Magyar Hírek, 1970 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-13 / 8. szám
/láttuk, olvastuk, hallottuk... A Magyar Nemzeti Bank hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére 50 és 100 forintos címletű ezüst jubileumi emlékérmeket bocsát ki. A 100 forintos érme súlya 22, az 50 forintosé 16 gramm. Az emlékérmek Kisfaludi- Strobl Zsi gmond alkotása. Hét országból érkeztek március végéig jelentkezések az esztergomi nyári egyetem titkárságára. A Dunakanyar művészeti nyári egyetem az idén hatodszor nyitja meg kapuit annak emlékére, hogy 500 évvel ezelőtt ebből a városból indult útjára az első magyar humanista egyetem, az Academie Istrapolitana. „Budapest köszönti Oslót” címmel nyílt meg kiállítás a norvég fővárosban április 3-án. A látogatók képekről, makettekről a jövő Budapestjével is megismerkedhetnek. U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára New Yorkban ebédet adott Csatorday Károly nagyykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője tiszteletére, aki a közeljövőben végleg elutazik állomáshelyéről. U Thant meleg hangú pohárköszöntőben vett búcsút hazánk távozó ENSZ-küldöttétől. A köszöntésre Csatorday Károly válaszolt. A szép magyar beszéd ápolására ajánlott fel százezer forintot városának dr. Hajdú Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, a Sophianae aranyérem tulajdonosa, Pécs díszpolgára, a felszabadulási évforduló alkalmából. Washingtonban március 23-án adta át Nagy János, hazánk washingtoni nagykövete a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem díszdoktori oklevelét Békésy Györgynek, a Nobel-díjjal kitüntetett világhírű kutatónak. A 71 éves tudós, jelenleg a honolului egyetem professzora. Az idei nemzetközi matematikai diákolimpiát hazánkban rendezik. A júliusban tervezett versenyre 16 országból érkeznek résztvevők. Ugyancsak hazánk lesz a színhelye a harmadik nemzetközi kémiai diákolimpiának is. Dr. Hamvas András nyugalmazott kalocsai érsek 80 esztendős korában elhunyt. Igazi humanista papot és jó hazafit, nagy műveltségű embert búcsúztat személyében nemcsak a katolikus egyház és hívőinek közössége, hanem egész népünk. Hathónapos tanulmányútra Chilébe utazott dr. Károlyházi Frigyes elméleti fizikus és dr. Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia afro-ázsiai kutatóközpontjának munkatársa, a budapesti, valamint a chilei tudományegyetem közötti együttműködési megállapodása alapján. A nagy román államférfi, loan Alexandru Cuza születésének 150. évfordulója tiszteletére emlékülést rendezett a Magyar UNESCO Bizottság és a Magyar Történelmi Társulat. Március utolsó három napján nemzetközi autóstalálkozót rendeztek Szombathelyen és Kőszegen. A találkozóra több száz hazai és külföldi — osztrák, jugoszláv és csehszlovák -r autós érkezett Vas megyébe. Semmelweis emlékének szentelte egyik idei számát a torinói Minerva Medicina, az egyik legtekintélyesebb európai orvosi szaklap. A Semmelweis-számot dr. Harkányi István szerkesztette, a lapban kizárólag magyar kutatók eredeti tanulmányai jelentek meg. Dr. Paul Schweitzer, a pennsylvaniai egyetem nyugalmazott professzora hazánkban tartózkodott. A Budapesti Műszaki Egyetem magyar származású, tiszteletbeli doktora találkozott és eszmecserét folytatott hazai kollégáival. A sárospataki római katolikus egyházi gyűjteményben elhelyezték azt a könyvritkaságot, amelyet az erdőhorváti plébánián találtak. A kis alakú, latin nyelvű könyvben több más, eddig ismeretlen írás között egy 1660-as években irt, I. István király életét magasztaló dráma is szerepel, amit annak