Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-12-11 / 50. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR TÁJÉK MI LESZ SOMLÓVAL? AJKA, Veszprém megye — „Hires és nevezetes nemcsak Magyar Hazánkban, hanem külső Tartományokban is a Nagy Somlyó Hegye, az ö kellemetes, jó illatú, hasznos, egészséges borairól. A Nagy Somlyónak Hegye fekszik Nemes Veszprém megyének Devetseri járásban”. A 170 éves könyv, Somló egyik legrégibb ismertetője szerint a szüret „Szent Orsolya napján, október 21-én veszi kezdetét”. Gyerekkori emlékeim közt kutatok, hiszen voltam én is szüretelni Somlón. Nem messze laktunk a hegytől. Egy ködös, sötét reggelen pokrócokba csavarva felültettek a szekérre, mondván: „A szőlő gyereknek, a bor betegnek való”. Hát nehogy a szedőknek kitett óborba én is belekóstolgassak! Zengett már a hegy, mire odaértünk. Énekeltek, vigadtak a szüretelők, még cigányzenekar is volt. Hol ide, hol oda tértek be, elhúzni, hogy „Szüretelik már a kadarkát, teliszedem kendőm, a tarkát...” meg azt, hogy „Ettem szőlőt, most érik, most érik, most érik...” Liba sült a tepsikben, gulyás főtt a fazekakban, zöld must csurgott a gyereksereg bögréibe, zöld-sárga bor a felnőttek poharába. Mert „az igazi somlyainak természetes színe zöldsárga szokott lenni". írja a régi könyv is. Most kidőlt szőlőkarók közt megyünk, elpusztult, permetet nem látott fonnyadt tőkék között lépkedünk a hegy „veséje” felé. Minél magasabbra érünk, annál ápolatlanabb, szomorúbb képet mutat Somló. A szüretnek már vége. szeptemberben leszedték a szőlőt. Lezárt zsalus házak, lelakatolt pinceajtók mindenütt, és csend... Egyetlen „elkésett” szüretelőt találtunk. — Az a régi Somló, amit keresnek, nincs már. Nehéz munka a szőlökapálás, kötözés, permetezés, szüretelés. Nem nagyon éri meg a gazdáknak. Mindenki menekül a szőlőtől. Meg aztán jön egy hirtelen jégeső, vagy pusztít a peronoszpóra, és oda van az ember munkája. — Mi már megöregedtünk, a fiainknak pedig nem kell a szőlő. Embert a műveléshez nem kapni, s ha vállal is valaki napszámot, alig bújuk fizetni: 140-180 forint és egy liter bor! Én 64 éves vagyok. Huszonnégy kilós géppel 300 litert permetezek szét. Tízszer egy évben! Fiatal erre már nem vállalkozik. Mi lesz Somlóval?... A dabronyi téesz ápolt, nyílegyenes szőlősorait nézegetjük. Géppel végeznek szinte minden munkát. A pincéből a szivattyú motoijának zümmögése hallatszik. A lopok, gumicsövek, „hőbérek” már csak mint muzeális tárgyak díszítik a pince falát. A koccintásra telitöltött poharakban igazi zöld-sárga somlai. — Három éve vettük ezt a szőlőt. Nem eladásra termelünk, csak magunknak, a téesz tagjainak. Rossz az ut. Ez úgy van, ahogy valamikor régen bevájták a hegybe. Alig bírjuk felszállitani a permetet. hordókat. Menteni kellene Somlót gyorsan, sürgősen, mert tönkremegy. Bél Mátyás 1735 körül leírván Somló hegyét azt mondja, hogy Tokaj után az egész Magyar honban a legszebb, melynek gömbölyded teteje mintegy borostyán koszorúval kerittetik. A hegy északi részén állnak, úgymond, annak a várnak a romfalai, melyet Corvinus Mátyás adományozott Kinizsi Pálnak. Szőlősgazda volt itt Mátyás király, Kinizsi Pál, Bakócz Tamás és Kisfaludy Sándor: vendég Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Mikszáth Kálmán. Vörösmarty verssel köszönti Somlót, Kisfaludy regéket ir róla, Mikszáth regényében itt táncol csárdást Noszty Feri és Tóth Mari. A zirci könyvtár egy feljegyzése szerint: Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. És egy 1864-es kiadású könyvben „...a sorvasztó betegségben, sápadt, nyálkás silányságokban, besztés állapotban, rothasztó, ideg, gyomorlázakban stb. a somlói bor belső, külsőképen bámulatos jótékonyságu szerül használtatik” — írja Veszprém megye jeles tisztiorvosa: Cseresznyés Sándor. Legrégibb dicsérete Kun László nevéhez fűződik. A zirci apátságban tett látogatása során a böjti vacsorához somlait szolgáltak fel. — De jó borotok van. apát ur! — szólt Kun László. A monda szerint Mátyásnak is kedvence volt a hegy zöld-sárga leve, ezért is hívják a somlait Mátyás király borának... Somló nemzeti, történelmi, gazdasági kincsünk. Az öregek kérdik: mi lesz Somlóval? Ne hagyjuk elveszni! Erőss Ágota ZALA A BALATONBAN BUDAPEST — A