Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-28 / 35. szám

MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal JUGOSZLÁVIAI RIPORT HORVÁTORSZÁGI MAGYAROK ESZÉK, Jugoszlávia — Ju- részen: a szinmagyar Vörösmart, goszlávia horvátországi hatarat átlépve, az utasnak különféle gondolatai támadnak. Felvillan előtte a múlt történelméből Hor­vátország, amellyel Magyaror­szág 800 éven át — 1918-ig — e­­gyütt élt. A jelenkor történelem­­könyveiben Horvátország mint Jugoszlávia egyik szövetségi szo­cialista köztársasága szerepel. Jugoszláviában jelentős szá­mú magyar lakosság él, amiko azonban a jugoszláviai magya rokról van szó, mindenki a vaj­dasági magyarokra gondol, akik egy tömbben, Szabadkától Újvi­dékig találhatók. A horvátorszá­giakra nem gondol senki, mintha nem is léteznének. Pedig Horvátországban a legnagyobb lélekszámú nemzetiség a ma­gyar. Hivatalos adatok szerint Jugoszláviában 521 ezer magyar él és ebből Horvátországban 35 ezren vallották magukat ma­gyarnak. Ezek az 1971-es nép­­számlálás adatai és azóta már változott a helyzet a magyar la­kosság javára. Merre, hol és hogyan él a horvátországi magyarság? Ho­gyan kerültek oda és mióta van­nak ott? Az előzmények I. Lász­ló magyar király idejében nyúl­nak, amikor Zvonimir horvát ki­rály halálával — akinek első fele­sége I. László nővére volt — megszűnt a horvát nemzeti di­nasztia. Ekkor a horvát rendek felajánlották a trónt I. László­nak azzal, hogy a mindenkori magyar király legyen ződés volt az alapja a 800 éves együttélésének. Az évszázadok során felgyűlt ellentéteket az 1868-as horvát—magyar kiegye­zésben rendezték. A horvát király — a mindenkori magyar király személyét — a Zágrábban székelő bán képviselte. A több évszázados együttélés alatt természetesen élénk és köl­csönös népességfluktuáció tör­tént. Magyarok telepedtek le Horvátországban, miként horvá­­tok Magyarországon. Az I. világ­háború utáni trianoni békeszer­ződéssel a túlnyomóan horvát­iakta területeket (Baranya déli része, Mura-vidék) Jugoszláviá­hoz, illetőleg Horvátországhoz csatolták. így az e területeken la­kó magyarok tovább növelték a horvátországi magyarok számát. Nagyobb tömbben a baranya: Laskó, Sepse, Csuza, Várdaróc, Kopács és Ujbezdán községben élnek. Vegyesen, de jelentős számban Batina, Hercegszöllős, Bellye, Dárda, Pélmonostor, Ka­­rancs, Darázs és Bodolya közsé­gekben találhatók. Sok magyar él még a Dráva mentén Varasdig és a Bilogora lankáinak községe­iben. Szalvóniában Szent László, Kórógy, Haraszti községekben a lakosságnak mintegy 70-90 szá­zaléka alkotják. A városokban is élnek szép számmal. A horvátországi magyar e­­gyesületek csúcsszerve a Horvát­országi Magyarok Szövetsége, amelynek alapjait 1949-ben — huszonhat évvel ezelőtt — a Pe­tőfi zászlóalj harcosai rakták le Eszéken. A magyarság Horvát­ország megbecsült nemzetisége. A horvát szocialista alkot­mány biztosítja a magyarok szá­mára a kétnyelvűség, az iskolai anyanyelvi oktatás és az általá­nos nemzeti művelődés jogát. Ezen elveknek gyakorlati, a min­dennapi életben való megvalósí­tását szervezi, irányítja Merki Ferenc elnök és Tröszt Sándor főtitkár vezetésével a Horvátor­szági magyarok Szövetsége. Horvátországban 17 magyar művelődési egyesület működik — élén a Zágrábi Ady Endre Művelődési Egyesülettel. Az egyesületekben — de még a helyi tűzoltó-egyesületekben is — élénk magyar kulturmunka fo­lyik. A kultúra teijesztésének egyik eszköze a műkedvelő szín­játszók tevékenysége, akik e fel­adatot a szórakoztatással egybe­kötve látják el. A magyar folk­­.órt pedig a központi táncegyüt­tes ápolja. A szövetség legfőbb feladata és célja az uj nemzedék magyar nyelv és a hagyományok megőr­zése. E téren fejti ki a legtöbb munkát a szövetség, amelynek munkatársai keresztül-kasul jár­ják Horvátországot és propagál­ják, hogy minél több magyar gyermek tanulja anyanyelvét és ismeije népe kultúráját. A Horvátországi Magyarok Szövetségének szellemi hatása messzire eljut. Ezt bizonyítja az USA-beli Soréin Ohioban élő Kern Ferenc példája. Kern Fe­renc megtudta, hogy szülőfalu­jának, Nagypiszanicának iskola­gondjai vannak. Még a dollár le­értékelése előtt 65 ezer dollárt küldött a községnek ajándékba, hogy abból iskolát építsenek. Amikor az avatásra hazalátoga­tott, a hatóságok a kívánsága fe­lől érdeklődtek. — Szeretném, ha a jugoszláv zászló mellett a magyar is ott lenne — Mondotta Kern. — Ez természetes Jugoszlá­viában — válaszolták az illetéke­sek és a kék-fehér-piros ju­goszláv állami zászló mellett ott lengett a piros-fehér-zöld is az is­kola és a községháza ormán. A régi királyi Jugoszláviában 2600 magyarra jutott egy közép­­iskolás. Mostanra ez a szám az ezerszeresére emelkedett és 25 magyarra jut egy magyar közép­­iskolás! És hogy további magyar iskolák megkezdhessék működé­süket, annak jószerivel csak a pedagógushiány az oka: pedig hat év alatt 42-ről 106-ra emel­kedett a számuk. ..Bratstvo— Jedintsvo”, Testvériség—Egység, ez a jelszó mindenütt Jugoszláviában, a Vajdaságtól Crna-Goráig. E két szót Jugoszlávia nemzetiségei a magukévá tették. Ennek a szelle­mében indult neki a Horvátor­szági Magyarok Szövetsége fenn­állása második huszonöt évének, hogy 2000-ben is éljen az akkori horvátországi magyar nemzedék ajkán a magyar szó. Az ottani magyarok ehhez minden támo­gatást megkapnak, csak rajtuk múlik, hogy megvalósuljon. Kelen váry János .ályázatok jelentőségének, a csoportok művészi teljesítményé* nek kisebbítése nélkül az idén ii a közlekedés, a barátkozás fóru­maként méltathatjuk elsősorban a találkozót. Napról napra, órá­ról órára igazolódik, hogy a kul­túra összefűzi az embereket, ha­sonlóan az országokat összekötő, már-már jelképpé vált Dunához. A Bács-Kiskun megyei nemzet­közi folklórfesztivál gondolata életképesnek bizonyult. Heltai Nándor 2.5 MILLIÓ NYUGDÍJAS BUDAPEST — Magyaror-ÖHAZAI KÉPESLAP TALÁLKOZÓ A DUNA MENTÉN BAJA, Bács-Kiskun megye — Baján már az utcákon is érzé­kelhető, hogy javában tart az V. Duna menti folklórfesztivál. A kora délelőtti órákban paraszt­énekesek gyönyörködnek a Su­­govicán sikló csónakokban. Át­­ellertben, az ország egyik leg­szebb mediterrán hangulatú te­rén népviseletbe öltözött asszo­nyok olvassák a muzeum hirde­tőtábláját és alatta a megjegy­zést: „Szombaton a belépés in­gyenes.” Tanakodnak, máris in­dulnak befelé. Ruházatukból következtetve Gyöngyös környé­kéről jöhettek. Kiváncsiak, mi­ként éltek errefelé az emberek. Múzeumba mennek, pénzbe sem kerül, idejük is van. A népdalkörök országos ta­lálkozójára meghívott tiz kórus kitett magáért, igy vélekedtek a szakemberek is a délelőtti bemu­tató és az esti koncert után. Noha magasra emelték a mércét, jóvak több dicséretet osztottak, jutalmat sorsoltak, mit bíráló észrevételt. A parasztzenekarok