idején a nagyszombati és kassai jezsuita egyetem növendékei színpadon előadtak. A Szovjetunióból megérkezett a Pamuttextilművekbe az első 25 új típusú szövőgép. Az első szállítmányok mintagépek, amelyeket egyéves kipróbálásra kapott a gyár. A Les Echos című gazdasági napilap április elsejei számában négyoldalas mellékletet közölt a francia—magyar gazdasági kapcsolatokról. Vértesszöllősön ismét megnyitották a félmillió éves ősemberi település helyén létesített szabadtéri múzeumot. A világhírűvé vált bemutatóhelyen kapható lesz a szabadtéri múzeum kalauza. A füzetben több nyelven közük a régészek által „Sámuelnek” becézett ősember emlékeit őrző telephely történetét. A nyári menetrend szerint a MALÉV és 16 partner vállalata hetenként 229 járatot indít Budapestről. A kiállítás megnyitóján, a kerámia művészet nesztora, Gádor István mondott beszédet HUSZONÖT ÉV IPARMŰVÉSZETE „Az Iparművészeti Múzeum 25 éve és a 25 év iparművészeti alkotásaiból” címmel jubileumi kiállítást nyitottak meg az Iparművészeti Múzeumban. Az intézmény elmúlt negyedszázadáról szóló kiállítást, amely átfogó képet nyújt az 1945 óta elért fejlődésről, a megnyitás óta sok ezren keresték fel. hogy gyönyörködjenek a kerámiák, textíliák és ötvösmunkák gazdag anyagában. Néhány képünk ízelítőt ad művészeink alkotásaiból. * Jobbra: Steindl Katalin alkotása Kis Uóz Ilona falikerámlája. Lent: Egy szép részlet taliszónyeggel, kerámiákkal (MTI fotó) (75.) Zrínyi Miklós, a költő így ismeri őt a köztudat, megkülönböztetően dédapjától, a szigetvári hőstől: Zrínyi Miklós, a költő. S bár az irodalomtörténet a maga nagyságai között tartja számon, e történelmi áttekintésben mégis inkább azt kell kiemelnünk, hogy politikusnak, közírónak és katonának úgyszintén jelentős, ha még nem jelentősebb egyéniség volt, mint költőnek. Hiszen fő művét, a Szigeti Veszedelmet is elsősorban politikai céllal írta, s csupán eszköze volt hozzá tolla, költői vénája. Kevés nagyobbra hivatott, s torzóban maradt pályát találhatunk történelmünkben, mint az övét. A tizenöt éves háborút követő években a török birodalmat súlyos belső megrázkódtatások érték. Ádáz harcok dúltak a hatalomért, a janicsárlázadások katonai erejét bomlasztották. A bécsi udvar nem tudta, s feltehetőleg nem is akarta kihasználni a török birodalom belső gyengeségét, sőt készségesen teljesítette a szultán kívánságait. Elhanyagolta a végvári védelmet, nem fizette katonaságát, amely magát tartotta el, a megyei nemesség nem nagy örömére. Ugyanakkor a határmenti török parancsnokok nem sokba vették a békekötést és rendre betörtek a határon, sarcolva, rabot szedve. A török erő gyengülése nem is annyira a határokon tűnt fel, mint inkább a megszállt területeken, ahol a török hatóságok kellő végrehajtó hatalom híján, kénytelenek voltak megtűrni a lakosság kiépülő önkormányzatát. A nemesség, tapasztalva, hogy a török befolyás gyengül, újra éreztetni kezdte hatalmát a hódoltsági területen maradt jobbágyságával szemben. Szedni kezdte az adót a határokon túl is. Időközben, a termelőerők fejlődése során megerősödött majorság! gazdálkodás fokozta a középnemesség anyagi erejét, és persze vágyát, hogy új birtokokhoz jusson — elsősorban az ország legtermékenyebb területeinek visszaszerzésével. Az igények, és a közhangulat egyaránt a török kiűzését kívánta: ennek volt hordozója a hősi eposz, amelyben Zrínyi a történelmi pillanat elérkeztét jelezte. A cél megvalósításához azonban kevés volt a szubjektív szándék, a Habsburg-állam pedig nem árult el készséget rá. Ilyen körülmények között természetes, hogy felmerült a