Magyar Hiradó, 1971. január-június (63. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-04 / 5. szám

Thursday, Feb. 4, 1971 MAGYAR HIRADÖ 11. oldal SZÜLŐI SAROK: A A SZEXUÁLIS NEVELÉSRŐL CEYLONI JEGYZETEK: AHOL A PARADICSOM VOLT... A serdülőkorban a szere­lem és a szexualitás nem jár együtt. A szerelem érzése a barátság egy mélyebb érzése, s igy nevezik a másik nem iránti érdeklődést. Más, mint az azonos nemű társsal való barátkozás, több annál, de nem a szexualitással több. Ösztönös érdeklődés, ismer­kedés a másik nemmel, a ké­sőbbi, társ-, párválasztást segíti elő. Igaz, hogy a tizenévesek­nél a szerelem fogalma, érzé­se nem párosul még a szexu­alitással, de bizonyos körül­mények között eljuthatnak odáig’ is, vagy az ilyen gon­dolatok túlburjánzásáig. Egy- osztályomnál fordult elő a következő eset. Szom­batonként a szülői munkakö­zösség egy-egy tagjának kí­séretében mentek el gyereke­im az uszodába. A gyerekek között jól megtermett, túlko­ros fiuk is voltak, és igy év végéig sem tűnt fel, hogy Bé­la nem tartozik oz osztályhoz, csak Katihoz. Magatartásuk­ból sem derült ez ki. A gye­rekek sem kísérőjüknek, sem. nekem nem szóltak. Mikor véletlenül kiderült Béla szom­batonként “vendégeskedése”, nem csináltunk ügyet belő’e. Nem volt téma Kati és Béla szerelme. Kati nagyon zava­ros családi helyzete koravén­né tette őt. Egyedül volt a többi tizenhat évesek között. Örültem, hogy’ társa van. nincs egyedül, s hogy nagyon illedelmes for­mák között alakult ez a kap­csolat. Év vége felé egy ismeret­len asszony keresett, és kérte Kati lakáscímét. — A szülei­vel szeretne beszélni — mon­dotta. — Ő Béla édesnvaja. Tud Katiról, de nem . ismeri, s egy olyan hangú levelet ta­lált fia holmija között, ami azt érezteti, hogy nagyon kö­zel állnak a szexuális viszony elkezdéséhez. Nem fiát félti, hanem a kislányt, szeretné figyelmeztetni Kati szüleit. Nagyon egyszerűen, intelli­gensen, kedvesen tájékozta­tott mindenről. Kati körülmé­nyeit ismerve, semmiképpen nem tartottam jónak, hogy szüleivel azonnal beszéljünk. Először Katival beszéljünk mi közösen. Behivattam Katit az isko­lába. A kislány, talán életé­ben soha nem volt olyan ked­ves jelenség, mint amikor be­robbant az irodába. Mi kezd­tünk beszélni, ö nagyon za­vartan hallgatott minket, az­tán ő jutott szóhoz, s elfogu­latlanul, nagyon őszintén, na­gyon egyszerű szavakkal be­szélt magáról, Bélához kap­csolódó érzéseiről, kapcsola­tukról. 'Béla édesanyjának nagyon megtetszett a kis­lány, s e naptól kezdve Kati Béla családjának tagja lett. Kati most fog érettségizni, érettségi után esküvő lesz. Hogy szexuális kapcsolat van-e Kati és Béla között? Nem tudom! A biológiai éréssel meg­kezdődik az érdeklődés a má­sik nem iránt. Tizenévesek között szövődnek szerelmek. s hogy ez hazudozáshoz, csa­vargáshoz, tiltott találkozá­sokhoz vezet-e, vagy nyílt ba­ráti kapcsolathoz, az azon múlik, hogy a környezet ho­gyan reagál erre. Milyen a légkör az iskolában és otthon. Csak tunya, lusta, érdekte­len, unalmas életet élő gye­rek kezdi el fiatalon a szexu­ális életet. Ilyenkor a fiú— lány kapcsolatnak nincs más, nem is lehet más témája, mert a gyerekek üresek! Mert nem érdeklődtek semmi iránt, érzelem-, gondolatsze­gények, nincsenek emberi kapcsolataik. Minden kornak i (a csecsemőkornak is) meg­van a maga természetes ér­deklődési, tevékenységi terü­lete. Ezek