Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-04 / 45. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI TÁJ A Tordai-hasadék és környéke Ragyogó napsütésben indultunk Tordáról a róla elnevezett hasadék felé, melynek mészkővonulata, mint valami elnyúlt sziget, emelkedik ki az egykori mediterrán tenger üledékeiből. Jótékony észak-nyugati szél fujdogált, s az égen csak néhány diszletszerű, puha felhőfoszlány úszkált. A hasadékot még a reggeli, kora délelőtti párák lengték körül. Aztán ezek is eloszlottak, s amint közelebb nyen. Újból megcsodáljuk a földtörténeti középkorban keletkezett szép, színes vulkáni tufákat, melyek a hasadék juramészköve alá merülnek, valamint azt a hatalmas, fentről legurult, háznagyságu mészkősziklát, melyen, mint valami kitüntetés, fehér alapon piros turistajelzés díszeleg... Tovább, az Aranyos völgyére tekintő, napsütötte sziklák alatti erdőben nyílik az illatos gyöngyvirág, sziklák tövében az erdő felett csordogáló Chipér-kutja vizéből, gyorsan leereszkedünk a Hesdát partján strázsáló jellegzetes, várszerű sziklacsoportig, s onnan a patakig. A malomnál azt mondják, hogy bár nem minden nehézség és veszély nélkül, de a hasadékon át lehet kelni. Hogy mit művelt a tavalyi árvíz? Hát azt nem könnyű leírni; azt valóban látni kell! Az egész hasadék belsejét „kitakarította”, beleértve a pompás, hasznos függőhidakat is. Olyan szikladarabokat hasított ki a falból, amilyenekkel talán még a korszerű technika gépcsodái is nehezen birkóznának meg. Most A Tordai-hasadék kerültünk hozzá a Párdé fennsik szántóföldjei, legelői közt kanyargó turistaösvényen — egyre szebben bontakoztak ki csodás részletei. A katlanszerű bemélyedés peremére érkezve, jobbra a Vigyázókő, s lennebb a Hegyeskő barnásvöröses, ellenálló vulkanikus kőzetekből felépült várszerű alakzatai fogadtak. Jobb felől a Szőkedomb tetejében az alabástrombánya fehér foltjai látszottak; a termelést itt abbahagyták, úgy látszik, nem elég tiszta már az alabástrom, a gipsz. A menedékház felé gondosan lekavicsozott ut kanyarog a Hegyeskő alatt, majd a Hesdát mellett. Most már biztonságosabban közlekedhetnek a gépjárművek. A menedékház előtti térségen kis kempingházak sorakoznak. A menedékháznál kalligrafikusán megirt tábla figyelmeztet, hogy a hasadékban közlekedni életveszélyes (!), s éppen ezért tilos (!). Viszont ajánlja a sétát a tetőkön, a hasadék peremén, a jelzett ösvényeken. Leereszkedünk a zöldes-barnás porfirit tufákba vágott árnyas ösvényen a malomhoz — melynek egy részét évekkel ezelőtt egy legurult nagy szikla zúzta össze. Már kijavították. A hasadék összes hídjait elvitte a tavalyi nagy árvíz; a megmaradt roncsokat biztonsági okokból eltávolították. Rövid szemlélődés után belátjuk, hogy itt száraz lábbal átkelni nem lehet. Sebaj; pár órás gyaloglás után jól fog esni egy kis lábfürdő. Csak vigyáni kell, hogy az algás-mohás köveken meg ne csússzon az ember. Sikeres átkelés után a déli napsütésben jólesik már a túloldali, ültetett fenyves mérsékelt árnyéka, amint felfelé kapaszkodunk a jelzett ösvés fent a sziklák közt csodálatosan szép, diszkrét illatú nőszirmok pompáznak. Gyönyörű innen a kilátás a hegyek öleléséből kiszabadult Aranyos völgyébe, a környező falvakra, a Hesdát alsó folyásának völgyére. A tetőn erős szél fuj, leviszi az ember fejéről a sapkát; szerencsére nem a hasadék széditő mélységeibe, hanem ellenkező irányba... Újból megcsodáljuk a szeszélyes sziklaalakzatokat, és a hasadék pereméről félelemmel vegyes csodálattal tekintünk le a széditő mélységekbe. De megcsodáljuk itt a természet kevésbé imponáló, ám annál kedvesebb alkotásait is: az éppen most nyitó fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) finom kis, kékes-ibolya színű és gyöngyszerű virágocskákból összetevődő fürtjeit, melyek a karrmező szeszélyes alakú, fehér sziklái közt levő zöld gyepen pompáznak. Olyan ez, mint valami tündérkert. (Gyermekkori emlékeket idéz fel bennem. Gimnazista koromban szeretett természetrajztanárunk, Albrecht József vezette kiránduláson ismerkedtem meg vele a brassói Cenk napsütötte sziklagyepjein.) Miután szomjunkat oltjuk a a tajtékzó, tomboló-romboló ár szintjét a valahogy mégis helyükön maradt védettebb fák ágain fennakadt fűcsomók jelzik — olyan magasan, hogy csak létráról lehetne elérni. Ilyen pusztító árvíz évszázadonként egyszer-kétszer ha előfordul, s jól példázza a természet gigászi erőit. „Munkáját” szemlélve érthetőbbé válik, hogy évezredek hosszú során át ez a „békés” kis patak hogyan tört magának utat a kemény kősziklákon keresztül. Elvitte az ár a Csurgónál levő vasbeton pallót is, s lennebb tovahurcolt, meghajlított vasgerendák jelzik az árvíz iszonyatos erejét. Helyenként a magasan a szikla oldalába vájt turistautat is kikezdte romboló dühe. A természetjáró persze azonnal felteszi a kérdést: mit lehetne tenni, hogy a Hasadék ismét sokak — ha nem is mindenki — számára járhatóvá váljék. Aránylag kis anyagi ráfordítással s önkéntes munkával újból járhatóvá lehetne tenni — legalább a gyakorlottabb turisták számára — ezt a maga nemében páratlan turisztikai nevezetességet. Brassói Fuchs Herman A RÉGMÚLT EMLÉKEI; A PESTI SZOBROK BUDAPEST, Pest megye — Egy-egy város életéhez, arculatához szobrai, emlékművei szervesen hozzátartoznak. A városok változásai a szobrokat sem hagyják érintetlenül: egyesek eltűnnek a közterekről, mások uj környezetbe kerülnek. Budapesten is sok az utazó szobor, a költöző emlékmű... A Széchenyi-hegyi kilátó valamikor a Városliget kapujánál állt, a mai Hősök terén. A Liget másik kapuját két hatalmas sárkányszobor őrizte. Az egyik ma Óbudán, a Kiscelii Muzeum kapujában áll. Jókora utat tett meg a Kiscelii Muzeum domborművel díszített kőkapuja is. Eredetileg a bécsi hadügyminisztériumot ékesitette, s amikor a császárvárosban 1911-ben lebontották a palotát, a különc Schmidt Miksa — Kiscell akkori tulajdonosa — fillérekért megvásárolta, s uszályokon szállította Óbudára a kaput. Gyakran építkezések, szanálások miatt kell uj otthont keresni a kőbe faragott emlékeknek. Tucatnyi művészszobor költözött például annak idején, a városligeti vásárváros terjeszkedésekor, a Margitszigetre. Lendvai Márton szobrát a Nemzeti Színház lebontása után vitték át a Blaha Lujza térről a Várba, a régi Nereidák kútja — a századforduló Pestjének egyik dísze — a Belváros rendezésekor Kőbányán kapott helyet. A vizhordó nőket ábrázoló alkotás a háborúban megsemmisült, most ujjáfaragva visszautazik eredeti helyére, s hamarosan a Felszabadulás téri aluljáró környékét disziti. Az Engels téri Danubius kút eredetileg a Kálvin téren állt, s a háború idején csaknem teljesen elpusztult. A régi kút egyik nőalakja most a Ráday utca sarkán, az egykori oroszlános fogadó udvarán látható. ; Kalandos utat jártak meg Tisza István szobrának mellékalakjai. A kígyóval viaskodó oroszlán hosszú ideig a mai MOM-sportpálya helyén vívta élet-halálharcát. Esztergomban, a vasútállomás felé vezető utón a mezőgazdaság, a paraszti munka szimbolikus szobra áll. Ez is a Tiszaszobor egyik mellék-kopoziciója volt; Zala György alkotása. SPORT MÚLT HETI EREDMÉNYEK U. Dózsa—ZTE 5:1 (1:0) Békéscsaba — Dunaújváros 4:0 (3:0) Diósgyőr—Csepel 1:0 (0:0) Haladás VSE—Dorog 4:0 (3:0) SZEOL—Salgótarján 4:2(2:1) Vasa—Rába ETO 5:0 (3:0) Bp. Honvéd—Videoton 1:0 (0:0) A hét mérkőzése Tatabánya—Ferencváros 1:1 (0:0) Tatabánya, 10 000 néző, vezette: Nagy B. TATABÁNYA: Kiss — Szabó, Vass, Juhász, Nyitrai (Z. Nagy), Halász, Bánfi, Knapik, Hegyi, Arany, Nagy (Sallói). FERENCVÁROS: Hajdú — Martos, Bálint« Rab, Vépi, Onhausz, Csaja (Vad), Mucha, Kelemen, Szabó, Magyar. Góllövők: Halász (11-esből), illetve Kelemen. Változatos, jó iramú játékot láthatott a közönség a találkozó első részében, mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, de egyik csapat sem tudott döntő fölényt kiharcolni. A második félidőt is nagy küzdelem jelemezte. Az 56. percben Juhász buktatta Magyart, amiért a játékvezető kiállította a tatabányai játékost. A vezetést mégis a hazaiak szerezték meg: az 59. percben Szabó jobb oldali beadás Rab kezét is érintette, amiért a biró 11 -est ítélt. Az értékesített büntető után teljesen beszorult a Bányász, végül a 81. percben gólt is kapott: Szabó 14 méteres lövése a kapufáról visszapattant Kelemen elé, és ő közelről a bal alsó sarokba helyzett. AZ NB I. ÁLLÁSA 1. Ü. D$zm 119 — 2 30:15 18 2. Ferencváros 117 3 1 29: 9 17 3. Haladás 118 1 2 23:11 17 4. Bp. Honvéd 110 2 3 14:14 14 5. Vasas 116 1 4 27:17 13 8. Békéscsaba 114 5 2 18:13 13 7. Zalaegerszeg 115 2 4 15:13 12 8. Tatabánya 115 1 4 17:18 11 9. Videoton 115 — 0 27:19 10 10. Kaposvár 103 4 3 12:14 10 11. Di.ósgyor 115 — 0 12:19 10 12. Rába ETO ll 4 18 14:20 9 13. Szeged ll 3 35 12:28 9 14. Dunaújváros U 3 28 13:20 8 15. MTK-VM 103 1 6 14:17 7 10. Salgótarján 113 1 7 14:26 7 17. Csepel ti 2 27 10:20 6 18. Dorog 111 3 7 7:23 5