Habsburgoktól elkülönült, önálló magyar monarchia terve. Ideológiája a feudális nemzeti monarchia képe volt, amely alkalmas királyok alatt virágzó Magyarországot teremtett az előző századokban. Elsősorban Mátyás király volt a példa. A feudális monarchia nemzetét, annak tagjait változatlanul a nemesség tette, a mezővárosi jobbágyok, városi polgárok, a különböző nemzetiségű népek helyzete nem változott volna. Zrínyi még a Habsburgok feltétlen híve volt, amikor megírta Tábori Kis Trakta című művét, amelyben a győzelem feltételeként a jól ellátott és felszerelt zsoldos hadsereget jelölte meg; annak feltételeként pedig az állam gazdagságát. parasztságának jólétét, élénk kereskedelmet, piaclehetőségeket biztosító gazdasági életet. (Tudni kell ehhez azt is, hogy a Zrínyi család birtokai jórészt Horvátországba estek, a költő öccse. Zrínyi Péter a horvát nemesség jellegzetes képviselője volt. A család élénk marhakereskedelme gyakran összeütközésbe került a bécsi udvar érdekeivel.) Zrínyi másik hadtudományi munkája, a Vitézlő hadnagy szintén az abszolút monarchia, nem kis mértékben Machiavelli elveit hirdette. Az ötvenes évek közepén úgy tűnt, hogy Zrínyi és híveinek vágyai nincsenek messze a megvalósulástól. A török hatalom a felbomlás, a Habsburg-ház pedig a belső szakadás állapotában volt. Zrínyi Erdély felé tekintett, ahol akkor II. Rákóczi György hatalma csúcsán állott. 1655-ben III. Ferdinánd országgyűlést hívott össze, hogy 17 esztendős, beteges, papnak szánt fiát, Lipótot királlyá választassa, és a trónt családja'számára örökössé tétesse. Röpiratban szólítja fel a rendeket, hogy mondjanak le királyválasztó jogukról. A főurak egy része elfogadta a kívánságot, de sokan, s az egész köznemesség, tiltakozott ellene. Zrínyit szerették volna látni a nádori székben, de Bécs az auükus horvát bánt, Wesselényi Ferencet jelölte. A köznemesség fokozottabban fordult szembe a Habsburguralommal, amely a török ellen nem tett semmit, vallásban türelmetlen volt, gazdaságilag pedig csődpolitikát folytatott. Határozottabb körvonalat kezdtek kapni Zrínyi nézetei is. 1656—57-ben írt Mátyás király életéről való elmélkedések című munkájában már konkrét politikai elméletet dolgozott ki. Vizsgálódásának középpontjában nem a hódító, hanem a feudális belső erőket egyensúlyban tartó, központosított hatalmú, országát védő és építő király alakja áll. Ebből a szemszögből vizsgálja Mátyás cselekedeteit, és veti egybe saját kora állapotával, illetve szükségleteivel. A kedvező erőviszonyok azonban megváltoztak, és a tervek füstbe mentek. A török birodalomban Köprülü Mohamed lett a nagyvezér, aki kemény kézzel megállította a bomlást, rendet teremtett, kifelé pedig kemény csapást mért II. Rákóczi György fejedelemségére. Erdély bukása (amelyről már beszámoltunk), a Habsburgokkal szembeforduló nemzeti párt lehetőségét, Zrínyi koncepciójának sarkkövét fordította ki. Ugyanakkor a bécsi udvarnak sikerült kikerülnie a franciák veszélyes manővereit, és megnyert több gazdag főúri családot, közöttük az lllésházyakat és II. Rákóczi György feleségét, Báthory Zsófiát. Egész Felső- Magyarország a katolikus klérus ellenőrzése alá került. A vallási ellentétek törést okoztak a nemesség körében, és a politikai csoportok sorai teljesen összezavarodtak. Egyedül Zrínyi látott tisztán. Pedig az udvar igyekezett őt érdekkörébe vonni: meghívta a titkos tanácsba, majd kinevezte belső titkos tanácsossá. Elgondolásait mégsem adta fel, mint erről legismertebb prózai munkájából tudomást szerezhetünk. B. P. (Következik: Az török áfium ellen való orvosság) 8