a fiatal tizenéve­sek kisebb korukban nem tudtak í’endesen játszani, lé­zengtek unatkozva vagy nya­fogva a lakásban, játszótár­saik csak esetlegesen, rövid időre voltak, unták a mesét, a játékaikat, a sétát. Az i­­lyen kisgyerekek nagy részé­ből válik a szexuális életet korán kezdő tizenéves. A fiatalkor szerelmet nem kell tiltani (nem is lehet), hanem igyekezni kell még több emberi, tevékenységi tartalommal megtölteni. Ha megengedjük, hogy gyere­künkhöz más nemű társ el­jöjjön, az nem egyedül fog jönni, hanem barátjával, a gyerekünk sem egyedül akar­ja fogadni, hanem szintén a­­zonos nemű barátjával. A felnőtt gyanakvó, bizalmat­lan légkört árasztó jelenlé­tét nem igénylik, de ha ezt nem érzik, nem kifogásolják jelenlétét. Ebben a korban nem akarnak C3ak ketten len­ni. Igazán jól, derűsen, ter­mészetesen csak közösségben érzik magukat. Csak kény­­szeből, ha környezetük kény­szeríti rá, akkor fordul elő, hogy elcsavarognak, az egyik lakására mennek titokban, vagy csapódnak téren lézen­gő csapathoz. S ilyen körül­mények között biztos, hogy eljutnak a szexuális kapcso­lathoz is. Mindezeket sok-sok éves pedagógiai, nevelési tapasz­talat, megfigyelés eredmé­nyeként és eredménytelenség, téves következtetés, elhamar­kodott ítélet, kudarc össze­gezése alapján fogalmaztam meg. Önmagam előítéleteitől áthatva, azok nagy részétől megszabadulva, hiszek mind­annak igazságában, helyessé­gében, amit leírtam. Ezt még akkor is fenntartom, ha el­rettentő, szélsőséges példák tucatját is hozzák fel ellen­érvként. Én is ismerem a szél­sőséges eseteket és mégis ő­­szinte meggyőződéssel val­lom mindezt. Hansági József né Több a hal a Tiszában ALPÄR- Elkészült a Bács- Kiskun megyei halászati ter­melőszövetkezet 1970. évi mérlege. A haltermés múlt évi eredményével elégedettek a halászok: 82 vagyon, zömé­ben nemes halat húztak part­ra. A tőgazdaságok holdan­ként átlagosan 5 mázsa halat értékesítettek, s a nyílt vize­ken is szerencsébb volt a fo­gás az előző évinél. A alpári Virágzó Halászati Termelő­­szövetkezet tiszai halászai rekorderedményt értek el: se­bes folyású tiszai szakaszukon holdanként 1.3 mázsa halat fogtak ki, ezzel megelőzték a rekordot tartó dunai halászo­kat. A tavaszi előkészület fontos munkája az ivadéko­lás, a halkihelyezés. A tógaz­daságok és a nyilt vizek hal­állományának pótlására a vá­laszték bővítésére az idén is 20 vagonnyi kis halat enged­nek szét a vizeken, ezenkívül több száz süllőfészket helyez­nek kia Duna holtágaiba. Magyar hét Eszéken ESZÉK — A jugoszláviáai Eszéken május 3 és 11 között első ízben megrendezésre ke­rülő magyar hét ipari kiállí­tásúra eddig több mint 20 magyar vállalat jelentkezett. Köztük a Hajdúsági Iparmű­vek, a Kontakta Alkatrész­­gyár, amely a mindennapi életben nélkülözhetetlen mo­dern elektromos cikkeivel vo­nul fel. Terjessze lapunkat! A ceyloniak azt tartják: a bibliai Paradicsom tulajdon­képpen az ő szigetországuk volt. A legendának, ha törté­nelmi alapja nem is lehet sok, annál több a valószínűsége annak, hogy az a bizonyos el­képzelt paradicsom valóban ilyen gyönyörű lehetett. Nemhiába hívták az angolok is Ceylont a birodalom gyöngyszemének. A táj szinte leírhatatlan. Banán-, kókusz- és ananász­ligetek váltják a tea-, rizs-, gumiültetvényeket. Évente háromszor aratnak rizst, a banán és egyéb gyümölcsök folyamatosan teremnek e­­gész éven