Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-22 / 11. szám
88 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Tűz. Berettyó-Ujfaluban a múlt hét egyik éjjelén nagy tűz pusztított. A főtéren, Rothbart Mór szeszkereskedésében támadt a tűz s az erős szélben hamar terjedt tova. Átcsapott Gottfried Jakabné házára, lángba borította a Ko- rona-kávéházat és fölgyujtotta Reményi Ferenc gépraktárát. Négy ház az üzletekkel és mellékhelyiségekkel együtt porig égett. Elpusztult nagymennyiségű szesz- és petróleumkészlet is. A kár meghaladja a hétszázezer koronát. — ítélet a csernovai zendülés ügyében. A rózsahegyi törvényszék előtt a minap olvasták fel a vádlottaknak az Ítéletet. Hatóság és magánosok ellen elkövetett erőszak miatt a btk. 165. és 176. szakaszai alapján elitéltettek : Fulla Györgyné szül. Hlinka Anna mint vezető és felbujtó 3 évi fegyházra, 5 évi hivatalvesztésre, Javorka János, Szliacsán András és ifj. Kosza Jánosné vezetők 2—7 évi fegyház és 3 évi mellékbüntetésre, Boczkó Béla, Lajcziák Vendel és Gzibulka Jánosné egv évi és 6 hónapi börtönre, 3 évi hivatalvesztésre, Hatala-Ditkó György, Laczkó János, Kolyár István, Hotta Ferenc, Kunyár András, Hanczikk János, Fulla János, Haljarics András, Janovec Kondic István, Kunyák Péter és Urbán György 1—1 évi börtönre és 3—3 évi mellékbüntetésre, Kunják ’Andrásné, Urbán János, Szmicska András, Brua-Brezony Jánosné, Remeny Györgyné, Babiák Katalin, Juszka János és Remeny György 8—8 havi börtönre, Hlancsó József, Demkó Andrásné, Hincsik Istvánná, Gzibulka János, Sulik Jakab, özv. Bocskor-Debnár Jánosné, Szliacsán-Juslő János, Holota Andrásné, Szaljár Jánosné, Laczkó Jánosné, Jelenik Máténé, Helkó Todok Istvánné, özv. Joliefka Mihályné, özv. Lejkó Józsefné, Czibulka Józsefné 6—6 havi börtönre. Felmentették Kunják Audrásnél, i\unják Jánost, Millan Antóniát, özv. Millan Józsefnét, Hlanczó Boczkó Józsefnét, Schlachta Gyulát. — Patkányirtás egy kaszárnyában. A fővárosban a gróf Forgách-kaszárnyában igen elszaporodtak a patkányok. A csúf állatok valósággal elözönlötték a kaszárnyát s mindent összerágtak. A kaszárnya parancsnoka már régebben panaszt tett a fővárosnál s kérte, hogy pusztítsák ki a kártékony állatokat. A tanács pályázatot hirdetett a patkányirtásra s most egy vállalkozóval szerződésre lépett, aki koronát kért az apró bestiák kipuszlitásáért. — Különös szerencsétlenség. Sajátszerü módon járt szerencsétlenül a minap Németországban, Blieskaslel- ben egy ottani kovácsmesler két leánya. A ház mellett, a hol laknak, magas sziklán egy várrom van. Ennek a romnak a faláról alkonyattájban levált egy nagy darab kő, lezuhant a mélységbe s a kovácsmester házának ablakát bezúzva, a konyhába esett. Ott összetörte az ablakon levő égő petróleumlámpát, amely meggyuladt és lángba borította a konyhában foglalatoskodó két leány ruháját. A házbeliek segítségükre siettek, de a mire a lángokat elfojtották, a két leány halálos égett sebeket szenvedett. Ismeri magát. Bement egy inas vásárolni a boltba. Távozása után visszahívja a boltos, izenni akarván véle valamit a mesternek. Megkönyebbülten kiált föl az inas : — Hál’ Istennek! Már azt hittem, hogy loptam — Az idei hadgyakorlat. Az őszi hadgyakorlaton a király a veszprémi püspök palotájában, fog lakni. — Kitüntetett gazdasági munkások. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a következő gazdasági munkásokat és cselédeket részesítette 100—100 korona jutalomban s egyszersmind elismerő oklevéllel tüntette ki: Rizányi Márton (Bajsa), Kramli Mihály (Kisszállás), Kosutyák Pál (Paripás), Eisele József (Szilbcrek), Róth Ádám (Kiskér), Huber Mátyás (Regőce), Orcsik Mátyás (Ada), Hornyák Dömötör (Boldogasszonyfalva), Maurer Antal (Ujpalánka), Ko- vacsev Alexa (Péterréve), Mader Lajos (Temerin), Foltin Pál (Ujfutak), Sibrie József (Szondi), Alaga Pál (Nemesrui- letics). — Az ifjúság a nép körében. Az egyetemi ifjúság Országos Széchenyi Szövetsége, a mely tudvalévőén a szociális munkát tűzte ki céljául, vasárnap úgynevezett kiszállást rendezett Hódságra. A Szövetség kiküldötteit: Steuer György dr.-t és Marschall Ferencet May Lőrinc, az ottani gazda-egyesület elnöke fogadta, a mire a kiküldöttek a gazda-egyesület helyiségében előadást tartottak. Steuer György dr. az uj cselédtörvény szociális és gazdasági intézkedéseit ismertette, majd Marschall Ferenc a szociálista üzelmekröl beszélt. Az előadóknak Knézi Antal dr. mondott köszönetét. Az előadást társasebéd követte. — Segély egy árvamegyei falunak. Tavaly julius 28.-án óriási tűzvész pusztított az árvamegyéi Oláhdubova községben. Őfelsége a király 400 koronát küldött a károsultaknak, a falu pedig 30.000 korona kamatmentes kölcsönt kért az árvamegyei inségalapból. A megye a kérelmet támogatta és a belügyminiszter is a legnagyobb jóindulattal intézte el a falu ezen méltányos kérelmét. Megjegyezzük, Árvamegye inségalapja mintegy 300.000 koronát tesz ki, mely az 1891-iki nagy árvamegyei Ínség alkalmából maradt fenn. Ezen időben a magyar közönség waggonszámra és ingyen küldte az élelmiszereket Árvamegyébe, — ezzel is beigazolván, hogy a tótok irányában a legnagyobb jóindulattal viseltetik ez ország minden fia. — A szocialisták csődje. A »Szövetkezés« Írja: A szociálista föidmunkás-szövetség már március hó 22-ére rendkívüli közgyűlést hivott össze, amelyen a párthivek heti adóját akarták fölemelni. Most, közvetlen a gyűlés előtt, azonban nagy meglepetés érte a szövetségi vezetősé- séget. A »Világszabadság« bevallja, hogy a legnagyobb sürgetés dacára, egyetlenegy csoport sem jelentett be küldöttet a közgyűlésre. A magyar földmivesek már nem akarják hal-, lani az adóeraelő szociálista vezér urak szavát. Az agrár- szociálizmus csődje és felszámolása mellett érdekes, hogy már az ipari szervezetekben is megindult a bomlás. Az épitőmunkások szociáldemokrata szakszervezete most tartotta évi gyűlését, amelyen kitűnt, hogy inig az 1906 évben az egész országban 24 757 tagja volt a szakszervezetnek, addig a múlt évben már csak 16.387, azaz 8370-nel kevesebb tagja volt. Meg kell jegyezni, hogy ez a legnépesebb szakszervezet volt. — A pápa egy szellemes mondása. A pápát nemrég egy velencei zsidóbankár kereste fel, akivel velencei patriarcha korában gyakran érintkezett. Beszélgetés közben a szó egy súlyosan megbetegedett közös ismerősükre terelődött, aki a velencei katholikus párt egyik tekintélyes tagja. Mikor a látogató elbúcsúzott a pápától, X. Pius megkérdezte, hogy mikor megy haza Velencébe. — Holnap, vagy legkésőbben holnapután, — felelt a bankár. — Akkor tehetne nekem egy szívességet. Adja át apostoli áldásomat a mi beteg barátunknak ... A bankár egy kissé csodálkozva nézett a pápára és magában azt gondolta, hogy miképpen jut éppen ő ehhez az ajánlathoz, A pápa leolvasta a bankár arcáról ezt a gondolatot és mosolyogva igy szólt: — Talán fél magával vinni egy apostoli áldást 7 Egész nyugodt lehet! Lehet, hogy a csomagolás rossz, de az áru az jó. — Játák a fegyverrel. Jászladányból Írják: Oláh Péter gazdálkodó tizenhárom éves fia, atyja revolverével játszott, közben a revolver elsült és a mellette álló játszó pajtását, Józsa Imrét oly szerencsétlenül érte a golyó, hogy a fiú szörnyethalt. valamit. A SZERKESZTOSEG TELEFONJA. Szülő. K. L. Éppen jövő számunk egészségi rovatában talál feleletet kérdéseire. A gyermekek fogainak ápolása igen oda tartozik a szülei gondok sorába. — Cs. I». B—a. Májusra tervezik. Persze ez nem bizonyos. 2) Forduljon a Sz. István Társulat könyvkiadóhivatalához. Budapest, Szentkirályi utca 28. 3) Attól függ — van-e iparigazolványa ? Ha nincs, ne makacskodjék, mert bajba kerül. — Polák. Verset csak ritkán és lehetőleg jót közlünk. Talán kötetlen formában sikeresebbet alkothat. — Adózó polgár. 1) Szegénységi bizotvány alapján. 2) Legjobb az egyenes ut. Úgy is rájönnek és akkor vakarhatja — a fejét. — Gazdakört vitatkozók. Byron brit lovag irta azt, hogy »egy szép reggelen arra ébredtem, hogy világhírű vagyok«. Történetét e keretben nem adhatjuk. 2) A lexikon arra való — igen. 3) Könyvek jegyzékét itt nem hozhatjuk, mert ez a keret nem arra való. Tessék megírni, mennyit szántak rá, akkor szívesen összeállítjuk. így lehetetlen. 4) Azt a számtani játékot mi is ismerjük. — Hű olvasó. A múltkor keményebb volt a tél. Az idei szeszélyes, maceráló és a kedélyekre nyomasztóbb. Különben itt fő dolog az egyéni dispozició. Erről tehát napokig vitatkozhatunk anélkül, hogy konkrét eredményre jut MOH VAJ JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁBON.