Zalán kívül más folyó vize nem alkalmas arra, hogy a Balaton vize legyen. Erre a megállapításra jutottak nemrég a szakemberek, akik azt vizsgálták, miként lehetne a Drávából, Rábából vagy a Dunából vizet vezetni a Zala folyó alacsony vízállása esetén a Balatonba. A hydrobiológusok megállapították: a Zala folyó és a Balatonfelvidék patakjai nagy mennyiségű kalciumot és hydrokarbonátot szállítanak a tóba, s ott ebből biogén mészkristályok csapódnak ki, amelyek gátolják az algásodást, lényegesen lassítják a tó elöregedésének természetes folyamatát. A többi folyó nem tartalmaz ilyen anyagokat, s csak zavarosabbá. posványosabbá tennék a Balatont. A Balatoni Vízvédelmi Bizottság állástfoglalt amellett is, A szépségekben gazdag Somló hogy takarékoskodni kell a Balaton vizével, s a tó környéki kertészeti vízigényeket más forrásból kell majd biztosítani. KOLLÉGIUM CSORNÁN CSORNA, Győr-Sopron megye — Százszemélyes középiskolai leánykollégium építését kezdték meg Győr-Sopron megye legfiatalabb városában, Csornán. A városnak nagy a vonzáskörzete, még a távolabbi községekből is vonattal utaznak a diákok Csorna középiskoláiba. A diákok nehézségeit oldja meg az uj kollégium, amely 18 millió forintos költséggel létesül. A kétemeletes kollégiumot 1200 adagos konyha, étterem egészíti ki. Elkészülte után innen látják el élelemmel az iskolák napközi otthonait és menzáit. LÁNYI SAROLTA EMLÉKE BUDAPEST - Lányi Sarolta kétszeres József Attila-dijas költő, 84 éves korában meg halt. „Üzenj valami fáradt felhővel, vagy szellővel, Élek-e még? Mert én már elfeledtem ezt is, mindent, ami elment. Én is mennék.” 19 éves korában irta Lányi Sarolta ezeket a sorokat élete első, a Nyugat-ban kinyomtatott versében. Az Osvát Ernő által felfedezett, ifjú tanítónő, Lányi Ernő zeneszerző lánya ezután még több mint hat évtizedig élt és alkotott, ám ahhoz a „belső csend”-hez és „finom, áthatott érzékenységéhez, amelyért Tóth Árpád, majd Füst Milán is oly melegen dicsérték, haláláig hű maradt. A csöndesség nem jelentette azt, hogy nem volt kiváncsi a világ, a történelem hangosabb megnyilatkozásaira. „Lényem egyik fele — mondta egy nyilatkozatban félig tréfásan — az újságíróé: és hol az' dörömböl a költő ajtaján, hol a költő kopog szerényen.” Nagyon jellemzőek rá azok a sorok is amelyek Téli hajnal című — nyolcvan esztendős korában megjelent — verseskötetében olvashatók: „Légy hát te is kiváncsi rám. De ne az életgyűrt arcra, hanem a harcra, amit megvívtam száz csatán önmagámmal.” OLAJAT TALÁLTAK PUSZTAEDERICS, Zala megye — A Zala megyei Pusztaederics határában hatalmas földalatti gáztárolót alakítanak ki egy kimerült gázmezőben. A pusztaedericsi természetes tárolókban máris 66 millió köbméter földgázt tartalékolnak. Az érkező földgáz fogadására néhány, úgynevezett besajtoló kutat kell fúrni 9 természetes tároló területén. Az egyik ilyen kút mélyítése közben •i újabb olajlelőhelyre bukkantak, ahonnan naponta 50 köbméter jó minőségű olajat lehet felszínre hozni. TISZAZUG JÖVŐJE SZOLNOK — Hat mezőgazdasági termelőszövetkezet összefogásával megújul a tiszazugi homokhátság. A Tiszazug és Kunszentmárton határában levő mintegy ezer hektár termékeny lankás homokon — amelyet jelenleg elöregedett, vagy kiszántott kisüzemi szőlők, szétszórt gyümölcsösök foglalnak el —, valóságos aranybányát teremtenek. A tiszasasi Rákóczi Tsz kezdeményezésére létrejött egyszerű együtműködési társulás — a MÉM támogatásával — megkezdte a homokhátság lépcsőzetes betelepítését rizlingszilváni, olaszrizling és más — a tájterületnek legjobban megfelelő szőlőfajtákkal. A homokhátság teljes betelepítését 1980-ra fejezik be, amikoris az étékes szőlőterület egy része már termőre fordul. A hat közös gazdaság tervbe vette szőlőfeldolgozó és borpalackozó létesítését is újabb partnerek bevonásával. JÖKAI-SZOBOR PÁPÁN PÁPA, Veszprém megye — Pápán szobrot állítanak Jókai Mórnak. A nagy magyar iró születésének 150. évfordulójáról ünnepségsorozattal emlékeztek meg a városban, s a két évvel ezelőtt felállított Petőfi-szobor mellé elhelyezik a barát és diáktárs. Jókai szobrát is. Pápa Város Tanácsa a Jókai-szobor elkészitésére Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor kolozsvári szobrászművészeket kérte fel.
