Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-10 / 27. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ ebből ismerjük meg majd, hogy mely társadalmi osztályban találhatjuk föl aránylag a legtöbb kul- turhajlamot s erőt, ami nemzeti fejlődésünk szempontjából rendkívüli értékkel bir. Van még egy harmadik újítása is az ötödik népszámlálásnak, de ez már korántsem örvendetes. A javaslat ugyanis a népszámlálás költségeinek egyik részét a községek vállaira rakja, azzal a kissé furfangos és nem egészen igazságos megokolással, hogvha ha költségeket a községek viselik, valószínűleg a legnagyobb körültekintéssel és óvatos beosztással fogják elő is irányozni azokat. Hiszen ha csak előirányozásról s nem egyutal fizetésről is lenne szól De hogy jutnak a mi túlterhelt községeink ahhoz az állami előzékenységhez, hogy a népszámlálás kizárólag állami feladatának költségeiből bármily részt is nyakukba varrjanak ? A Magyar Gazdaszövetség nyíregyházai nagygyűlésére a meghívókat már szétküldötték. A nagy gyűlés folyó hó 20-án d. e. 10 órakor a kiállítás területén lesz megtartva. Tárgysorozata a következő : 1. Elnöki megnyitó. 2. Bernát István igazgató előterjesztései. 3. Mezőssy Béla dr. orsz. képviselő : A magyar mezőgazdaság érdeke a jövő gazdasági kérdéseknél. 4. Majláth József gróf: A földbirtokos szociális feladata. 5. Lipthay Béla orsz. képviselő: A lótenyésztés fontossága és iránya a kisgazdaságban. 6. Meskó Pál titkár: A drágaság és a gazdák. Titkos orvosságok. Nincs nagyobb kincsünk egészségünknél. Minden ember legjobb tőkéje az egészsége, a szegény embernek mondhatni egyetlen tőkéje az egészség. Mig kezünk-lábunk ép. mig szivünk jól dobog, tüdőnk frissen szívja be a levegőt, addig nincs baj, nincs nyomorúság. Bezzeg máskép áll a dolog, ha beköszönt a betegség és ha még hozzája a családfen- tartót éri a csapás. Bármily csekélynek is tessék bajunk, lássunk hozzá, hogy meggyógyuljunk. Kis bajt, nagy betegséget hamarább lehet meggyógyítani, ha rögvest hozzáfogunk. Nem egyszer mentette meg életét egy pár filléres orvosság a betegnek, máskor, főleg, ha későn látunk a baj orvoslásához, sok forintot dobunk ki eredmény nélkül. Miként az óra baját, ha elromlik, órás hozza rendbe, vagy ha cipőnk elszakad, a cipész csinálja meg, avagy az elszakadt ruhát a szabó, akként ha az emberi testnek baja támad, azt csak az orvos van hivatva meggyógyítani. Vannak olyan betegségek, amelyek maguktól is meggyógyulnak. De ezek hamar el is múlnak. Ezeket nem egyszer anyámasszony is eltudja űzni egy pár garasos herbateával, vízzel, vagy kenőcscsel. Ezekről ne beszéljünk! De ha valamely betegség nem múlik el hamarosan, akkor forduljunk bizalommal az orvoshoz. Ne szégyenkezzünk, ne titkolódzunk el előle semmit. Ne hallgassunk az újságban hirdetett csodaszerekre, mert csodaszerek nem léteznek. A tudomány mindent kikutat és ami a természetben csodás gyógyhatással bir, azt az orvosok kitanulmányozzák és nyilvánosságra hozzák. Önzetlenül teszik azt az emberiség javára. A titkos szerek nem egyszer közönséges koty- valékok, amit épp a szegény ember fizet meg drágán. Igv nem egyszer láttam, hogy közönséges ka- kukfű, majoránna, meg egyéb olcsó theát összekevernek vagy öt garas árát és eladják csodateának két-három koronáért. Máskor a titkos szerekben mérgek vannak, amelyek aláássák a betegnek még meglevő erejét. Nem egyszer meg nincs más benne, mint pl. viz sárgára festve és cukorral felédesitve. Megérne testvérek között öt fillért és elvesztegetik öt koronáért. Persze, mert drágán kell fizetni a lapokban a hirdetést, ahol felkinálkoznak. A magas kormány nem egyszer tilt ki a forgalomból ilyen titkos gyógyszereket, amelyek főleg külföldről özönlenek be százával. De nehéz is őket egészen kiirtani, annyi van belőle. Sokan csöndesen virulnak a sötétben. Hátha tudnók, milyen emberek gyártják ezeket a népbo- londitó maszlagot. Csupa olyan ember, aki nem ért hozzá, az egyik egy elzüllött fodrász, kalaposlegény, juhász- bojtár, a másik vaskereskedő volt, a harmadik harisnyakötő. És igy tovább. Még asszonyok is foglalkoznak ilyen titkos gyógyszerek csinálásával. Előbb-utóbb lépre kerülnek, de akkor már megszedték magukat busásan a nép verejtéken szerzett pénzén. Legyünk tehát óvatosak és ne üljünk fel a hangzatos és megtévesztő -hirdetéseknek, mert Rabból csak az illető gyáros urnák van haszna, a betegnek csak kára. Öreg doktor. * Torokfájás ellen igen jóhatásu a céklalébe kevert méz. melylyel a fájós torkot naponkint többször kell öblögetni. * Kitűnő háziir kelésekre. Vegyünk egy fél vöröshagymát, vagdaljuk össze és süssük ki két jó kanálnyi zsírban s ha már nem habzik, szűrjük át egy vászondarabon s aztán olvasszuk össze a leszűrt zsírt 10—12 deka sárga viasszal és tiszta fagyuval s ha félig kihűlt, adjunk hozzá 10 deka szinmézt és vászonra kenve, tegyük a kelésre, vagy bármely genyedő sebre. Kondás-észjárás. Káromkodik a kondás reggeli disznőkihaj'táskor, s ugyancsak szidja a csürheléket, hogy szavát nem fogadják, Hallván ezt udvaráról a jámbor tiszteletes, megszólítja a kondást: — Ugyan hallja kend, miért szidja úgy ezeket a szegény állatokat. — Ugrálna csak tiszteletes uram előtt is úgy a betű. mint ez a sok csürkelék, fogadom, meg nem állaná szó nélkül! — felelt komolyan a kanász.
