Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 6. szám
Hői út 102. Egy éve még egy kétforintos és egy kancsó domborműve jelezte az erre járóknak, itt található a magyar pénzgyártás és ötvösművészet fellegvára. Ma már ezek a táblák is eltűntek a viharvert zöld kapu fölül, s a kopott téglafalú, egyemeletes öreg épület észrevétlenül simul bele a közeli metróépítkezés okozta felfordulásba. Ezzel is igazolva azt a régi mondást, az igazi értékeknek nincs szükségük hivalkodó külsőségekre. Mert a kapun belépő — ha tudja a mesebeli „Szezám, tárulj” itteni megfelelőjét — odabent olyan kincseket láthat, amelyek tán még a mesében sincsenek. Csak itt, a valóságban. * A Pénzverdébe látogatók először az ötvösműhellyel ismerkedhetnek meg. Az ötvösmesterek, a „kincskészítők” hosszú asztalok mellett üldögélnek, látszatra kényelmesen dolgozgatnak. — Itt nem lehet kapkodni — magyarázzák. •— Aki ide kerül, abból négy tulajdonság nem hiányozhat: a jó szem, a biztos kéz, a művészi érzék és a türelem. Akad nálunk jócskán olyan munkadarab, amelyen több száz órát kell dolgozni, míg azt mondhatjuk: kész. Képzelje csak el, ha az ötvös keze a háromszárikilencvenkilencedik órában megcsúszik ... Sétálunk a munkaasztalok között, amelyeken — félig kész vagy elkészült — gyűrűk, láncok, tőrök és gyertyatartók hevernek. Kis tálkákban csillogó drágakövek várják, hogy helyükre kerüljenek egy tőr tokjára vagy egy kehelyre. * Bekukkantunk egy pillanatra a pénzverő műhelybe, ahol éppen kétforintosokat készít az egyik gép. Az érméket és a bankjegyeket különleges gépeken készítik: titok, hogy ezek milyen típusúak. A szigorú hazai rendszabályoknak is szerepük van abban, hogy büszkén emlegethetik a Pénzverőben: magyar pénzt emberemlékezet óta nem hamisított senki. A fényképezés elmarad, de kárpótlásul kapunk néhány érdekes történetet. íme néhány közülük. Az első forintot Magyarországon Károly Róbert verette Körmöcbányán — aranyból. Az eredménye gazdasági fellendülés volt. A 623 évvel később — 1946-ban — kibocsájtott forint, bár alumíniumból volt, aranyat ért. Megjelenését ugyanis a világ mindeddig legnagyobb inflációja előzte meg: ami 1945. július 1-én 1 pengőbe került, az 1946. július 1-én 50 milliárd pengőbe. (Én magam is őrzök odahaza az íróasztalfiókomban egy 100 millió billió pengős bankjegyet.) * De a forint kibocsátását más bonyodalmak is megelőzték 1946- ban. A háború után az ország nyersanyaghiánnyal küszködött. A Pénzverde dolgozói hetekig a kilőtt töltények rézhüvelyeit és a lelőtt repülőgépek alumíniumborításait gyűjtötték. Az elfogadható szilárdságú verőtőkét a székesfehérvári tankcsata harckocsironcsainak féltengelyeiből készítették az ezermester szakemberek. És a töltényhüvelyek rezéből készülő 10 filléresre a harckocsitengely a békegalambot verte. * A bemutatóteremben, a „kincstárban” valóban eláll egy pillanatra az ember lélegzete. A vörös bársonnyal bélelt vitrinekben egymást igyekeznek túlragyogni a „több száz órás” sztárok: a drágaköves kancsók, a középkori hajók és a négylovas hintók aranyozott modelljei. Nem hiányoznak innen a világhírnévre szert tett sakk-készletek sem, amelyek-Látogatás az Állami Pénzverőben 3
