Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-27 / 5. szám
___imniAi»« nmniAJ 15. OLDAL ŐSEINK NYOMÁBAN KURSZÁN FEJEDELEM Irta: HALMI DEZSŐ A megsárgult krónikák lapjai csak nagyon homályos képet adnak Kurszán vezér, alakjáról, ki uralkodótársa lehetett Árpád fejedelemnek. A Kurszán név Ahonymus idejében volt használatos, mig ma Korean, Cur/.an elnevezést szívesebben1 használják a történetírók. Anonymus a Gesta Hungarorumban két esetben említi a Kurzan nevet. Az ,, Eskü vésőkről” ciniü fejezetben: .....Kundu, Kurzan atyjamajd a ..Moger névről" című részben: „...Árpád halmi dezso vezér igen örvendezék és minden vitézeinek különféle ajádékokat ada aranyban. ezüstben és egyéb vagyonokban. S ugyanazon helyen ada földet Kundunak, Kurzan atyjának, Atilla király városától Százhalomig és Gyoyg-ig (Diódig) és fiának ada egy várat a maga népének védelme végett. Kurzan osztán azon várat tulajdon nevére neveztette, mely mai napig sem ment feledségbe.” Hgyes történetírók megállapítása szerint. Álmos fejedelem öregsége, vagy halála miatt (Feltehetően 893-ban, 75 éves korában halt meg), idősebbik fia Kurszán (Kurtán, Kusan) veszi át a fejedelemséget, ki ezt a tisztséget megosztja öccsével. Árpád lehetett a törzsszövetségek haderejének főparancsnoka s igy az első. magyar Horka. Csak Kurszán tragikus halála után vette volna át a megüresedett fejedelmi széket. Kurszán fejedelmet, i.u.904-ben a bajorok vendégségbe hívták magukhoz s étkezés közben kíséretével együtt lemészárolták. Nem tartom valószínűnek, hogy Kurszán vezér fejedelem lett volna Álmos után, — legfeljebb egy főember volt- mert a németek minősíthetetlen eljárása kihívta volna Árpád haragját, ki azonnal megtorló hadjáratot vezetett volna bátyja- és egyben a magyarok fejedelme felkoncolása miatt. A bizánci források szerint, a honfoglalás előtti években Kurszán, Árpád vezértársa volt. Árpád mellett Kurszán töltötte be a kisebbik hatalmú „kündü”, vagy „kende” főméltóságot. A X. századi magyarság életét, hazai egykorú leírások nem világítják meg. I.István uralkodása alatt kiadott rendeletek, melyek szerint megsemmisíteni mindent, ami az ősi magyarság történetével foglalkozik, máglyára vetni, elégetni Írást, rovásbotot, * ruhát, orvosi eszközöket (orvoslási edények, keverő szerszámok, kések), ha kell sámánt, táltost, mesemondót, dalnokot, igy csak a nyugati — a valóságtól végtelen messzeálló, nem egy esetben rosszindulatú-, mohamedán, bizánci kútfőkre támaszkodhatunk. Mohamedán leírásokban olvasható, hogy a honfoglalás előtt a magyaroknak két fejedelmük volt, a kende és gyula. Egy másik Bizáncból származó történelmi feljegyzés szerint, 895-ben a bizánciak két magyar fejedelemmel, Árpáddal és Kusannal tárgyaltak. Hogy ki viselte a kende méltóságot, azt Anonymus leírásából tudjuk. Kurszán vezérrel azonosítható az Annales Alamaniciben, Kusal néven említett magyar vezér, akit 904-ben a bajorok egy lakomán meggyilkoltak. A nevekből képzett helynevek sok mindenre engednek következtetni. Árpád Kurszánnak egy várat adományozott, melyet birtoklójáról Korzan-nak neveztek. Ez volt Kurszán nyári szállása. A vár mellett települt falu a Csallóközben őrizte meg Kurszán nevét. Szerintem lehetetlen, hogy Kurszán Álmos fia lett volna, mert akkor nem Árpádot, hanem elsőszülött fiát tette volna meg Kő (Kiev) vára urának. Az idegen kutforrások sem említik Kurszánt, mint Álmos fiát. Neve első alkalommal, magyar vonatkozásban Anonymusnál jelenik meg, amikor a Vérszerződésben részt vett vezérek neveit sorolja fel. (Kundu, Kurzan atyja.) Kurszán feltétlenül egyik vezére volt a honfoglalásnak, azonban Árpád a fejedelemséget, annak gondjait, nem osztotta meg Kurszánnál, mint társfejedelemmel. — Ha az esztergomi mellék kápolnában található oroszlánok, Országnagyok helyeit (fülke) vesszük figyelembe, akkor ott a fejedelmi, vezéri emelvény mellett, egy hasonló kiképzésnek is kellene lennie, hol a társfejedelem foglalhatott volna helyet. Ilyen a kápolnában nincs. Kurszán valószínűleg követségben járt a bajor urdvarban s mint követet koncolták fel kíséretével együtt. A Nyugat nem jó szemmel nézte a honfoglaló magyarság végleges letelepedését a Kárpát-Medencében, az államszervezet megerősödését és egy végleges birtokbavételét annak a földnek, melyre ők is régen szemetvetettek. Nem akarták elhinni a „pogány” magyarság végleges államalapítását s mi magyar volt el akarták véglegesen törölni Európa s főleg a Kárpát-Medence területéről. Ezért gyilkoltatták le a magyar követség minden tagját. Ez a gálád cselekedet, a legnagyobb bűn volt a tiszta, romlatlan erkölcs— magyarság szemében, kik TENTE BABA, TENTE... (Folytatás a 14. oldalról) Erdélyben használatos. Mindezek okát egyelőre nem tudjuk. Nemcsak ezek a két-három tagú ringatok, hanem maguk a szövegek is meglepően hasonlók. Az édesanyák elsősorban a környezetet mutatják be kicsinyeiknek: Elment a hiéna messze, Elment a kisértet. Feküdj szépen! Lekötik az elefántot. Aludj szépen!... (Nyugat-Afrika) Este van már, alkonyul, Nyuszi füle lekonyul; Dorombol a kis cica. Aludj te is, Marika! (Győr megye) Alszik a szegfű mellett az illatos m^oránna, Alszik az én fiacskám is szerető, jó anyjával. (Görögország) Egy-két szóban elmesélik, hogy a családtagok közül ki mivel foglalkozik. Ez az ösztönös bemutatás a külvilággal való megismerkedést éppúgy szolgája, mint a családba való belenevelődést: Csicsis, baba! Mama a malomba ment. Hoz egy nagy cipót, Ha szépen elalszol. (Franciaország) a követeket minden esetben vendégként tisztelték. Biztosították részükre a legnagyobb vendégszeretetet, kényelmes otthonaikban, a fejedelem szállása közelében helyezték el őket, rabszolgák lesték minden kívánságukat, őrszemélyzet vigyázott testi épségükre, vagyonukra. Ki a követet gyalázni merte, vagy bármi módon ártott neki, az életével fizetett. És Árpád mégsem indított megtorló hadjáratot. Itt mutatkozik meg a Fejedelem végtelen nagy előrelátása. Nem bocsátkozott kétes kalandokba, hanem minden erejét a nemzet megerősödésére fordította. Tudta azt, hogy a nagy leszámolásnak el kell jönnie, mely a magyarság életét, megmaradását, vagy bukását, végleges pusztulását jelenti. Még egy évtized sem telt el a honfoglalás óta. 907-ben eldőlt a nemzet sorsa, a támadó bajor hadsereg egyik része Pozsonynál, a másik az Enns mellett semmisült meg. Kurszán mellett még egy másik név jöhetne számításba, ki Árpád halála után a fejedelmi széket betöltse és ez Zobolsu (Szabolcs). A magyar trónöröklési rend szerint, Árpádot nem fiának, hanem legidősebb férfi rokonának kellett követnie a fejedelemségben. Ilyen rokona Árpádnak pedig volt, Előd fia Szabolcs. A Szabolcs megyei ásatások földvár leletei alátámasztják ezt a feltevést. Bár szerintem a földvár már a honfoglalás idejében meg volt, ezt korábban az avarok építették és Szabolcs, mint Árpád után következő fejedelem, vitézsége elismeréséül kapta azt a Fejedelemtől. Szabolcs mindig Árpád fejedelem közelében tartózkodott. Későbbi szállásterülete Fejér megyében volt, a fejedelem és az Árpádfiak közé ékelődött, ezzel is jelezni akarván, hogy ő rangban a második személy, a vezérlés várományosa. Kutatásaink megállapítják, hogy Árpád téli szállása Baranyában volt, hová Szabolcs is követte s ennek emlékét őrzik Mecsek-Szabolcs és Dráva-Szabolcs helységek nevei Ejja, kisgyermekem, hallgass! A mama mindjárt jön, és fölvesz. Kimossa minden holmidat, Aztán m‘ra itt lesz melletted. (Német területek) H^ja, baba, nincsen papa. Elment mama a malomba, Hozzon egy kis lisztecskét, Süssünk egy kis lepénykét! __________________ (Erdély) GONDOLATOK Apró ajándékok erősitik a barátságot, amit nagy ajándékok megalapoztak. * Kutatja az igazságot, hogy még mélyebbre elássa. * Minden bálban akad egy lány, aki azt kívánja, hogy a többiek bár mentek volna inkább moziba. * Nem félek más képességeitől, csak azoktól, akik mindenre képesek. * Nem csupán azért kezd imi az ember, mert nincs mondanivalója. * Egy versben az írásjelek hiánya nem pótolja a gondolatok hiányát. * A tekintélyt ápolni kell, mert különben elhalványul.
