Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-30 / 27. szám
16. OLDAL MAGYAK HÍRADÓ ŐSI NYOMOKON KEREKTEMPLOM VÁRPALOTA, Veszprém megye — A kerektemplom évszázadok óta áll a Bakony alján fekvő Öskü legmagasabb pontján, alig nyolc kilométerre Várpalotától. Furcsasága egyaránt érdeklődést kelt keletkezése és formája iránt. A tudomány ki is derítette, ami kideríthető. Tudjuk, azon a helyen, ahol áll, valamikor a 13. században a gazdag és nagyhatalmú Újlakiak várat építettek. Ez a vár mostohább sorsra jutott, mint a család másik erőssége a közeli Várpalotán: a törökökkel vívott harcok idején majdnem teljesen megsemmisült. Csak legszilárdabb része, az őrtorony, a vaskos donjon maradt, ugyahogy, épen. A törökdulás után a faluba telepitett németek és Pozsony környéki szlovákok szükségből, nyomorúságból ezt a nem egyházi célú építményt használták templomnak. Egészen 1848- ig. Akkora ugyanis elkészült a falu nagytemploma. Aztán sokáig — évente egyszer-kétszer igénybe véve — kápolna lett a régi torony. A különös épületet a falu népe még ma is török mecsetnek nevezi. — Nem tudom, miért, nekem sem jár másra a szám — mondta Hornyák Ferenc, Öskü fiatal tanácselnöke. Az utcát is, amelynek végén a kerektemplom dombja fölmagaslik, Mecset utcának keresztelték. Már régebben kimutatták: az Ujlakika várának őrtornya sohasem volt török mecset. Nyilván igy igaz. De az talán azért mégis lehetséges, hogy a nép e névadással annak a nagy nyomorúságnak az emlékét akarta őrizni, amelyet a török okoztt; miséket tartani őrtoronyba kényszerültek a népek. Régebbi emlékeket is talál-A BAKONY ALJÁN tak itt. A leletekből tudjuk, a rómaiak Öskü környékén nagy tábort tartottak. A kerektemplom alatt római köveket találtak. Lehetséges tehát, hogy azon a kiemelkedő és feltűnő ponton, ahol hajdan az Újlakiak vára és ma a kerektemplom áll — az egész környék áttekinthető innen —, már a rómaiak erősséget építettek. Az okuk megvolt rá. A falu közelében a 8-as ut alatt ma is látható a rómaiak hatalmas duzzasztógátja, a közelben húzódott a Rómáig vezető nagy ut, a Via Magna. Az ösküi toronyból mindkettőt jól vigyázhatták. Mint minden műemlékünk, a kerektemplom is őrzi tehát a történelmet, a vonuló hadak lépteit, a nép múltját, sorsát, hányattatásait. Ezért örvendetes, hogy a különös ösküi kápolnát — nem először — tavaly újra restaurálták. A sokáig bezárt kerektemplom isméi régi. formájában fogadhatja látogatói, alkalmat adva töprengésre, elmélkedésre a gyorsan változó történelem fordulatairól. Ezerfcyta gyógynövény BUDAPEST — Fűben, fában orvosság — tartja a közmondás. Az ember ősidők óta ismeri a gyógynövényeket, s már az ókorban sok ezer — gyógyfűből készült — orvosságot, kenőcsöt, balzsamot ismertek. A legrégibb erre vonatkozó írásos dokumentum, a 3500 éves egyiptomi Ebers papirusz 800, gyógynövényből készült recept leírását tartalmazza. A honfoglaló magyarok is sok gyógynövényt ismertek. Táltosaik, sámánjaik műtéteket,is végeztek gyógyfüves főzettől narkotikus állapotba került sebesülteken. Több régi gyógynövény ma is jól ismert, s kedvelt anyaga a gyógyszeriparnak. I- lyen például a fehérüröm, a maszlag, a beléndek, a nadragulya, a kálmos, a büdösbürök és a hashajtónak használt ricinus. A világon ma több mint 3300 fajta gyógynövényt tartanak nyilván. Hazai flóránk gazdagságát mutatja, hogy közülük csaknem ezer terem Magyarországon. Több mint 250 félét rendszeresen gyűjtenek, felhasználnak, s a vadon termő növények exportja több millió dolláros devizabevételt eredményez. A termesztés hatóanyagok reneszánszát éljük: mind többen keresik a gyógyteákat és a már-már szinte elfelejtett izes fűszernövényeket. A bojtorján, a kakukkfű, a fehérfagyönygy, a hársfa és a bodzavirág mázsás tételekben fogy a Herbária üzleteiben. Az ínyenc háziasszony fűszerei között ismét ott található a borsika, a bazsalikom, a tárkony, a sáfrány és a koriander. Felvetődhet a kérdés: ha a gyógynövények ennyire hasznosak, miért nem dolgozzák ki a szakemberek a nagyüzemi termesztés módszereit? Azért — hangzik a szakemberek válasza —, mert legnagyobb részük gyomnövény, csak vadon terem. Ha kultúrában próbálják szaporítani, elpusztul. A több ezer közül csak néhány tucat viseli el a mesterséges körülményeket. UjjávarázsoUák a boszorkánykonyhát SZEGED — A Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat már javában készülődik a szegedi nyári ünnepi játékokra. Az idén mintegy 20 millió forintot költenek az éttermek bővítésére, korszerűsítésére. A szabadtéri játékok kezdetére befejezik az egyik legrégibb vendéglátóhely, a Hági rekonstrukcióját. Összesen mintegy 11 milliót költenek rá. A magyar szobát és a halászszobát is felújították. Felépült a 200 személyes különterem, amelyet lakodalmi célra is kiadnak majd, ezért külön menyasszonyi öltöztetőt is építettek hozzá. Hamarosan megkezdik a Tisza-parti Halászcsárda felújítását is, majd hozzáfognak a város legnagyobb bisztrója, a Valaha őrtorony volt Boszorkánykonyha újjáalakításához. A következő hetekben megkezdődik a Dél-Magyarország legjelentősebb nagyáruházával együtt felépülő 1200 személyes étterem és presszó kivitelezése. Újabb természetvédelmi területek BUDAPEST — Pest megyében újabb természetvédelmi területeket jelöltek ki. A Vác közelében fekvő Kompkötő-sziget a Duna egyik legősibb szigete, amelyet már 800 évvel ezelőtti feljegyzések is megemlítenek. Kedvelt fészkelő és tartózkodási helye a vizimadaraknak. Növényvilágából néhány igen idős és hatalmas méretű nyárfa külön dendrológiai értéket képvisel. Védetté nyilvánításának célja az, hogy a hazánkban mind jobban csökkenő hullámtéri növénytársulási forma megmaradjon. Ugyancsak a Duna mentén, Szigetujfalu határában terül el a másik védetté növényzet, valamint a kisebb területen kialakult sziklagyepvegetáció indokolta. Üröm határában két terület védettségéről határoztak. A Csókavár egy elhagyott, köralaku, 50 méter mély bánya, amelynek oldalfalain jól kivehetők a különböző geológiai korszakok nyomai. A tudományos szakemberek földtani oktatási célok érdekében kérték az egykori bánya megóvását. A másik a Kishely, mely mindmáig megőrizte sztyeppel növényzetét. Falumúzeum SZENNA, Somogy megye — A Zselicség egyik legszebb részén, a Somogy megyei Szenna községben, a református templom melletti téren épül a szennai falumúzeum. Itt hat portát állítanak fel 1980-ig somogyi tájjellegű berendezéssel: Dráva menti belső-somogyi parasztudvart. Az építkezés jól halad: egy szegényparaszti, füstös konyhás, zsupfedeles, tornácos teljes lakóépület már készen áll. A szatmárcsekei asszonyok a nagyivó férfiak ellen SZATMÁRCSEKE, Szabolcs megye — Szatmárcsekén, Szabolcs megye határközségében tizenegy asszony nagy fába vágta a fejszét. Az alkoholizmus viszszaszoritására, a mértéktelenül nagyivó férfiak megfékezésére önkéntes rendőri csoportot alakítottak. Valamennyien egyhónapos kiképzésen vettek részt. S most elég, ha elindulnak a helyi kocsmák utcájában, a férfiak egy része már huzza a csikót kifelé. Sok szilva és alma terem errefelé. A két kocsma és az eszpresszó mellett a házi bögrecsárdák zugpálinkafőzői is mérik az italt. Fizetés-napon a férfiak útja először ide vezet. Az italfogyasztás miatt életerős embereket kénytelen betegnek nyilvánítani az orvosnő, az utóbbi hónapokban ötöt százalékosak le alkohol okozta betegségük következtében. Egy 32 éves férfi lábidegbénulást szerzett az erős szabolcsi szilvától, s nemrég 54 évesen, májzsugorodásban halt meg egy szatmárcsekei családapa. Az önkéntes rendőrnők eddig a község tizenegy veszélyeztetett családjánál jártak. Környezettanulmányuk megállapította, hogy a családok hatvan gyermeke rendszeresen hiányzik az iskolából, elhanygolt, gyengéntáplált, s mindezkért mindenütt a családfő italozása a felelős. Elhangzott a figyelmeztetésük, s ha egy idő után nem tapasztalnak javulást, szigorúbb eszközökhöz folyamodnak. Húsz esetben tettek az elmúlt hetekben kényszerelvonu-kurára javaslatot, s keresztül is vitték azt. ‘Az önkéntes rendőrnők csoportjának parancsnoka a falu orvosa: dr. Homoki Julianna. A doktornő idevaló születésű, itt élnek szülei is, s a községi tanács ösztöndíjasaként végezte el Debrecenben az orvostudományi egyetemet. Friss diplomájával nyolc évvel ezelőtt került vissza. Azóta néz farkasszemet az alkoholizmussal. A beszéd, a jó szó nem segített. Ezért vállalkozott arra, hogy akár a kocsmába is belép, feltéve az önkéntes rendőri karszalagot. Ittas emberek kiszolgálásáért az asszonyok javaslatára már ötezer forint pénzbírságot is kiróttak az egyik helyi vendéglősre. Nem vártak országos intézkedésre, a maguk falujában hadat üzentek az alkoholnak. Eddig sikerrel... t » . _ Ír . k »
