Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-27 / 43. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 343 folynak. Bihardiószegen október 17-én, Nagyenyeden október 18-án az ottani vincellériskolánál, Celnán pedig f. hó 26-án az ifj. gróf Teleky László szőlőjében volt a szüret. MI ÚJSÁG? Tüzek mindenfelé . . . A nagy szárazság, ez a rendkívüli időjárás nem csak a gazdasági munkát hátráltatják, nem csak a jövő gazdasági élet iránt tölt el aggodalommal. Más csapás is sorakozik. Az ország minden részéből érkezik a hir nagy tíízveszedelmekről, melyek a nemzet kész vagyonát pusztítják és koldusbotra juttatnak egész községeket. Most a tél legelején, úgyszólván küszöbén. Olvasva a tűzveszedelemről szóló híreket, abban újra kidomborodva látunk két szomorú és fájdalom, már megszokott jelenségeket. Hogy községeinket a veszedelem teljesen készületlenül találja. — Majdnem minden tűzesetnél olvashatjuk, hogy az egész község fejét vesztette. Tétlenül, jajgatva kell néznie a lakosságnak, mint pusztul — vész családi otthona és keservesen betakarított kis termése. Védelmi eszközökről szó sincs, de igenis tapasztalható oly indolencia, magyarul nemtörődömség, hogy csakugyan, ha magasabb szempontból nem Ítélné meg az ember a helyzetet, azt kellene Ítélni, mely szerint sok község megérdemli sorsát. Hát hiábavaló minden nógatás, minden figyelmeztetés. a nép sajtónak minden ostorozása. Nincs mód tehát benne, hogy népünk érzékét odaneveljük, ahova nevelve van a külföldön a községek felfogása a tűzveszedelmet illetőleg. A másik jelenség, hogy csak kevés gazda biztosítja házát, csűrét, jószágait. Hiszen tudjuk, elismerjük, mely szerint sok és nagy teher nyugszik a lakosság vállain. De a biztosításért tett áldozatok olyanok, melyek nem csak nyugalmat adnak az amúgy is zaklatott gazdasági életnek, de szerencsétlenség esetén megmentené a községeket a tönkre- jutástól. Persze itt is áll a közmondás, hogy vásár után okosodik a magyar. Eső után köpenyeg. Mikor ugyanis egy-egy község leég, akkor aztán minden gazda kapkod, hogy biztosítson. Helyes. De miért ne lehetne ezt tenni . . . most, vagy akkor, mikor még nem a saját kára tanítja meg az embert moresre . . . Tűzveszedelmeket jeleznek különben, hogy csak úgy futtában említsünk egy néhányat. Udvariban (Szatmár vm.) nagy tűz volt. Végzetes csapás érte ezt a községet. A dühöngő elem 120 épületet hamvasztott el, köztük a virágzó szövetkezeti boltot is. A kár körülbelül (az egész községben) 3 millió korona. A tüzet egy asszony gondatlansága okozta. Kenyeret akart sütni, nagyon telehányta a kemencét szalmával és akkor magára hagyta a házat. Az erős láng a kéményen kicsapott — igy borult lángba az egész falu. Az asszony be is ismerte gondatlanságát. A lakosság elvesztette fejét, tehetetlenül szaladgált ide-oda. A szatmári tűzoltóság és katonaság segített aztán az elemek megfékezésében. így is két napig égett a falu. Puszta-Darócon is nagy tűz volt. A veszedelmet egy ittas ember okozta. Nagy tűzvész volt Mármaros vármegyében Bovsa nagyközségben, hol 250 ház pusztult el. Templom, községháza, gyógyszertár porig égett. Kár 2—3 millió korona. A tűz gyújtogatásból eredt. Elpusztult továbbá Szepes- jakabfalva is. 143 ház égett le. Sok termény, takarmány ment tönkre. Szaplonca községben is berzenkedett a veres kakas, hol egy nagy fenyves erdő ég a nagy szárazságban és szélben. Vízvárról jelentik, hogy nagy tűz dühöngött Drahóc községben is. Tűz volt továbbá Bártfán is. — A király betegsége. Agg királyunk még mindig beteg és nincs túl a veszélyen, ez tény. Bár a javulás kétségtelen jeleit veszik észre az orvosok, de a betegnek sok rossz éjszakája van. A kínos, száraz köhögés nem hagyja nyugodni az agg uralkodót; Természetes, hogy az ideges álmatlanság nagyon megviseli a különben edzett, katonai viselkedésű öreg királyt. Újabb jelenlések azonban ismét javulásról szólanak. A hurutos jelentségek tünőfélben vannak, az uralkodó hangulata is sokkal jobb. Ha a javulás igy halad előre, lépések fognak tétetni azirányban, hogy az uralkodó néhány hétre délvidékre menjen üdülni. — A csángók letelepítése. A földmivelésügyi minisztérium által a bukovinai csángók visszatelepítése érdekében végzett birtokvásárlást befejezték. A szerződést a földmivelésügyi minisztérium nevében Tervey Imre tanácsos már aláírta. Négy telep lesz, a dévai, a marossolymosi, alpesti és folti. Összesen 4460 katasztrális hold területet vásároltak 1,738.000 koronáért. A marossolymosi telep 1273, az alpesli 1425, a folti 1302, a dévai telep 500 hold. Dévától Hunyadig tizennyolc kilométer után három nagyobb telep lesz. A betelepülők száma 9700. Minden család tiz és húsz holdas telepet kap. A csángók a jövő tavasszal jönnek. A telepítés legnagyobb jelentősége, hogy a székelyek letelepítésével megkezdik a teljesen oláh Hunyadmegye visszama- gyarositását. — A kivándorlás. Trencsénmegyében a kivándorlás az előző évekhez képest némi apadást mutat. Az idén Trencsénmegye területéről 1155 egyén vándorolt ki és visszatért 642, mig tavaly ugyanezen időszakban 1746 volt a kivándorlottak száma, akik közül csak 491 tért vissza Trencsénbe. Összesen 1,600.000 korona pénz került haza Amerikából, mely összegből az illetők ingatlanokat vásároltak, vagyis vissza akarnak települni, ami jó jel. — Spanyolország népessége. Madridban most tették közzé az 1906 december 31.-én megtartott népszámlálás eredményét, amely szerint Spanyolország 19,565.903 lelket számlál. Legsűrűbb a népesség Barcelona tartományában, amelynek lakossága 1,152.826, azután Valencia tartomány következik 832.328 lakossal, majd Madrid 819.310, Corinna 693.250 és végül Ovideo 663.352 lakossal. A leggyérebben lakott kerület Alava 100 449 lakossal. — Matuzsálemi kor. Köperény szepesmegyei községben meghalt Sznopkó János 102 éves korában. Az elhunyt látó- és hallóképessége, valmint emlékezőtehetsége mindvégig teljesen ép volt. — Felsült farkasok. Dalekorej Fedor katlanfalusi lakos mint a Bereg Írja, szomszédjával szénáért ment kora hajnalban a »Veliki Verch-re«. Mig a szekeret megrakták, ökreit szabadon bocsátotta s ezek csendesen legelésztek a közeli erdőszélen. Alig egy negyedóra múlva azonban az egyik ökör rémesen bőgve rohan Dalekorejék felé s ezek megrettenve látják, hogy a másik ökröt 4 farkas fogta körül s fogaikat csattogtatva törnek az ökörre. Társával villára kapva sikerült a farkasokat elriasztani s igy az ökör szerencsére megmenekült a biztos haláltól. A farkasok mintegy 200 m.-nyi távolban letelepedve sóvár szemekkel pislogtak a kiszalasztott zsákmányra s megmentőire, majd vad üvöltésben tűntek el az erdő sűrűjében. — Cigányfogás végrehajtás alkalmával. Vizesgyán biharmegyei községben Kriszta Demeter házához végrehajtani mentek. Fölnéztek a padlásra is. Ekkor a szénából egyszerre cigány ugrott ki. Futása közben beleszaladt a Kőrösbe. De hamar kifogták. Ekkor kiderült, hogy Lakatos Rostás József a neve s a legutóbbi temesvári kettős rablógyilkosság tettese. — Patkányirtás villamossággal. A patkányok, egerek irtásának gondolata eddig csak a kémia terén mozgott. Most már a technika is kezébe vette ezt a fontos dolgot, még pedig azért, mert a pestist javarészt a patkányok hurcolják át egyik országból a másikba. A hajó fenekén apró érckupokat helyeznek el, melyeket villamos áram köt ösz- sze. Amint arra szalad egy patkány s megérinti bármikép e kis kúpot, nyomban döglötten terül el. Apró gödröcskék vannak köztük, rüelyeken át közös hordóba esik a dög. Csatornákba ellenben kalitkaszerü rácsos dolgot eresztenek le s abba ejtik bele az elektromos áramtól agyonütött patkánysereget. Ezeket aztán kihuzgálják kiürítés céljából. J» E VESStrur K!l! Ahogy ő, én is úgy. Megharapta a cigányt a biró kutyája, amiért a dádé ugyancsak megszurkálta vasvillával a kuvaszt. — Hát te gazember — riad rá a biró — nem tudtad inkább a villa nyelével ütni azt a kutyát.
