Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-11-15 / 22. szám

Füles Évkönyv — egy évre való rejtvénnyel A fejtörők divatja világjelenség és Magyarországon is számos híve van. Erre nemcsak a sok nyilvános quizjáték nagy népszerűsége jellemző, hanem a Füles című, a maga ne­mében a világsajtóban egyedülálló hetilap közkedveltsége is. A Füles két évvel ezelőtt új kezdeményezéssel lepte meg a rejtvényfejtők népes táborát: terjedelmes Évkönyvet adott ki, amelynek kétszázhatvan oldalán a fejtörők legkülönbözőbb fajtáit vonultatta fel, színes és ötletes feldolgozásban. Az ed­dig megjelent két Évkönyv néhány nap alatt az utolsó pél­dányig elfogyott. A siker kötelez: ez év december elején meg­jelenik a Füles Évkönyv 1964, amely tartalmában az előző két évit is felülmúlja. Az új Évkönyv naptárrészétől kezdve, 240 oldalon rejtvényes riportokat, képregényeket közöl, rejtvényes, játékos formában számol be a következő esztendő nagy kul­turális és sporteseményeiről, a magyar színházi életről, a tu­domány legújabb vívmányairól. A játékokat kedvelők kétezer év legérdekesebb társasjátékainak leírását és szabályait talál­ják meg az Évkönyvben, amelyet ismert magyar festőművé­szek és grafikusok egész sora illusztrált. Külön érdekesség az Évkönyv melléklete: egy óriáskeresztrejtvény, amelynek mé­reteire jellemző, hoggy megfejtőinek összesen 1348 meghatáro­zással kell megbirkózniuk. A Füles Évkönyv 1964 című kötet tartalmából adunk az Itt közölt rejtvényekben ízelítőt. A megfejtéseket minden rejtvény alatt, fordított szedéssel közöljük. Mindezek csak kiragadott részletek, fejtörőcsepp a rejt­vény-tengerből. Maga az Évkönyv — egy egész évre való szó­rakozás. Tjanár úz kérem... ^ u JUpusélelt UétdéseU Az Évkönyv a jövő esztendő minden nap­jához ad fel egy-egy kérdést. Ezekből válo­gattunk össze minden hónapból egyet: Január 19.; 1831-ben született Paul Cézanne, a nagy francia festő. Melyik híres képe van a budapesti Szépművészeti Múzeum­ban? ('afnaJBAjjo óóöt wan»“«» s ‘^uauijsaj nuip pjjng y) Február 1.: Tíz éve, 1954-ben több magyar helység kapta meg a város rangot. Melyek? bCucizsojo ‘Xjaqjzsa'H ‘eqpjEqauizEji) Március 20.: 1894. március 20-án este halt meg Torinóban Kossuth Lajos. Mióta la­kott ebben az olasz városban? CWH-El ueqzcq niuczs -gg oww ap bj.\ e loqB •ueqoujjox »1 mpadap) ueqesin-idE ft8I) Április 6.: Százötven éve, 1814-ben született Ybl Miklós, a XIX. század második felé­nek legnagyobb magyar építőművésze. Mi a főműve? (ZfqEJOdO ®V) Május 5.; Hatvan éve, 1904-ben halt meg Jó­kai Mór. Mi volt a címe annak a lapnak, amelyet Petőfivel együtt szerkesztett? ÜH3d35I|3ig) Június 28.: Nyolcvan éve, 1884-ben halt meg Táncsics Mihály. Ma is megvan a ház, amelyben Pesten a leghosszabb ideig la­kott. Hol van? CZ n puipx) Július 5.: Lavotta János korának nagv zene­szerzője és hegedűse, száz éve, 1864-ben született. Milyen zenei irányzatot művelt? Ctpuaz soqunqjdA y) Augusztus 10.: Türr István, Garibaldi szabad­ságharcának kiemelkedő magyar résztve­vője született e napon 1324-ben. Hol és mi volt a család neve? ( 3A3U IP-UIESO b MOA ueajsi iojqx ‘papnjzs UEfeg) Szeptember 17.: 1844-ben született Puskás Ti­vadar, a nagy magyar feltaláló. Edison munkatársa. Hires találmánya? ('9puoiuj;quo]3]0i opq-WW H8U8S0 plpEJ E S9 JU0dZ05JU0.P|8) y) Október 5.: Száz éve született Madách Imre, Az ember tragédiája költője. Mi volt az első müve? ( J8aui luapf uaq-ojgi jíjauiE ‘ajaznjsasjaA nuna ijoSejiajuet V) November 18.: Háromszáz éve halt meg Zrí­nyi Miklós, a költő és hadvezér. Halála ma is tisztázatlan: vadkan ölte meg, vagy a bécsi udvar szervezte orgyilkosság ál­dozata lett. Hol halt meg? (*UO}EZSEpEAOU -zsjppEA tjazapuaz uaqopja jaaucszjmj y) December 27.: ötven éve halt meg Herman Ottó, a sokoldalú tudós, a magyar tudo­mányos élet nagy polihisztora. Fiatal ko­rában egy testvémemzet szabadságharcá­ban vett részt? Mikor és hol? (uEqSEZsjoiaiCSuaq treq-ggsi) Csodálatos Uat Icipiciké kis halacska, Mint hal, persze vízilakó És — most tessék megfogózni — Mint a fecske, fészekrakó. (piUtí s?ns|)X) A toemészet találmányai Az ember műszaki találmányai és a növé­nyek, állatok világában található műszaki el­vek között sok a meglepő hasonlatosság. A számos közölt példa közül egy; A munkaszervezésben kétségkívül az ún. szövőhangyák viszik el pálmát, ugyanis élő szerszámokkal dolgoznak! Mégpedig éppen a saját álcáikkal, mivel ezek fonalat tudnak szőni. A szervezés mesteri: egy hangyacsapat összefogja két levél szélét, egy másik csapat pedig az álcákat a levelek széléhez ütögeti, ilyen módon az álcák kieresztett fonalával szövik össze a két levelet, amely azután "-is­tállóként« szolgál a hangyák által tenyésztett pajzstetvek számára. Hol élnek ezek a bá­­mulatraméltó »hangyámésíerek?« ('ua;a8|zs uopíaa) Balettok ccitvíuye (utas qpí8a) lt átadatott tiz&ntyy. Az olimpia évében tizenegy olimpiai baj­nokunk rejtvényes önéletrajzát közli az Év­könyv. Közülük a vívás rejtvényesített kérdé­sedből idézünk egyet. Berczelly Tibor: Meg tudja mondani, hogy az itt közölt víz­jelet melyik állam használja bélyegein? (TOIxaH) A (iiyyóny leyötdül... Az itt felsorolt Shakespeare-hősök közül ki éri meg élve a dráma végét, tehát azt a pil­lanatot, amikor legördül a függöny? CLEOPATRA, HAMLET, JÚLIA, JÚLIUS CAESAR, LEAR KIRÁLY, MACBETH, III. RICHARD. — Egy versenyen olasz vívómesterem mel­lett ültem és vele az ő tört magyarságával beszélgettünk. Ekkor láttam először, hogy az egyik kiváló kardvívónk bal kézzel vívott. -Kerem, ez ember ki lenni balkéz?« — tet­tem fel a magyar fülnek furcsán hangzó kér­dést mesteremnek. »-Kerem Pikoló (így hívott), ez lenni előny.,.« — válaszolta. »En lenni balkéz, született..« — magyaráztam a nagy felfedezés izgalmával. »Kerem, lenni nagy marha!« — adta meg a kegyelemdöfést a ki­váló mesteredző, s ezzel el is döntötte sorso­mat, áttette bal kezembe az általam annyi­ra szeretett kardot. Ki volt az említett neves olasz mesteredző? CniajuES ojeh) Ueift'/iaty-pikUelyek a Balatontól A százéves Siófok ugyan nem a legrégibb, de kétségtelenül a legmodernebb, legforgal­masabb üdülőhely. Modern, többemeletes szállodáival, hosszan elnyúló parti strandjá­val, szép szabadtéri színpadával, forgalmas kikötőjével és számtalan egyéb nevezetessé­gével méltón képviseli a Balatont annak a külföldi látogatónak, aki csak Siófokot tudja megtekinteni. Siófokot először a legrégibb magyar nyelvemlékünkben, a.tihanyi Alapító­­levélben említik Fűk (Fok) néven. Mit jelent ez az ősi, finnugor eredetű szó? Térzene. Milyen zenéből állították össze e bécsi témájú táncjátékot? (■loqiaAnui souEf «smuts fa) Jókaitól Jókaitól A nagy mesemondó halálának 60. évfor­dulójáról 1964-ben emlékezünk. A róla szóló anyagból idézünk: — Most legalább pikét játszhatom magam­mal! — mondta Jókai Mór. amikor értesült arról, hogy képviselőnek választották meg. Miért? Budapesti cefaínyek lfáeosok, {elkipek (qauafoiasiA-<TO epotzsBiEAJSaui S| taiqaasj jfjj )J8K) A kedves, vidám, örökifjú Budapestről, amely nemrég jubilált, hosszú sor rejtvényt közöl az Évkönyv. íme közülük egy: Egy műgyűjtő régi papírlapot őriz, amelyre még a XIX. században jegy­zett fel valaki néhány adatot városunk történelméből. Olvasóinkat kérjük, meg, javítsák ki a szakadozott papírlapot. /. a pűam/ak aiap/poppák az poz/k í£<?K£0/e& P£i £püi £op AZ PA KATOKAZUPOOP, AM£l Z K£Z£B£0 Z4LÓOZ/KÜi£Q MÉG- J '.ÁKOSOKKÁ £/UléK£ZP£P. :S£V /FT Bél A A ZASAPPAKTAS PO&ArAPOMAOWZPA BUP4KAK. A AZ. OZAZAPBAKZS/OMOMP ATAlAK/PArrA A ZAPAp^ PAIOPAOAP'A KÖLPÖlD/£K /S Ai£OCOOPAlPAK. ?£A/A TÖRÖKÖK £i£OOlAíPÁK A ZAPAPSKÓZ£i M4S­___'íZSZAZAPOS AiZG-OZAuJs KOz£PK£Z£PT: 5. ffZ£PP£Mff£Kié'B£Kr^S^KAKOiy' Z/SSZA AŐP/POPPA BUPA ZAPAP^*t^mm*~^ _ Ő.l^^lSAO I. l/PŐP ZABOSOa}k'Z/L ZAm/POPPA *P£SP£P. (SOU 9 jEi»uijBq»oq TJ>£I ( sspj g uaq-sszi z «IPM D TOKIÓ Ma a világ legnagyobb városa s jelképe a legfiatalabb. Az Eiffel-toronyhoz hasonló, de annál 30 méterrel magasabb tv­­torony szimbolizálja a várost. Ez a legmagasabb adótorony földün­kön, s a japánok méltán büszkék rá. Látható szinte a város minden ponjáról, s így iránytűnek is hasz­nálható. Különösen az idegenek, de még a bennszülöttek is hasznát veszik ennek az iránytűnek, hi­szen Tokióban nehéz tájékozódni: az óriás városban csak pár főút­vonalnak van neve. Hogyan közli egy tokiói címét ismerősével? sa^apsaj qaXuaoq « BfiBiejaaui uoqjBS -eajn uapujiu ojaqqjpf b aa •jaqataind? opaqiauiapi b qpa» -unjiaj ufijnit uadaqja? V ‘HPl -ei uaqjtiauiE ‘jadaqaaj b >iau -ZS?aSOJ?A E qBUUB BfpBjy 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom