, hogy a legmelegebb nyári napokon, csúcsidőszakokban is ki tudjuk elégíteni a főváros lakosságának igényeit. — Kérdés azonban, mit tekinthetünk jogos igénynek? Mintha nagyvonalúan használnánk a vizet, hogy csak a kerti locsolásokra utaljak__ — A főváros említett- természeti adottságai t2_