sikere is ezt a felfogást igazolta. A gyön­gyöspatakiak fonóházi mulatsá­got varázsoltak a pódiumra, a szükségesnél talán egy csipetnyi­vel több mókával, incselkedés­­sel, a püspökladányi sárréti együttes juhászcsokrot és szerel­mescsokrot nyújtott át a hálás publikumnak. Névadójukhoz, hajdanvolt Zócsák János nótafá­hoz méltón szerepelt a csenger­­simai Pávakör. A dombháziak, sarkadiak nagyon szerethetik a szép dalokat, ha ilyen nagy számban járnak a próbákra, szereplésekre. A művelődési központ elé közben magyar és külföldi tánc­csoportok érkeztek. A vizi szín­padhoz igyekeznek. Gondosan szemrevételezik az esti fellépés színhelyét. Itt nézi meg a bíráló bizottság, hogy mennyire hitele­sen tolmácsolják a hagyományt, itt dől el, hogy részt vehetnek-e a kalocsai záróünnepségen, s hogy ott milyen elismerést kapnak. A virágosnak mondott Kalo­csa most valóban ezer színnel gyönyörködteti a látogatókat, ál­lapítottuk meg félórás autózás után a fesztivál másik székhe­lyén. Bolgár, román, ukrán, ju­goszláv, ruszin és NDK-ból érke­zett sorb nép viseletű férfiak, nők szinesitik az utcai forgatagot. A műemlék jellegű utcában és az esti programok színhelyén, a szabadtéri pódium környékén nyolc nemzet zászlói lobognak. Az ismerősök, vendégek már le­foglalták az I. István utca vala­mennyi ablakát, erkélyét, hogy tanúi lehessenek a látványos me­nettánc bemutatónak. Petőfi szülővárosa, Kiskörös is részt kért és kapott az idén a nagy találkozó megrendezéséből. Ötödször gyűltek össze a Duna-melléki országokat képvi­selő táncosok, harmadszor a hangszeres népművészek és má­sodik alkalommal a legjobb Pá­vakörök. Újabb és újabb színek­kel gazdagodik a kétévenként megrendezett ünnepi játék. A tudományos tanácskozások eredményeinek, a kiállítások, szágon 1973-ban a lakosság 18 százaléka 60 éven felüli volt. A század eleji népességnek még mindössze 7.5, az 1930-as évek­ben pedig 9,8 százaléka lépte túl 60. életévét. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra a 20 százalékot is meghaladja a nyug­díjkorhatárt betöltő lakosság, számuk várhatóan 2.2 millió lesz. Most a kétmillió idős ember közül 800 ezren család nélkül, egyedül, magukra utalva élnek. Az idős korú lakosság gondo­zásába. a legkorszerűbb és be­vált formák Figyelembevételével, Magyarországon a Vöröskereszt is bekapcsolódik. Az Egészség­­ügyi Minisztériummal közösen részt vesznek a Vöröskereszt szakemberei a területi gondozás szervezésében. Szoros kapcsolat­ban állnak a minisztérium szoci­álpolitikai főosztályával, ahol észrevételeiket, jelzéseiket, ja­vaslataikat hasznosítják. A gerontológusok, a szocioló­gusok megállapították, hogy a nyugdíjkorhatáron felül az em­berek nagy többségét a tétlenség, a fölöslegesség érzése teszi eleset­té, betegessé. Az idős kor fizioló­giai változásai pszichés struktú­rája mindenképp komplex gon­dozást igényel. Ezért alapvető fontosságú, hogy az idősek fog­lalkoztatását társadalmilag is elősegítsék. Még nagyobb figyelmet for­dítanak a jövőben a nyugdíjas korba való átmenet zökkenőire. Idősek iskolái címen speciális tanfolyamokat indítanak, már 4-5 évvel a korhatár elérése előtt, elsősorban orvosok részvételével, akik felkészítik a „hallgatókat" az öregedés biológiai, pszichikai folyamataira, és az egészséges életmódra. A különleges tanfo­lyamok igen népszerűek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom