Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-15 / 38. szám
20. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Hornissen - eset Reménység H Tizennégy nap múltán kerékpárosok riasztották a rendőrséget. Egy negyven év körüli férfi hulláját találták meg. A férfi arcát lövések torzították el. Igazolvány nem volt nála. Megállapították, hogy az ismeretlen férfi tmár hosszabb ideje feküdt a fenyőerdőben: véráztatta fekete ruhája teleszívta magát esővízzel. Két nappal később a Berliner Lokalanzeiger hírül adta, hogy „az agyonlőtt férfi a Berlinen kívül is jól ismert jós, Erik Jan. Hanussen". A Lokalanzeiger arról is tudósított, hogy „a jós feltehetően gyilkos támadás áldozata lett, amelynek felderítésén Berlin II. államügyészsége és a berlini bűnügyi rendőrség fáradozik”. w Harmincöt évvel később, 1968 októberében tette közzé a nyugat-berlini államügyészség a nyomozások eredményét. Erik Jan Hanussent a berlini náci vezetők gyilkolták meg. Minthogy a tettesek időközben holttá nyilváníttattak, vagy a háborúban elestek, az eljárást megszüntetik. Hogy valójában mi játszódott le azon az 1933. március 24-i napon arra egy titkos iratban kaphatunk választ, amelyet Rudolf Steinie SA Obersturmführer küldött el 1934. július 2S-én az állami titkosrendőrségnek. Ebben az iratban Steinie közölte hogy az akkori Gruppenfuhrertől. Ernsttől - Hanussen egykori barátjától - parancsot kapott. készJjon fel egy különleges akcióra. Éspedig 1933. március 24-én, délután. Körülbelül tizennyolc órakor jelentkezett a feljebbvalójánál. Szó szerint idézem tudósítását: „Miután jelentkeztem Ernst Gruppenführernél, közölte velem, hogy egy férfit a legrövidebb úton félre kell állítani. Tájékoztatásul elmondta, hogy ez az ember azt állítja magáról, ő a német Raszputyin, és az egész SA a zsebében van. Azzal henceg, hogy zsidó létére abban a helyzetben van, hogy az egész SA-t kijátszhatja, aki ellen csak akarja. A felvilágosítások után megkaptam a parancsot, hogy Hanussent, a jóst, le kell lőnöm. Ennek a parancsnak még aznap este eleget tettem, és Steinschneider zsidót Zossen és fearuth között az országúton lelőttem.” A másik SA-ember, aki Hanussenért ment. az akkor 22 éves Kurt Egger Sturmführer volt. Rudolf Steinie név szerint említi a jelentésében, amelyet ezekkel a szavakkal zárt: „A parancs közlésének módja és annak a megindokolása, hogy Hanussent a legrövidebb úton feltétlenül el kell tenni az útból, számomra elég meggyőző volt ahhoz, a parancsot azonnal és kíméletlenül végrehajtsam. Ehhez járult, hogy a Hanussen-ügy a Reichstag égésének idejére esett, tehát az akut forradalom idejére, amikor véleményem szerint egy többé-kevósbé hírhedt, zsidó származású politikai szélhámos félreállítása nem világrengető esemény."- Nem világrengető? Nem, az valóban nem. De mégis - tragikus.. VÉGE SZÉP ERNŐ CZÜPŐS KIS JÁNOS 1914 junius vagy julius havában megnyílt a világháború. Volt egy pajtásom Pesten, doktor, szegény azóta szerelem címén meglőte magát. Ez a doktor pajtásom szeptemberben kardot kötött, felsarkantyuzta a cipőjét és elment rendelni a szerb harctérre. Megkértem, lenne szives majd odalent kicsinálni valahogy, hogy az ő zászlóaljához lemehessek igy civilbe megnézni, hogy-mint csinálják a férfiak azt a borzasztó háborút. A doktor elintézte az ezredparancsnokságnál, hogy mint önkéntes ápoló a zászlóaljnál tartózkodhassam. Levelet irt, hogy hát jöhetek akármilyen sebesen, Batajnicáig visz majd a vonat, onnan kezdve csak tudakozódjam mindenfelé, mig meghallom, hol kapom meg azt a bizonyos számú népfelkelő honvédzászlóaljat. Hát azután azon a batajnicai állomáson leszállottam a vonatról. Azt képzeltem persze, hogy az állomás mögött már zászlós sátrakat, kettétört kardokat, meg kiesett ágyukerekeket találok. Bizony nem volt ott semmise. Az állomás mögött igás szekér várakozott. A kocsiülésen nagy kövér fekete bajuszos káplár-ember ült, pipázott; a szekérben, a hátas deszkán ült egy másik honvédnek öltöztetett ember, ott majszolt a tenyeréből. Ez egy összeesett kis rongy, a képe mint egy vénasszonyé. A szekér is magyar szekér volt, az emberek is magyar embereknek látszottak, a két nagyfejű nagyhasu ló is olyan ismerős volt, mintha csak az ő éles hátukra másztam volna rosszgyerek koromban. Hát odasétáltam, köszönök és: , — Nem magyar emberek maguk? De mán csak magyarok vagyunk kérem — azt mondja a pipa a kocsiülésen. Akkor vettem észre bal kaijukon mind a kettőnek a fehér vászon övét, azon a vörös szövet keresztet reá varrva. Nem tudnák megmondani, merre felé vannak itt magyar csapatok? A pipa komótosan ingázott jobbrabalra. Az, aki majszolt, az az öreg asszony rám pislantott a sipka alól, azt mondja: — Nem tudunk mink semmit kérem. — Kitől lehetne itt megkérdeni, merre menjen az ember, hogy magyar katonaságot találjon? — Itt nincsen semmiféle katonaság — azt mondja az az öreg asszony. — Itt szerbek vannak. A katonaság messzire van kéremaláson. — Merre van az a messzire? — Arra messzire, meg amarra messzire. — Kapta a sipkás fejét ide-oda, mint a tyuk. — Magok hová valók jó emberek? Mink amoda Kupinovó alá. — Mi az a Kupinovó? — Harctér keremaláson, harctér. A pipa oldalt ugrott, hátra szólott az öreg asszonyhoz: — Te, — azt mondja — nem igen jön már a főorvosur. Gyerünk visszafelé te. — Kit várnak itt? — Bíró főorvos urat vártuk vóna kérem, — azt mondja a pipa — ide vótunk parancsolva a zászlóaljtól. Ugylátszik mán nem jön. Nem száll ki mán senki ebbűi a gőzösbűi. — Velem — mondom — nem jött semmiféle főorvos. Mondja csak, micsoda zászlóalj az, ahonnét magok jönnek? — Ezmegaz a zászlóalj kérem. Ezmegaz a zászlóalj? — Ezmegaz igenis. Hát hihetetlen. Hisz én ezt akarom keresni, azt se tudom, hogy és merre. — Ott találom ezt meg ezt a doktor urat a zászlóaljnál? — Ott hát kérem, a mi parancsnokunk a segédorvos ur. Egyenest oda megyünk őhozzá. Mink szaniték vagyunk kérem. — Sebesültvivők vagyunk kéremaláson — igy az öregasszony, oldalt felém kapva fejét és egyet hunyorítva. Nem tudom, mi ravaszkodni való van azon, hogy ők sebesültvivők? Kérdem: (folytatjuk) n (82) Mit tegyünk kételyeinkkel? A kezdő keresztény embert néha elfogja ai kétely. A Biblia sok olyan dolgot tartalmaz, amely érthetetlen és homá íyos előttük, és Sátán ezeket használja fel, hogy általa megingassa hitüket a Szentirásban mint Isten kinyilatkozta tott szavában. Kérdik: „Hogy ismerhetem fel az üdvösség útját? Ha ai Biblia igazán Isten szava, hogyan szabadulhatok meg ilyen kétségektől ési kisértésektől?” Isten sohasem kívánja tőlünk, hogy valamit elhiggyünk anélkül, hogy elegendő bizonyítékot adna, melyre hitünket alapozhatjuk. Számos bizonyíték szól értelmünkhöz Isten létezéséről, jelleméről és Igéjének igaz voltáról. De Isten a kételkedés lehetőségét nem ávolitotta el. Hitünknek határozott bizonyítékokon és nem feltevéseken kell alapulnia. Azok, akik kételkedni akarnak, lesz rá alkalmuk, viszont akik teljes szívből az igazságot keresik, számtalan bizonyítékot találnak hitük megszilárdítására! Lehetetlen, hogy halandó ember az Örökkévaló jellemét vagy művét felfoghassa. Még a legélesebb elme és legképzettebb szellem előtt is állandóan titok környezi a szent Lényt. „Az Isten mélységét elérheted-e, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-e? Magasabb az égnél, mit teszel hát? Mélyebb az alvilágnál, hogy ismerheted meg?” Jób 11:7—8. Szándékaiból annyit érthetünk meg, amennyi javunkra van. Ezenfelül pedig nyűgöd tan ajánlhatjuk magunkat Isten szerető karjaiba. Isten Igéje, valamint Szerzőjének jelleme oly titkokat tárnak elénk melyeket halandó létünkre nem lérthetünk meg tökéletesen. A bűn keletkezése (nincs rá ok, épp ezért bűn!), Krisztus testtéválása, az újjászületés, a feltámadás és még sok más tárgykör, melyet a Biblia feltár, oly mély titkok, miket az emberi elme helyesen megérteni, vagy felfogni nem képes. De mert Isten gondviselésének titkait nem tudjuk megérteni, nincs okunk szavában kételkedni. Sok elméletről és tanról azt hiszik, hogy a Bibliából származnak, pedig nem a Szentirásra vannak alapozva sőt, a valóságban azzal ellentétben állnak. Bibliaellenesek. Például: (a) Gyerekkeresztelés, (b) Úrvacsoránál alkoholt tartalmazó bor és élesztőt tartalmazó kenyér felszolgálása, (c) Lábmosás elhanyagolása, (d) Átváltozás, (e) Vasárnap, (f) Halottakéi imádkozni, azokért áldozatot bemutatni, (g) Szentekhez való imádkozás, (h) tisztítótűz, (i) Örökké égő pokol, (j) Lélek halhatatlansága stb. stb. Sokszor olvassák emberek a Bibliát haszon nélkül, sőt önmaguk határozott kárára! Ha Isten Igéjét szent félelem és ima nélkül nyitjuk fel...akkor Sátán fogv; tartja gondolatainkat és hamis magyarázatokat sugall! A kételkedés: valódi oka: bármennyire leplezett is, legtöbb esetben a bűn szeretete! Hogy igazsághoz juthassanak, őszintén kell utána vágyakoznunk és késznek lennünk, hogy annak engedelmeskedjünk. Van egy bizonyíték, melyet mindenki, a legműveltebb és a J legegyszerűbb ember is megragadhat: Hez a tapasztalatok bizonyítéka. Isten mindnyájunknak alkalmat ad, hogy ígéreteinek igazságáról meggyőződhessünk. Ahelyett hogy mások szavára] bíznánk magunkat, győződjünk meg róla személyesen. Ajánljuk „A Jézushoz Vezető Ut” c. $1.00-os könyvün két. P.O. Box 322, Perth Amboy, N.J. 08861. Te.: 201-251-2318 Botanik) Igor
