Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-28 / 35. szám
MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal JUGOSZLÁVIAI RIPORT HORVÁTORSZÁGI MAGYAROK ESZÉK, Jugoszlávia — Ju- részen: a szinmagyar Vörösmart, goszlávia horvátországi hatarat átlépve, az utasnak különféle gondolatai támadnak. Felvillan előtte a múlt történelméből Horvátország, amellyel Magyarország 800 éven át — 1918-ig — együtt élt. A jelenkor történelemkönyveiben Horvátország mint Jugoszlávia egyik szövetségi szocialista köztársasága szerepel. Jugoszláviában jelentős számú magyar lakosság él, amiko azonban a jugoszláviai magya rokról van szó, mindenki a vajdasági magyarokra gondol, akik egy tömbben, Szabadkától Újvidékig találhatók. A horvátországiakra nem gondol senki, mintha nem is léteznének. Pedig Horvátországban a legnagyobb lélekszámú nemzetiség a magyar. Hivatalos adatok szerint Jugoszláviában 521 ezer magyar él és ebből Horvátországban 35 ezren vallották magukat magyarnak. Ezek az 1971-es népszámlálás adatai és azóta már változott a helyzet a magyar lakosság javára. Merre, hol és hogyan él a horvátországi magyarság? Hogyan kerültek oda és mióta vannak ott? Az előzmények I. László magyar király idejében nyúlnak, amikor Zvonimir horvát király halálával — akinek első felesége I. László nővére volt — megszűnt a horvát nemzeti dinasztia. Ekkor a horvát rendek felajánlották a trónt I. Lászlónak azzal, hogy a mindenkori magyar király legyen ződés volt az alapja a 800 éves együttélésének. Az évszázadok során felgyűlt ellentéteket az 1868-as horvát—magyar kiegyezésben rendezték. A horvát király — a mindenkori magyar király személyét — a Zágrábban székelő bán képviselte. A több évszázados együttélés alatt természetesen élénk és kölcsönös népességfluktuáció történt. Magyarok telepedtek le Horvátországban, miként horvátok Magyarországon. Az I. világháború utáni trianoni békeszerződéssel a túlnyomóan horvátiakta területeket (Baranya déli része, Mura-vidék) Jugoszláviához, illetőleg Horvátországhoz csatolták. így az e területeken lakó magyarok tovább növelték a horvátországi magyarok számát. Nagyobb tömbben a baranya: Laskó, Sepse, Csuza, Várdaróc, Kopács és Ujbezdán községben élnek. Vegyesen, de jelentős számban Batina, Hercegszöllős, Bellye, Dárda, Pélmonostor, Karancs, Darázs és Bodolya községekben találhatók. Sok magyar él még a Dráva mentén Varasdig és a Bilogora lankáinak községeiben. Szalvóniában Szent László, Kórógy, Haraszti községekben a lakosságnak mintegy 70-90 százaléka alkotják. A városokban is élnek szép számmal. A horvátországi magyar egyesületek csúcsszerve a Horvátországi Magyarok Szövetsége, amelynek alapjait 1949-ben — huszonhat évvel ezelőtt — a Petőfi zászlóalj harcosai rakták le Eszéken. A magyarság Horvátország megbecsült nemzetisége. A horvát szocialista alkotmány biztosítja a magyarok számára a kétnyelvűség, az iskolai anyanyelvi oktatás és az általános nemzeti művelődés jogát. Ezen elveknek gyakorlati, a mindennapi életben való megvalósítását szervezi, irányítja Merki Ferenc elnök és Tröszt Sándor főtitkár vezetésével a Horvátországi magyarok Szövetsége. Horvátországban 17 magyar művelődési egyesület működik — élén a Zágrábi Ady Endre Művelődési Egyesülettel. Az egyesületekben — de még a helyi tűzoltó-egyesületekben is — élénk magyar kulturmunka folyik. A kultúra teijesztésének egyik eszköze a műkedvelő színjátszók tevékenysége, akik e feladatot a szórakoztatással egybekötve látják el. A magyar folk.órt pedig a központi táncegyüttes ápolja. A szövetség legfőbb feladata és célja az uj nemzedék magyar nyelv és a hagyományok megőrzése. E téren fejti ki a legtöbb munkát a szövetség, amelynek munkatársai keresztül-kasul járják Horvátországot és propagálják, hogy minél több magyar gyermek tanulja anyanyelvét és ismeije népe kultúráját. A Horvátországi Magyarok Szövetségének szellemi hatása messzire eljut. Ezt bizonyítja az USA-beli Soréin Ohioban élő Kern Ferenc példája. Kern Ferenc megtudta, hogy szülőfalujának, Nagypiszanicának iskolagondjai vannak. Még a dollár leértékelése előtt 65 ezer dollárt küldött a községnek ajándékba, hogy abból iskolát építsenek. Amikor az avatásra hazalátogatott, a hatóságok a kívánsága felől érdeklődtek. — Szeretném, ha a jugoszláv zászló mellett a magyar is ott lenne — Mondotta Kern. — Ez természetes Jugoszláviában — válaszolták az illetékesek és a kék-fehér-piros jugoszláv állami zászló mellett ott lengett a piros-fehér-zöld is az iskola és a községháza ormán. A régi királyi Jugoszláviában 2600 magyarra jutott egy középiskolás. Mostanra ez a szám az ezerszeresére emelkedett és 25 magyarra jut egy magyar középiskolás! És hogy további magyar iskolák megkezdhessék működésüket, annak jószerivel csak a pedagógushiány az oka: pedig hat év alatt 42-ről 106-ra emelkedett a számuk. ..Bratstvo— Jedintsvo”, Testvériség—Egység, ez a jelszó mindenütt Jugoszláviában, a Vajdaságtól Crna-Goráig. E két szót Jugoszlávia nemzetiségei a magukévá tették. Ennek a szellemében indult neki a Horvátországi Magyarok Szövetsége fennállása második huszonöt évének, hogy 2000-ben is éljen az akkori horvátországi magyar nemzedék ajkán a magyar szó. Az ottani magyarok ehhez minden támogatást megkapnak, csak rajtuk múlik, hogy megvalósuljon. Kelen váry János .ályázatok jelentőségének, a csoportok művészi teljesítményé* nek kisebbítése nélkül az idén ii a közlekedés, a barátkozás fórumaként méltathatjuk elsősorban a találkozót. Napról napra, óráról órára igazolódik, hogy a kultúra összefűzi az embereket, hasonlóan az országokat összekötő, már-már jelképpé vált Dunához. A Bács-Kiskun megyei nemzetközi folklórfesztivál gondolata életképesnek bizonyult. Heltai Nándor 2.5 MILLIÓ NYUGDÍJAS BUDAPEST — Magyaror-ÖHAZAI KÉPESLAP TALÁLKOZÓ A DUNA MENTÉN BAJA, Bács-Kiskun megye — Baján már az utcákon is érzékelhető, hogy javában tart az V. Duna menti folklórfesztivál. A kora délelőtti órákban paraszténekesek gyönyörködnek a Sugovicán sikló csónakokban. Átellertben, az ország egyik legszebb mediterrán hangulatú terén népviseletbe öltözött asszonyok olvassák a muzeum hirdetőtábláját és alatta a megjegyzést: „Szombaton a belépés ingyenes.” Tanakodnak, máris indulnak befelé. Ruházatukból következtetve Gyöngyös környékéről jöhettek. Kiváncsiak, miként éltek errefelé az emberek. Múzeumba mennek, pénzbe sem kerül, idejük is van. A népdalkörök országos találkozójára meghívott tiz kórus kitett magáért, igy vélekedtek a szakemberek is a délelőtti bemutató és az esti koncert után. Noha magasra emelték a mércét, jóvak több dicséretet osztottak, jutalmat sorsoltak, mit bíráló észrevételt. A parasztzenekarok sikere is ezt a felfogást igazolta. A gyöngyöspatakiak fonóházi mulatságot varázsoltak a pódiumra, a szükségesnél talán egy csipetnyivel több mókával, incselkedéssel, a püspökladányi sárréti együttes juhászcsokrot és szerelmescsokrot nyújtott át a hálás publikumnak. Névadójukhoz, hajdanvolt Zócsák János nótafához méltón szerepelt a csengersimai Pávakör. A dombháziak, sarkadiak nagyon szerethetik a szép dalokat, ha ilyen nagy számban járnak a próbákra, szereplésekre. A művelődési központ elé közben magyar és külföldi tánccsoportok érkeztek. A vizi színpadhoz igyekeznek. Gondosan szemrevételezik az esti fellépés színhelyét. Itt nézi meg a bíráló bizottság, hogy mennyire hitelesen tolmácsolják a hagyományt, itt dől el, hogy részt vehetnek-e a kalocsai záróünnepségen, s hogy ott milyen elismerést kapnak. A virágosnak mondott Kalocsa most valóban ezer színnel gyönyörködteti a látogatókat, állapítottuk meg félórás autózás után a fesztivál másik székhelyén. Bolgár, román, ukrán, jugoszláv, ruszin és NDK-ból érkezett sorb nép viseletű férfiak, nők szinesitik az utcai forgatagot. A műemlék jellegű utcában és az esti programok színhelyén, a szabadtéri pódium környékén nyolc nemzet zászlói lobognak. Az ismerősök, vendégek már lefoglalták az I. István utca valamennyi ablakát, erkélyét, hogy tanúi lehessenek a látványos menettánc bemutatónak. Petőfi szülővárosa, Kiskörös is részt kért és kapott az idén a nagy találkozó megrendezéséből. Ötödször gyűltek össze a Duna-melléki országokat képviselő táncosok, harmadszor a hangszeres népművészek és második alkalommal a legjobb Pávakörök. Újabb és újabb színekkel gazdagodik a kétévenként megrendezett ünnepi játék. A tudományos tanácskozások eredményeinek, a kiállítások, szágon 1973-ban a lakosság 18 százaléka 60 éven felüli volt. A század eleji népességnek még mindössze 7.5, az 1930-as években pedig 9,8 százaléka lépte túl 60. életévét. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra a 20 százalékot is meghaladja a nyugdíjkorhatárt betöltő lakosság, számuk várhatóan 2.2 millió lesz. Most a kétmillió idős ember közül 800 ezren család nélkül, egyedül, magukra utalva élnek. Az idős korú lakosság gondozásába. a legkorszerűbb és bevált formák Figyelembevételével, Magyarországon a Vöröskereszt is bekapcsolódik. Az Egészségügyi Minisztériummal közösen részt vesznek a Vöröskereszt szakemberei a területi gondozás szervezésében. Szoros kapcsolatban állnak a minisztérium szociálpolitikai főosztályával, ahol észrevételeiket, jelzéseiket, javaslataikat hasznosítják. A gerontológusok, a szociológusok megállapították, hogy a nyugdíjkorhatáron felül az emberek nagy többségét a tétlenség, a fölöslegesség érzése teszi elesetté, betegessé. Az idős kor fiziológiai változásai pszichés struktúrája mindenképp komplex gondozást igényel. Ezért alapvető fontosságú, hogy az idősek foglalkoztatását társadalmilag is elősegítsék. Még nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben a nyugdíjas korba való átmenet zökkenőire. Idősek iskolái címen speciális tanfolyamokat indítanak, már 4-5 évvel a korhatár elérése előtt, elsősorban orvosok részvételével, akik felkészítik a „hallgatókat" az öregedés biológiai, pszichikai folyamataira, és az egészséges életmódra. A különleges tanfolyamok igen népszerűek.
