Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-10 / 3. szám

Bemutatjuk az Irodalmi Alapot A Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapjának vezetőjét, Molnár Géza Jó­zsef Attila-díj as írót kértük meg, mu­tassa be ezit a sajátos intézményt ol­vasóinknak. Mi, elöljáróban, röviden őt mutatjuk be: 55 éves, eddig tizenöt re­génye és novelláskötéte jelent meg, há­rom színdarabját adták elő s számtalan publicisztikája látott napvilágot. A 60- as években két esztendeig a Párizsi Ma­gyar Intézet kulturális attaséja volt. — Mikor alakult az Irodalmi Alap? — 1950-ben, amikor a magánkönyv­kiadást államosították. Feladata: az irói alkotómunka támogatása, készpénz elő­legek, tanulmányi ösztöndíjak, alkotó­házi beutalások formájában. Ugyan­ezekben az években alakult meg a Kép­zőművészeti és a Zenei Alap, hasonló célkitűzéssel. 1968-ban a három intéz­mény egyesüléséből jött létre a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, ame­lyen belül a régebbi három alap egy­­egy szakosztályként működik. Autonó­miájuk van, élükön a Művészeti Alap igazgatójának három helyettese áll. — Melyek az Irodalmi Alap pénz­ügyi forrásai? Hazalátogató honfitársaink kirándulási prog­ramjához nyújtunk segítséget: folyamatosan kö­zöljük — a teljesség igénye nélkül — egy-egy megye megtekintésre érdemes nevezetességeinek helyét és pontos címét. HEVES MEGYE EGER: Török kori fürdőépület a XVII. szá­zadból (Fürdő u. 2.); Római katolikus volt Mi­norita templom 1758-ból (Dobó István tér 4.); Barokk stílusú római katolikus volt Ferences templom (1736—55) (Kossuth Lajos u. 12.); A XVIII. századi barokk Buttler-ház — ma turis­taszálló (Kossuth Lajos u. 26.); Főszékesegyház. Építette Hild József, a szobordíszek Marco Ca­­sagrande művei, 1831—38-ból (Szabadság tér.); Római katolikus plébánia — volt Jezsuita, majd Cisztercita templom 1731—43-ból, barokk stílusú, rokokó előcsarnokkal (Széchenyi u. 15.); görög­keleti, úgynevezett Ráctemplom 1784—86-ból. A szentély falfestése XVIII. századi (Széchenyi u. 55.); római katolikus, barokk stílusú templom, 1746—50 között épült (Felnémet, Templomdomb); Dobó István Vármúzeum (Vár 1.); Gárdonyi Gé­za Emlékmúzeum, az író egykori lakóháza (Gár­donyi u. 28.); Spekula csillagvizsgáló. (Volt lí­ceum, 1763—82-ben építette Fellner Jakab. A könyvtár freskója Kräcker J. L. alkotása, a ká­polna mennyezetfreskója Maulbertsch műve (Sza­badság tér 2.). BÉLAPÁTFALVA: 1232 utáni, ké­sőromán, volt cisztercita templom — a ciszterci­ta monostor története és régészeti emlékei). BÜKKSZENTMÁRTON: Római katolikus temp­lom, XII. századi, újjáépítve 1734-ben (Özdi út); DORMÁND: Remenyik Zsigmond emlékszobra; ERDŐTELEK: Erdőtelki Arborétum, parkjában csaknem 600 fás és évelő növény. Felügyeleti kör­zete: Eger (Vitkovits u. 8 b.); FELDEBRÖ: Római katolikus templom, 1746—50-ből (Szabadság tér); GYÖNGYÖS: Református templom, 1793-ból (Arany János u.); Szent Orbán templom. XIV. századi, gótikus, többször átépítve (Eötvös tér); Szent Bertalan templom. XIV. századi, gótikus. Bővítve, átalakítva (Szabadság tér); Római kato­likus volt Ferences templom, 1400 körüli, góti­kus, barokk berendezéssel (Nemecz József tér); Mátra Múzeum, volt Orczy-kasitély, 1824 körül átalakítva (Kossuth u. 40.); GYÖNGYÖSPATA: Római katolikus templom, korabarokk berende­zéssel (Kossuth u.); GYÖNGYÖSSOLYMOS: Ró­mai katolikus templom, a XIV. századból, később átépítve (Szabadság utca); HALMAJUGRA: He­­vesugrai római katolikus templom, középkori eredetű (Kossuth utca); HATVAN: Római kato­likus templom, 1751—57-ből, barokk stílusú (Kos­suth tér); Hatvány Lajos Múzeum (Kossuth tér з. ); HEVES: Római katolikus templom a XV. szá­zadból. Mennyezetképek a XVIII. századból; He­vesi Múzeumi Kiállítóhely (Bethlen u. 23.); KIS­­NÁNA: Várrom és népi műemlék. Körtemplom a XI—XII. századból való (Béke u. 22.); MIKÖ­­FALVA: Népi műemlék és kiállítás (Kossuth u. 27.); NAGYRÉDE: Zsellérház, nép műemlék (Er­zsébet tér 1.); NOSZVAJ: Gazdaház, népi műem­lék 1846-ból (Lenin u. 40.); PÁRÁD: Palóc Ház (Sziget u. 10.); A Közlekedési Múzeum kocsimú­zeuma. épült Ybl Miklós tervei alapján (Parád­­fürdő, „Cifra istálló’’); RECSK: Kultúrház, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Kiállítóhelye; SÍROK: Várrom a XIV—XV. századból; SZIL­VÁSVÁRAD: Szalajka-völgy; A Bükki Nemzeti Park. Értékes területe hazánk egyik legszebb ma­gashegység jellegű völgye; Református templom 1825-ből (Aradi Vértanúk útja); Szabadtéri Erdé­szeti Múzeum, Lótenyésztés Történeti Kiállítás; TARNASZENTMÁRIA: Római katolikus temp­lom, XI. századi, román stílusú (Egri út); VÁR­ASZÓ: Római katolikus templom a XII. század­ból, bővítve a XVI—XVIII. században (Kossuth и. ); VERPELÉT: Római katolikus templom a XIII. századból (Kossuth u.); Kovácsműhely. Mú­zeum, XVIII—XIX. század végi berendezéssel, szerszámokkal. A Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal címe: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 9. 3300. — Nem állami költségvetésből gaz­dálkodik, hanem úgynevezett önfinan­szírozó intézmény, kiadásait, beruházá­sait saját bevételeiből fedezi. Hogy ezek honnan adódnak? A Művészeti Alap­nak képzőművészeti alkotásokat érté­kesítő vállalatai vannak, ezek közül például a Képzőművészeti Kiadóválla­lat nagy példányszámban megjelenő, népszerű s nagyon szép kiadványaival (amelyek széles skálája a remekbe ké­szült albumoktól a művészeti képes­lapokig terjed) fedezni tudja a három szakosztály is a tagság igényeit. Az írói jövedelmékből is beérkezik az alaphoz minden megjelent mű honoráriumának egy százaléka, ez azonban csupán jelké­pes hozzájárulás. — Hány tagja van az irodalmi szak­osztálynak., és hogyan lesz valaki a tag­ja? — A szakosztály körülbelül hétszáz tagot számlál. A tagság feltétele a hu­zamosabb időn át kifejtett, a kritika ál­tal is méltányolt munkásság s legalább két megjelent mű. Az író kéri felvéte­lét — ide nem lehet belépni —. azután a felvételről a vezetőség dönt. — Kikből áll a vezetőség? — Az irodalmi szakosztály élén két társadalmi testület áll: a vezetőség és a segélyezési bizottság. A vezetőség el­nöke Cseres Tibor, tagjai Szabó Magda, Illés Endre, Bárány Tamás és más ki­váló írók. A tagfelvétel mellett hatás­körükbe tartozik az alkotói előlegek odaítélése. Ez jelentős támogatás, mert független a kiadói előlegtől, kamatmen­tes kölcsön, nincs visszafizetési határ­ideje, s így lehetővé teszi a gondtalan alkotómunkát a mű elkészültéig. A ve­zetőség ítéli oda az alkotói ösztöndíja­kat is, ha egy műhöz utazásra, külön­leges tanulmányokra van szükség. Ezt természetesen nem kell visszafizetni. — S a másik vezető testület? — A nyolctagú segélyezési bizottság — tagjai szintén írók, elnöke Földeák János — gondoskodik az írói nyugdí­jakkal az írók nyugodt öregségéről. Ez — ha az írónak korábban munkahelye volt —, független az állami nyugdíjtól, azon felül kapja, s azért is nagy jelen­tőségű, mert elképzelhető, hogy vala­kinél idősebb korában elapad a folya­matos alkotói készség, nem jelenik meg új műve, mégsem kell létbizonytalan­ságtól tartania. Molnár Géza elmondta még: juttat­nak írói, özvegyi segélyt és árvasági segélyt is. Ez külön támogatás az álla­mi nyugdíjrendszer mellett. Az Alap különböző jutalmakat intézményesített, például: a legjobb elsőkötetes fiatalok­nak, a kezdő kritikusoknak, továbbá jutalmat ad kiemelkedő életműre. Ezt az idén a 86 esztendős irodalomtudós, Komlós Aladár kapta. Az adatokon túl, a beszélgetésből ki­tűnt: az irodalmi szakosztály vezetői­től munkájuk nemcsak a feladatok el­végzését, hanem a művész gondjait át­­érző mélységes humánumot igényel. S persze annak átérzósét, hogy az írói al­kotómunka támogatása nem csupán személyes kérdés: az olvasó tömegeket, a társadalmat érintő közügy. SOÓS MAGDA 20

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom