Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-07 / 16. szám
reggel felkelek először is megmosdok hogy ne nézzek úgy ki mint egy cigány nagyapa mindig azt mondja andrás merthogy annak hívnak mosdjál meg mert úgy nézel ki mint egy cigány nagyapa az nekem nem igazi nagyapám nekem nincs nagyapám ez a nagyapám úgy hozott el az intézetből akkor én ott voltam ott laktam szóval megmosdok a kútnál szoktam mosdani mert a lavór bent van és ott nem lehet vizezni felhúzok egy veder vizet és megmosom az arcom a kezemet megmosom a nyakamat megmosom ez még reggel van korán mikor felkelek mindjárt akkor kihányom a ganét a tehenek alól meg a bikák alól ezek külön vannak hogy agyon ne rúgják egymást hát fogom a vasvillát és kihányom a ganét odakint a ganét szarvasba kell rakni aztán szalmát hozok be alájuk ezt kell mindig csinálni elébb hogy etetéskor már rendes szalma legyen alattuk meg hogy én is ott járok közöttük ne legyen a csizmám trágyás akkor beviszem a ládákat reszelek le répát sót teszek bele korpát teszek bele mindnek megvan a maga porciója a bikáknak is meg a teheneknek is vagy répát teszek nekik vagy tököt télen meg csutkát szénát hogy egyenek akkor előveszem a vakarót és vakarom őket ahogy esznek meg le is kell mosni ha belefeküdtek a trágyába aztán a teheneket kiviszem itatni a vályúhoz de a bikákat nem azoknak vederbe viszek vizet mert azok engem összetaposnának aztán rendet rakok kitakarítok az ágyamat is rendbe rakom én ott alszom mert ott jó meleg van bent meg kicsi a ház és fűteni se lehet mert azért én ott lakom van nekem ott egy polcom ott van mindenem és az az én helyem és akkor itatok a teheneket kiviszem de a bikákat nem lehet kivinni mert azok engemet összetaposnának akkor elengedem a kutyát akkor felteszem az üstöt a katlanra és akkor tüzet rakok de csak akkor ha töltöttem az üstbe vizet akkor meggyújtom ha már víz is van az üstbe és főzök a disznónak moslékot akkor teszek a tűzre kórót meg kieresztem a tyúkokat adok nekik tengerit meg rozsot ezt össze kell keverni úgy kell odaadni nekik akkor adok a disznónak hátul moslékot kitöltögetem meg a kutyának is adok aztán azok esznek én meg kihányom a ganét a disznó alól addig a disznók esznek meg szalmát is hozok alájuk akkor bezárom a disznókat meg kieresztem az udvarról a tyúkot akkor felseprem az udvart ja meg fejek is a teheneket meg kell fejni a tejet a rocskából leszűrni bádogokba mert azt nagyapa viszi be debrecenbe eladni kerékpárral én még nem voltam debrecenben nekem nem kell menni mert nagyapa viszi a tejet nekünk jó tejünk van nagyapa mindig mondja hogy mondták debrecenben hogy nekünk jó tejünk van sűrű nem debrecenből hoztak minket nem onnan hoztak máshonnan hoztak nem debrecenből kettőnket hoztak azt meg géza úgy hívták de az felakasztotta magát az ólban rossz gye-Ai Alföld és új írója Immár 33. évfolyamának száma t adja olvasói kezébe az Alföld, Debrecen iroda mi, kritikai és művelődési folyóirata. Az egyik legrégibb, folyamatosan megjelenő magyar lap, töiténete egy kicsit tükre is az utóbbi évtizedek magyar irodaloméi művelődéstörténetének. Vállaljc a karakteres debreceni irodalmi és történelmi hagyományokat, nyitott és fogékony igyekszik lenni ninden valódi érték iránt. Figyelme nem reked meg az irodalmi élet belterjes világánál, érzékeny a mai magyar valóságra, támogatja a szociográfic i és szociológiai megközelítéseket. Az Alföld elsősorban a hazai magyar irodalom folyóirata, de egyre inkább figyelme: fordít a környező szocialista országok magyar nemzetiségi irodalmára, és a valódi értékek kere résének szenvedélyével pillant a nyugati szórva nymagyarság alkotói teljesítményeire is. A debreceni tudományegyetem segítségével sok fiatal kritikust nevelünk, megkülönböztetett támogatást adunk a pályakezdőknek. Költőt is számosat indítottunk, prózaírót viszont már kevesebbet. Ezért örülünk nagyon, amikor mégis sikerül epikus tehetséget találnunk, a prózai elbeszélés mesterjegyeit felfedeznünk egy-egy friss kéziraton. Ilyen tehetségnek tekintjük Tar Sándort, akitől az Alföldben ugyan először verset közöltünk, de aki valójában a maga líráját is inkább a prózai ábrázolás anyagszerűbb, objektívebi) formavilágával tudja kifejezni. Hosszan érlelt, súlyos szavú elbeszéléseiből már kötet is jelent meg: A 6714-es személy címmel. E kötetből való az itt közölt, múltat idéző írás is. Szerzője a valóságfeltáró, a társadalom mélyrétegeihez hú;:ó, nagy indulatú magyar prózahagyomány egyik markáns mai folytatója. A népi írók szociogral ikus prózájában talál magának ösztönző erőt, de nem tanítványa senkinek, a maga megszenvedte úton jár. Ereje gazdag valóságismeretében, élményvilágának markáns szociológiai töltésében ran. Ma is üzemben, a MEDICOR orvosi műszergyárban dolgozik, technikusként. Jellegzetes figurák népesítik be még jellegzetesebb epikus tereit: ingázó munkások, egy nehéz életforma torzító tüneteivel; az üzemek, munkacsarnokok, műszakok világa, mindezeknek elsősorban az emberi klímája, a hogyan élnek kérdéseivel. Tar Sándornak már szava van rólunk és nekünk. JUHÁSZ BÉLA-*nl n Tar Sándor Örökké rek volt nagyapának rengeteg baja volt vele rengeteg és felakasztotta magát és nagymama sokat sírt miatta hogy most már véres tejet fog adni a tehén de nem adott véres tejet nekünk jó tejünk van sűrű nagyapa hordja be a tejet debrecenbe kerékpárral gázának nem kellett a tejet vinni nekünk csak a jószág a dolgunk semmi más akkor szekérrel mentek be nagyapáék debrecenbe és géza nagyon akart volna hogy ő is menjen de nem lehetett és akkor ő felakasztotta magát és nagymama sokat sírt hogy a tehén véres tejet fog adni de nem akkor hogyis felseprem az udvart meg hátul a ház háta megett és rakok tüzet a házban akkor kelnek fel nagyapáék és meleg legyen meg reggelit lehessen csinálni nyáron nem kell meleg csak főzni kell a tűz nagyapa sült tojást eszik meg nagymama is én tejet eszek kenyérrel, beleaprítom a kenyeret annyit ehetek amennyi belém fér vasárnap tejeskávét eszek kenyeret aprítok bele akkor segítek nagyapának felkötni a bádogokat meg nyomom a kerékpárt a nagyútig mert hogy itt nagy a homok és elül a kerékpár ezért nyomom hátul a nagyútig akkor ahogy jövök haza jöttömben szedek dudvát a disznónak egy hát dudvát szedek de nem adom oda nekik csak majd később akkor kiviszem a teheneket kipányvázom a láncra ha dolog van ha meg nem akkor elmegyek legeltetni ahogy most is vigyázok rájuk hogy bele ne menjenek a veteménybe ez jó mert csak ülök itt ha meg kipányvázom akkor egy járomszegre pányvázom ki a laposra és nem mehet össze-vissza mert ki van pányvázva én meg dolgozok kapálok vagy kötöm a szőlőt mikor minek van az ideje ősszel több a dolog segítek mert nagyapa nem győzi segíteni kell hogy itt vagyok és eszek és tartanak nagyapa nagyon jó meg nagymama is nagyon jó hogy engem tartanak nem is tudom mi lenne velem Iha ők nem lennének és én segítek nekik mert nem győzi nagyapa nagyapa szigorú ember de jó ember nekem szót kell fogadni mert jó ember és csak jót akar nekem leszedtem a fáról egyszer szilvát mert megkívántam és szedtem a fáról és nem szabad és nagyapa megbüntetett bicskával összehasgatta a kezem fejét hogy emlegessem meg hogy nem szabad mert beteg lehetek a fáról nem szabad leszedni hát ehetek én a földről annyit amennyi belém fér csak beteg ne legyek ez nem most volt már teljesen be van gyógyulva mert nagymama farkasalmalevelet tett rá és meggyógyult hát az nagyon jó hogy itt csak ülök és vigyázok a tehénre délig mert délben be kell hajtani én meg csak ülök hát gondolkozók meg hát mindenfélére gondolkozók én hogy ott az a nagy erdő és onnan jönnek ki de nem jönnek igazából én csak úgy gondolom azt gondolom hogy jönnek ki egy csomó katona hadsereg meg vonat is jön ki és én felülök a vonatra meg a hadsereg is és a vonat olyan hogy szekerek vannak egymás után hogy teteje is van de ez nem igazi vonat egyszer ültem már vonaton mikor idehozott bennünket nagyapa egy hídon is átjöttünk a tiszán hát lovon jönnek a katonák és harcolnak de amikor akarom visszamennek akkor a lapos meg tiszta piros lesz és a tehén is tiszta piros de másmilyen ez úgy van hogy behunyom a szemem és úgy nézek rajta de csak gondolom és akkor fel is tudok repülni meszszire így tartom a kezem akkor erre megyek ha meg emígy akkor arra megyek repülve meg meg is tudok állni meg gyorsan repülök egészen be debrecenbe és akkor ott azt csinálok amit akarok 20