át. A zöldnek száz­fajta árnyalata uralja az e­­gész szigetorsz ágot, s a dzsungel benyulik a városok, falvak alá. Az a fajta szegénység, ami Indiában tapasztalható, Cey­lonban ismeretlen. Tizenhá­rommillió lakosú az ország, a népszaporulat itt is nagy, de a dzsungeltól még sok terü­letet el lehet hódítani. Az igazság kedvéért lei­rom, dzsungelt csak az autó ablakán át láttunk, mert Co­­lombótól a régi főváros felé tartva, az utón figye’meztetó táblák állnak; kiszállni élet­­veszélyes ! Mindenekelőtt a kigyc-k miatt, de vad elefán­tok, ragadozó állatok is bőven vannak a dzsungelben, és e­­zekkel találkozni nem éppen életbiztosítás. Elefánt egyéb­ként mindenfelé akad, főleg az erdőirtásnál foglalkoztat­ják ezeket a megszelídített, hatalmas jószágokat. Ceylon gazdag ország. Mé­gis nagy gondokkal küzd. A tea ára az egész ország életét befolyásolja. Mindenekelőtt a tea-, de a nyersgumi- és a kókusgeladás is minden em­ber életét, életszínvonalát be­folyásolja. A legnagyobb tea­fogyasztó ország Anglia, és Ceylon nemzeti jövedelmének nagy részét a tea adja. Aho­gyan alakulnak az árak, úgy alakul Ceylon gazdasági helyzete is. A teaültetvények nagy ré­sze magántulajdonban van. Egyelőre igy is lesz. Mert a nemzetközi piacon a nagy teacégekkel állnak szóba, s nem a kormánnyal. A kilátás, a távoli jövő? Ha az állam meg tudná ke­­x-esni a maga piacait, utána lehetne bizonyos fajta refor­mot végrehajtani, olyat, ami a kis emberek, a tea igaz' megtermelőinek az érdekében történik. Az oi’szág irányítása je­lenleg a Bandai-anaike asz­­szony vezette kormány kezé­ben van. Bál-kivel beszélünk, a hai’­­madik mondatnál a teára te­relődik a szó, és a nyersa­nyagárakra. Ceylon a nagy monopóliumok szorításában építi az uj rendet, a társa­­daln^’ag igazságosabb ren­det. Megindult az iparosítás is. Hatalmas, épülő textilgyára­­kat, konzei’v- és egyébb fel­dolgozó üzemeket láttunk az országban. De még az elején tartanak az ipar kiépítésének, hiszen jófoi’mán a semmiből indultak. Munkaalkalom teremtése, mint minden most fejlődő or­szágban, itt is a legnagyobb gond. Az iskoláztatás ingye­nes, a tehetséges fiatalok e­­gyetemre is kerülhetnek, mert a felsőoktatás is ingye­nes, sőt ösztöndíjat kapnak a főiskolások. Csak még nem tudnak munkát biztosítani minden közép- és felsőiskolát végzett emberüknek. India és Ceylon kultúrája, fejlődése eltér a miénktől. Más körülmények között ü­­gyan, de fejlődő és önállóvá vált államok szerte az egész világon hasonló gondokkal küzdenek. ❖ ❖ * Azt hiszem, ezentúl szemé­lyes ismerősként kei’esem majd az Indiáról, Ceylonról szóló híreket. Valamit sike­rült megértenem, megismer­nem gondjaikból, öi’ömeik­­ből. , Gerő János ZELK ZOLTÁN MESE Két ág közt. mintha tornyon, áll a varjú a légben, kővé dermed a szarvas, agancsának szép rajzát befutja a hó gőze: az ősz rozsdás vaspántját letörte már a tél — hát fölemeli botját bátyám, a zöldszakállu. ki itt él láthatatlan e törmelék vidéken, melyet földül és gyógyít a négy évszak csatája, hogy csupa gyolcs és sebhely milliárd éve már — én zöld szakállu bátyám fölemeli a botját, hogy maga köré intse a kőszarvast, a varjat. hogy elvezesse őket a völgybe, hol az Innen a Tulnannal határos, ahol soha se huny ki a percek rőzselángja s e láng fehér füstcsikja, nincs felhő más az égen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom