Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-08 / 19. szám
magyar hí ka do 15. oldal HÍRES MAGYAR VILÁGJÁRÓK Bölöni Farkas Sándor Amerikában Az őshaza megismerése utáni vágyak és erőfeszítések a nnilt század első felében töretlen Ívben tovább folytatódtak. Szinte ezzel egy időben azonban a reformkori Magyarországról nyugat felé is indultak tartalmas életet kereső férfiak. A világ megismerésének vágva néhány személynél találkozott a jó megfigyelőkészséggel és az értékes-érdekes tapasztalatok leírása mellett azzal a kimondott, vagy óhajtott igyekezettel is. hogy idehaza hasznosíthassák szellemi poggyászukat, akár ők maguk, akár munkáikon keresztül — amolyan fogaskerék-áttétellel — mások, akiknek fontos volt az ország boldogulása. ' Az Atlanti-óceán keleti partjáról a nyugati partvidékre is eljutott egy sajnálatos rövid életű gazdasági és politikai iró. Bölöni Farkas Sáridor (1795-1842). Sajnos, életében csak egyetlen dolog sikerült neki: tanulmányozni Amerika egy részét és a fejlettebb polgári ipari viszonyokat összehasonlítani a hazai állapotokkal — okulásul. Nem az ő hibája, hogy az Észak-Amerikáról irt első magyar nyelvű útleírás nagyrészt süket fülekre talált. i Németország. Hollandia. Belgium, Franciaország és Anglia után Bölöni Farkas Sándor több haladó nézetet valló erdélyi magyar kisérőjeként, 1831-ben, a háromárbócos Columbián áthajózott az Atlantióceánon. 1i 1831-ben New Yorknak 207 ezer lakója volt, tehát valósággal mellbe vágta az a nagy forgalom, pezsgő élet. amelyhez még Angliában sem szokott egészben hozzá, pedig a néhány évvel korábban megindult MEGCSÓKOLTAM ANYÁM KEZÉT (Folyt, a 14. oldalról) asztalon feküdt. Olyan sokszor láttam ezt a kezet és ezt a forradásos arcot és ez nekem nagyon fájt. Nagy fiú vagy. kezdte anyám, van kenyered, talán kiszemelt párod is és én látom, neked fáj fiam, hogy én ilyen csúnya vagyok és tehetetlen egyik kezemre. Valamikor én is szép voltam. Nagyon boldogok voltunk apáddal, akit te nem ismertél. Hathónapos pici gyerek volták, amikor mi kora reggel kimentünk a határba dolgozni. Már magasan tűzött a nap és igyekeztünk haza. hogy megetesselek. A falu végét alig hogy elértük, hallottuk, hogy félre verik a harangokat. Tűz van! Sietősebbre fogtuk lépéseinket. Amikor megtudtuk, hogy a mi házunk ég és te benne vagy. mint az őrültek úgy rohantunk, bele a lángokba, megmenteni téged. Meggyulladt a hajam, valami megsértette az arcomat, egy üszkös gerenda, ahogy téged védtelek ráesett a kezemre és súlyos égési sebeket kaptam. Azóta hordom a kesztyűt. Alig voltunk egyéves házasok, apád elment a frontra. Még most is előttem van. amint búcsúzik. ..Vigyázz •magadra és a kisfiúnkra.” Attól kezdve nekem csak te maradtál. Vártam rá éveken át hűséggel, mig egyszer jött egy levél. Meghalt. Ekkor feltört a szivem mélyéről a zokogás, édesanyám maga a legszebb és legjobb asszony a világon. Hiszen maga értem áldozta fel szépségét, erejét, fiatal életét. Engedje meg, hogy ezt a drága arcot és az engem megmentő kesztyűs kezét megcsókoljam. Sohasem voltam még olyan boldog, mint amikor megöleltem anyámat és megcsókoltam kezét. Galántai Mária vasút. ..a gőzszekér" is felkeltette a figyelmét, akárcsak később a ..gőzös hajó". Ezt irta: ..Midőn Amerika kikötőiben először partra száll az. európai utazó, az első pillanat mutatja már, hogy uj világba lépett. Szerecsenek és fejérek, mulattok és meszticek sereglenek a parton, ajánlják szolgálatokat az. idegennek, portékáját elvinni, valamely keresett helyet megmutatni, vagy a hotelekbe elvezetni. Az uj arculatok s azoknak feltetsző színezetei egészen meglepő panoráma a szem előtt, s az első pillanatokban kitetszőleg veszi észre az idegen, hogy a földgolyóbis másik oldalára lépett.” A tengeri betegségtől sokat szenvedett magyarok gyorsan magukra találtak. Bölöni Farkas Sándor hamarosan észrevette, hogy hiányoznak az előjogok, nincs nemes és jobbágy. ,,de vannak iskolák, könyvtárak. múzeumok, tudományos intézmények, vallásos és erkölcsiséget előmozdító intézetek, s mindezek felett újságok, folyóiratok”. Beleláthatott azonban az indiánok kiszolgáltatott életébe is és azonnal feltűnt neki a rabszolgasorban élő négerek nyomorúsága. Társaival együtt felkereste a rappisták telepét, ahol egy kis közösség, az alapitó Georg Rapp vezetésével, a megvalósithatatlanul szép eszméket igyekezett tető alá hozni. Erről egyebek között ezt olvashatjuk az ..Utazás Észak-Amerikába” című munkában: ..A rappisták, vagy harmoniták társaságának fő elvei: a tökéletes egyenlőség, minden keresmény közössége, elkülönözött vagyona senkinek nincs, minden a közösségé. Mindenkinek egyforma jussa ' van a mindig felosztatlan maradó vagyonhoz, egyformán használja azt, de mindenkinek a munkálkodás akármely nemében egyformán kell igyekezni, dolgozni, közvagyon szerzetére. Heverő tag nem lehet a társaságban, mindenki ereje s felfoghatósága szerinti munkát tartozik vállalni.” A nyitott szemű magyarnak feltűnik a változatos táj. a gondosan művelt földek és az ipar. ,.A környék Beavernél kezdve az Ohio mentében hegyes és sziklás, néhol lapályok terülnek el a partok mellett, másutt erdőkkel borított, egybe szorult hegyek és sziklák között halad az Ohio. Economy felé közeledve nyíltabb lett a hely. de csak a partok mellett szabadabb az erdőtől, az útnak egy csavarodásával a sűrű erdőkből egyszerre oly különös vidékre bukkantunk ki. mely egészen példátlan Amerikában. A felszántott földek, elkertelt legelők, gyümölcsfák a szántók közt Németország vidékeit juttatták eszünkbe... Haladtunkban bámulásunk mindinkább nevekedett. A roppant földeken 50-60 eke szántott, tovább válogatott szépségű szarvasmarhák legeltek az elkertelt réteken, másutt a legszebb merinói juhnyáj. megint csikók, tehéncsordák mind különböző kerteletekben, s olyan nagy cssoportokban, mint a magyarországi nagy uradalmakban. Az utón több csoport munkásokat találtunk. Fajna-melléki svábok, németes öltözetben. Kazal szénák, asztagok, téglavetők s más gazdasági épületek állottak széjjel a mezőben. Ha előre nem tudjuk, hol járunk, azt kellett volna hinnünk, hogy valamely vagyonos nagy ur gazdasági uradalmába léptünk... A társaság elébbi lakhelyein majdnem csak gazdaság s állattenyésztésre fordította igyekezetét, de itt szélesebben teijedt ki. Egy posztó- és karton-, erőmivkészitő. kendertörő gyárt, ser- és pálinkafőzőt s nagy lisztelő malmokat épített. Minden munka gőz által megy véghez. Részént Angliából hozatott, részént itt készült erőművekkel. Mig a gyárak épületei készültek, a társaság kiválasztott tagjai Európa és Amerika nevezetesebb gyárait széjjel voltak küldözve tanulni, azok mellé megindításakor nagy költségen nevezetes a hozzáértőket hozattak, kiktől a társaság tagjai mindent megtanultak, s most szinte minden munka csak a tagok által folyt." A kanadai határ felé haladó Bölöni Farkas Sándor hazai emlékekkel is találkozik, ezek részben megörvendeztetik, részben lehangolják. Thököly Imre fejedelemről Bostonban vándorló francia lovas komédiások előadásában történelmet hamisító némajátékban ..gyönyörködött”. De ugyancsak Bostonban ebédmeghivást kapott a massachussetsi állam vicegubernátorától, aki örömmel mondta el. hogy személyesen ismerte Benyovszkv Móric grófot, a világjáró magyart. Utazóink meglátogatták az amerikai kontinens egyik leghíresebb természeti nevezetességét, amelyről Bölöni igy irt: ..A Niagara körüli fogadók oly pontokra építtettek, honnan mindenikből kinézés van a zuhatagra. Mindeniknek ablaka folyosókkal a vízesés felé fordulva, s a négy emeletű épület teteje is sétálóhely. Siettünk a felső emelet folyosójára, lepillantani az örvénybe. Borzasztó mély mormolás hallatszott fel. magas párafelleg emelkedett s tornyosodon lebegésében a mélység felett. Egy tenger zuhant le a szirtek tetejéről s alatta tejszínhab özön pezsgett és hánykódott a szikladarabok közt.” Bölöni Farkas Sándor nem sokat időzött az Újvilágban, de ezt a rövid időt is oly hasznosan töltötte. hogy útikönyvét egy év alatt két kiadásban is megjelentethette. Pataki Béla Pál A HALLGATÁS HÉT TORNYA A hallgatás tornyai néven ismeri a világ a temetkezés szolgálatában álló hét tornyot Bombayben. Ortodox parszi hívők szerint a holttesteket sem elföldelni. sem elégetni nem szabad, hanem ki kell tenni őket a tornyok valamelyikére, ahol héják falják fel őket. Ami földi maradványaikból esetleg megmarad, azt egy bizonyos sav segítségével semmisitik meg. A hallgatás tornyai húsz méter magasak és teraszos »• kiképzésnek, a halottak számára mindig akad bőségesen hely. A tornyokat mintegy 200 méter távolságon belül senki se közelitheti meg: a tornyok körüli szolgálatot külön kaszt végzi: a khandiák és a nassesalarok. A parszik perzsa eredetűek. Pars vidékéről való ősi nemzetség, de a toronyba temetés szokását ők is örökbe kapták Egyiptomból. Bár a ragadozó madarakkal való megetetés barbár szokás, a parszik között sokan vannak, akik India szellemi elitjéhez tartoznak: tudósok, művészek, politikusok, tekintélyes kereskedők. A minél többet érintkeznek a külvilággal, annál hajlamosabbak arra. hogy ősi szokásaik egyik-másikát levessék. A hét torony helyzete az utóbbi években jelentősen megváltozott. Eredetileg ugyanis Bombay határain kívül terültek el, újabban azonban a város a tornyok irányában teijedt, a szép ligetben, ahol állanak, egyre-másra emelkednek uj házak és paloták. Legújabban felhőkarcolók is, amelyekből zavartalan kilátás nyílik a hallgatás tornyaira. \Ha pedig avatatlan szemek előtt zajlik le a megsemmisülés titokzatos szinjátéka. akkor értéktelenné: profanizálódik. Most tehát nagy a harc a parszi öregek tanácsaiban. Építsenek uj tornyokat valahol messzi a város határain túl. vagy szüntessék meg a temetkezés eddigi rítusát?
