Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-11-12 / 23. szám

t&M&j Kultúra - tudomány A magyar—NSZK kulturális kor­mányközi vegyes bizottság bonni ülésén értékelték az elmúlt két esz­tendőben a kultúra, a tudomány és az oktatás területén kialakult együtt­működést, valamint eszmecserét folytattak az 1984—85-ös évekre elő­irányzott kapcsolatokról. * Díszdoktorrá avatták a marseille-i egyetem Aix-en-Provence-ban tar­tott ünnepi ülésén dr. Bényi József párizsi magyar nagykövetet. Az ün­nepi ülésen Charles Dabbasch, az egyetem díszelnöke, valamint Louis Favoreau. az egyetem elnöke mél­tatta az új díszdoktor munkásságát. * A Barcelona melletti Sitgesben megrendezett nemzetközi színházi fesztiválon Madách Imre művéből, Az ember tragédiájából adtak elő két „színt” barcelonai színészek Ri­cardo Salvatnak, a fesztivál igazga­tójának rendezésében. A neves mű­vész a szegedi szabadtéri játékokon ismerkedett meg a Tragédiával. A bemutató után a nemzetközi zsűri elnöke, Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke beszélt Madách művéről, majd Harag György romániai magyar rendező adott áttekintést az alkotás százéves történetéről. * Victor Vasarely huszonöt alkotá­sából rendeztek kiállítást a Párizsi Magyar Házban. A tárlat alkalmá­ból a párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet hangversenyt is ren­dezett. * A Sorbonne kitüntető emlékér­mét nyújtották át Párizsban dr. Eörsi Gyulának, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektorának a két egyetem közötti együttműködés te­rén végzett munkássága elismerése­ként. * Magyar filmprogramot rendeztek a párizsi Georges Pompidou kultu­rális központban. Négy napon át a Balázs Béla Stúdió tizenöt dokumen­tumfilmjét mutatták be. * Pilinszky János színművei Lau­­rend Gáspár fordításában megjelen­tek Franciaországban. Ebből az al­kalomból irodalmi estet rendeztek Párizsban, amelyen Szávai János­nak, a Sorbonne vendégprofesszorá­nak bevezető szavai után Pilinszky János műveiből hangzott el váloga­tás. * Malmőben (továbbképzésen vettek részt a Svédországban magyar nyel­vet oktató tanárok. A továbbképzé­sen Bertha Bulcsú a mai magyar irodalmi életről, Deme László pedig nyelvhelyességi kérdésekről tartott előadást. NEMZETKÖZI ASZTRONAUTIKAI KONGRESSZUS BUDAPESTEN Roger Chevalier, a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség elnöke beszél FOTO: PÖLYA ZOLTÁN — MTI A Nemzetközi Asztronautikai Szö­vetség október 10. és 14. között Bu­dapesten tartotta 34. kongresszusát. Az 56 szekcióülésen több mint 300 előadás hangott el. Roger Chevalier, a Nemetközi Űr­hajózási Szövetség elnöke köszönetét mondott a kongresszus magyar szer­vezőinek, hogy lehetővé tették a nemzetközi űrkutatási együttműkö­dés továbbfejlesztésével foglalkozó tanácskozás sikeres megrendezését. Almár Iván, a Nemzetközi Űrha­józási Szövetség alelnöke összefog­lalójában elmondotta: több mint 35 országból voltak jelen a kongresszu­son, és számos előadás — például a szovjet és az amerikai űrhajósok be­számolója — nagy érdeklődést vál­tott ki. A szekcióülések közül a táv­közlési műholdakkal foglalkozó ta­nácskozás azért is jelentős volt, mert ez az egyetlen olyan terület, ahol az űrkutatás eredményei — szolgálta­tásként — már az egész világon a felhasználók rendelkezésére állnak. A szekcióülésen elsősorban a televí­ziós adás közvetlen vételére alkal­mas olcsó és kis méretű vevőberen­dezések kifejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. A kongresszuson a magyar szak­emberek 30-nál több előadást tartot­tak, és számos beszámoló készítésé­ben vettek részt társszerzőként. A legnagyobb érdeklődés a távérzéke­lésről és a világűrjogról elhangzott magyar előadásokat kísérte. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós és Szvetlána Szavickaja szovjet űrrepülőnő FOTO: WEBER LAJOS — MTI LUTHER-MEGEMLÉKEZÉS „Luther Márton és a magyarorszá­gi reformáció” címmel tudományos ülésszakot rendeztek Sopronban Lu­ther születésének 500. évfordulója alkalmából a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat szervezésében. A tanácskozást Lukács József akadé­mikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Filozófiai Intézetének igazga­tója nyitotta meg. Az ülésszak során filozófusok, történészek, teológusok és irodalomtörténészek (ártották elő­adásokat Luther tevékenységének történelmi jelentőségéről, a magyar­­országi reformáció kialakulásáról, történetéről, a magyar történelmi és irodalmi fejlődésre gyakorolt hatá­sáról, valamint a protestantizmus mai problémáiról. Luther Márton születésének ötszázadik évfordulója alkalmából felállították szobrát a budapesti Evangélikus Teoló­giai Akadémia kertjében. A szobrot - Lux Elek 1939-es nyertes pályaterve alapján - Búza Barna szobrászművész készítette fotö: bojár sAndor 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom