Magyar Hírek, 1971 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-06 / 3. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... Szabolcsi Bence professzor a Herder-díj idei magyar kitüntetettje. A díjat május 5-én adják át Bécsben. Japánr-magyar műszaki tudományos együttműködési jegyzőkönyvet írt alá dr. Rosta Endre, a ^Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és dr. Siego Horie, az európai szocialista országokkal való kereskedelmet elősegítő japán társaság elnöke. Védetté nyilvánították a debreceni Nagyerdőt. Jelenlegi területét a jövőben nem lehet csökkenteni, sőt 12 hektáron fel kell újítani a faállományt. Starker János, a külföldön élő, világhírnevet szerzett magyar gordonkaművész budapesti vendégszerepléséről a hazai sajtó a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg. Az Élőnyelvtanárok Nemzetközi Szövetsége úgy határozott, hogy áprilisban Budapesten rendezi meg a Modern nyelvészet és nyelvoktatás című konferenciát, amelyWi több mint kétszáz küldött vesz majd részt. Csaknem 900 oldalon, ezer ábrával és rajzzal jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó hazánk és a világ első Vízgazdálkodási Lexikonját. Az argentin festészet két kiemelkedő egyéniségének kiállítását rendezték meg a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. Juana Elena Diz és Juan Mánuel Sanchez tárlatának megnyitóján megjelent az Argentin Köztársaság nagykövetségének több képviselője is. A magyar tudományos élet nagy halottja: Vendl Aladár Kossuth-díjas akadémikus, a klasszikus kőzettannak nemzetközileg elismert magyar kutatója. Űttörő szerepet vállalt Pécs a szép magyar beszéd érdekében. Dr. Hajdú Gyula nyugalmazott egyetemi tanár százezer forintos alapítványt tett a szónokképzés céljaira. Az alapítvány kamataiból évenként retorikai pályázatot és versenyt hirdetnek Pécsett. Szőnyi Olga és Faragó András, az Operaház két magánénekese a stockholmi Operaházban Doráti Antal vezényletével két alkalommal énekli Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját. A természettudományos oktatás népszerűsítésére planetáriumot alakítanak ki a Gellérthegyen, a Bérc utcában. A kupolás épület felszereléseit a Zeiss Művek szállította. Bihari József kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész januárban töltötte be 70. születésnapját. Barátai, tisztelői melegen ünnepelték a nagyszerű színészt, aki a Bánk bán Tiborodnak felejthetetlen alakításával írta be nevét a magyar színháztörténetbe. Bécs testvérvárosainak, Lahtinak, Lvovnak, Eszéknek, Dijon-nak és Pármának, illetve e városok nemzetiségi konyháinak ételkülönlegességei szerepelnek a Pécsett megrendezésre kerülő nemzetközi gasztronómiai heteken. A nemes versengés február végéig tart. Az Ókortudományi Társaság közgyűlésén jelentették be: az idei Abel Jenő-emlékérmet — amellyel az ókortudomány terén különleges érdemeket szerzett kutató egész munkásságát jutalmazzák — Devecseri Gábor Kossuth-díjas költőnek és műfordítónak ítélték oda. Savaria kőemlékeiről német nyelvű könyv jelenik meg az amszterdami Haket-cég és az Akadémiai Kiadó gondozásában. Vadállományunk értéke eléri az egymilliárd forintot — jelentette be dr. Koller Mihály, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkára, aki a vadgazdálkodásról számolt be a sajtónak. A hazai vadasterület több mint 80 százalékán vadásztársaságok gazdálkodnak. A magyar vadexport évente több millió dolláros bevételt jelent. Magyar akadémiai kutatók is közreműködnek annak a külföldi hanglemezsorozatnak a készítésében, amelyen az európai madárfajok hangjait mutatják be. A Londoni Kereskedelmi Kamarában tartott előadást január 19-én dr. Biró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője. A magyar film ismertetésének szentelik az idén Poitiers francia városban a minden év februárjában megtartott, hagyományos filmhetet. 25 magyar filmet mutatnak be, az elmúlt negyedszázad magyar filmgyártásának legjelentősebb alkotásait. A filmhéten magyar küldöttség is részt vesz. A kórusok nemzetközi találkozóját ezen a nyáron ismét Veszprémben rendezik — így döntött az Europa Cantat német—francia rendezősége. AGATHA CHRIS TIE-T LOVAGGÁ ÜTÖTTE AZ ANGOL KIRÁLYNŐ Dúsan hímzett szűrmellény, ünnepi alkalomra (Bohanek Miklós felv.) A NÉPMŰVÉSZET MOTÍVUMAI qyermekruhakon Harmincöt országba szállít a HUNGAROCOOP. Világszerte divat a folklór, s a magyar népművészet színpompás, hagyománykincsekben gazdag motívumainak alkalmazása a női és gyermekruhákon átütő sikert aratott. Igaz, hogy a legjobb szakembereket állította csatasorba a siker érdekében a HUNGAROCOOP, és ezt lemérhették a látogatók az Országos Piackutató Intézetben legutóbb bemutatott rendkívül változatos gyermekruha-kollekción is. A Divattervező Vállalat, az OKISZ Labor és az Export Háziipari Szövetkezet, amely csaknem harminc társszövetkezet munkáját fogja össze, újszerűt produkált az új gyermekruha-kollekció létrehozásában. Hatvanöt fiú-, lányka- és babyruhát mutattak be az apró manekenek, a játszóruháktól az alkalmiig. Színpompás kalocsai virágok ragyogtak az egyik leánykaruhán, Matyóország dús hímzése vonzotta a tekintetet sok nadrágkosztümön, mellényen, de jól használták fel a tervezők a karcagi pasztelles árnyalatú hímzést, a hódmezővásárhelyi gyapjúszálast, s a hajdúsági ihletésű szűr rátétes díszítést is. A Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Hollandia mellett a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója ezeknek az elragadó gyermekruháknak, de Líbiába és Kuwaitba éppúgy szállítanak, mint az Egyesült Államokba vagy Kanadába. F. R. Egy kissé kései híradás, de a fotó nemrég érkezett: „Halló, Budapest, itt Bécs!” címmel a Bécsi Magyar Munkás Egyesület műkedvelő csoportja nagy sikerű estet rendezett november 21-én a Collegium Hungaricumban. A változatos műsor keretében az egyesület legfiatalabbjai mutatták be tudásukat olyan sikerrel, hogy az idén megismétlik az előadást. Képünkön: részlet a „Halló, Budapest, itt Bécs!” című előadásból A lósport világából Az MTI sportrovata és a szakszövetségek az idén is megválasztották a sport legjobbjait. A lovaglásban Móra Lászlóra, a Bp. Lovas Klub versenyzőjére esett a választás. 1971-ben öttusázóink tíz nemzetközi versenyen indulnak. Valamennyi az olimpiára való felkészülés egy-egy lépcsőfoka lesz. Az első összecsapásra április 4-én, Fontainebleau-ban kerül sor, majd szeptember 25-én, Philadelphiában a világbajnoksággal zárulnak a küzdelmek. Jereván, Warendorf, Moszkva és Aldersot ebben az évben is megrendezi hagyományos versenyeit. Military-sportunk csak lassan talál magára, pedig a müncheni olimpia időpontja egyre közeledik. A kiskunhalasi bajnokságon a lovak fele sem tudott megbirkózni a 16 kilométeres pálya nehézségeivel. A festői szépségű Dunakanyart is bekapcsolták a nemzetközi lovastúrákba. Alag, Nőtincs, Nagymaros. Visegrád egyegy állomása a több napos lovaglásnak. Hónapokkal az idény megindulása előtt, máris sok érdeklődő küldte el jelentkezését. Sz. L. A nemzetközi lovastúra részvevői gyülekeznek a Duna-kanyarban Az előrehaladó reformmozgalomban, a nemesi ellenzék több irányzatra oszlott, amelyeket nem csekély különbség választott el egymástól. Deák Ferenc volt a vezére a mérsékeltek táborának, amely a lassú,, fokozatos és szigorúan alkotmányos reformok híve volt. Eötvös József báró, Kemény Zsigmond báró, Szalay László, Trefort Ágoston, művelt, a politikai elméletben is járatos értelmiségiek vezették a centralistákat, akik a feudalizmussal szemben a kapitalizmus eljövetelének szükségességét hirdették. Sajnos, eszmerendszerük elvont erkölcsi normákra épült, és ezek meglehetősen különböztek a történelmi és társadalmi feltételektől, amelyek között a tőkés társadalom a maga összes ellentmondásaival, kialakult. Érvényesítését nehezítette az is, hogy mint utópista polgári ábrándot, a konkrét politikai feladatokkal küszködő társadalmi osztályok egyike sem érezte igazán a magáénak. Az időtől és céltól elvonatkoztatott program olykor kárt is okozott a haladás táborának, amelybe pedig szándékuk szerint tartoztak. A megosztott és tétovázó ellenzéket az események cselekvésre ösztönözték. 1846 kora tavaszán a galíciai lengyel nemesség felkelt a Habsburg-önkényuralom ellen, anélkül azonban, hogy függetlenségi harcát összekapcsolta volna jobbágyai terheinek csökkentésével, bevonva így őket a küzdelembe. A kormányzat kihasználva a helyzetet, a parasztokat szembefordította a nemesekkel, a parasztok nemzeti függetlenségért harcoló uraikra támadtak. Hatalmas izgalom támadt a magyar parasztság között is, melyet a három rossz termésű évet követő éhínség is szított. Némely községben, naponta tíz halottat is temettek, sok megyében a népesség ötödé esett az ínség és a nyomában járó járványoknak áldozatul. Kísérteni kezdett az 1831-es helyzet emléke. A nemesek megrémültek: az udvar nálunk is kiszolgáltathatja a nemzeti függetlenségre törekvő urakat saját parasztjainak. Az arisztokraták az egyházfők közreműködésével megalakították a konzervatív pártot, míg Kossuthék belátták, hogy a fokozatos reformok taktikája csődbe vezethet. Reformterveiket a nyilvánosság elé tárták: teljes közteherviselést, kötelező örökváltságot, népképviseletet, felelős nemzeti kormányt követeltek. Napirendre került a liberális párt megalakításának terve. 1847 márciusában a megyei ellenzék és a fővárosi értelmiség létrehozta azt az ellehzéki pártot, amely a haladás híveit egy zászló alatt kívánta tömöríteni. Az Ellenzéki Nyilatkozat, amely Deák neve alatt készült el, tartalmazta az öt kossuthi alapelvet: osztozás a közterhekben, a jövedelmek hovafordításának ellenőrzésével; törvényhatósági képviseleti jog a nem nemeseknek; törvény előtti egyenlőség, az úrbériség megszüntetése kártérítéssel és az ősiség eltörlése. A liberális mozgalom fő csoportjai kölcsönös engedményeket tettek az egység érdekében, de közben egyes megyékben harmadára olvadt a reformerek száma. Részben a kormány intézkedései riasztották vissza az ingatagabbakat, részben pedig pénzzel-hivatallal fogták meg őket. A reformpolitika hiányosságai is hozzájárultak, hogy új világnézet kezdett tért nyerni: a demokratizmus. A demokratizmus nem a nemesség, hanem a nép oldaláról közelítette meg a kérdéseket, a bizonytalan reformok helyett a gyökeres változásokat hirdette. Hívei a legfiatalabb értelmiségből toborzódtak. 1844 táján alakult ki a Pilvax kávéházban Petőfi Sándor és író-költő társainak köre. Tanulmányozták a francia forradalmat és megértették a reformpolitika kudarcát. Petőfi egyenesen jakobinusnak vallotta magát, de legtöbbjük a girondisták nézeteit vallotta. Az egyetemisták többségét nehéz, gazdasági helyzetbe került, fiatal nemesek alkották, akik nem sok jót várhattak a feudalizmus fenntartásától. Élükre egy fiatal történelemtanár, egy falusi görög katolikus lelkész fia, Vasvári Pál állott. A demokratizmus harmadik kiemelkedő képviselője Táncsics Mihály volt, akinek személyével a parasztság jelentkezett jogaiért. Az 1847 őszére hirdetett diéta előtt heves pártharcok dúltak, amelyekben a liberálisok sok területen visszaszorultak: a konzervatívok több, kevésbé jelentős követelésüket kisajátították, és taktikájuk eredményre vezetett. Kossuth, akinek Pest megye mandátumát biztosította a fővárosi nemesség és ifjúság összefogása, a kormány abszolutizmusa ellen kezdett harcot, és ebben egyesíteni tudta az ellenzék minden árnyalatát. A több hónapos vitában irányvonalából mégis engedni volt kénytelen. Ekkor kezdte Kossuth először felismerni, hogy a problémák megoldása nem várható egyedül a nemességtől. Felismerte az összefüggést a birodalom többi népének, az olasz, lengyel, cseh és osztrák liberális áramlatoknak a küzdelmei között. Hozzájárult ehhez, hogy Európa az 1840-es évektől kezdve forradalmi válság felé haladt. 1845-ben éhínség, 1847-ben ipari válság tört az iparosodott országokra. A válság nem kímélte a Habsburg-birodalom ipari tartományait, munkanélküliség, ínség szakadt rájuk. Az államadósság. 750 millió forintra nőtt. Háborgott a bécsi ifjúság, mozgolódtak a cseh, a lengyel, az olasz tartományok. 1848. február 24-én, Párizsban forradalom tört ki, és megszületett a francia köztársaság. Hírére zuhanni kezdtek Bécsben a részvények árfolyamai, az Államkonferencia pedig erőszakkal akart véget vetni a nyugtalanságnak. Katonasággal akarta elfojtani a tőzsdepánikot! A pénzügyi válság átcsapott Csehországba, az osztrák egyetemi ifjúság röplapjain pedig egy polgári Ausztria körvonalai rajzolódtak ki. Március 18-án felkelt Milánó, 22-én pedig Velence a Habsburg-abszolutizmus ellen. Március 18-án Berlin népe meghátrálásra kényszerítette Frigyes Vilmos porosz királyt. A forradalom Magyarország határainál állt. b. P. (Következik: Március Idusa) 8
