Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-25 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ ö3 Nagykőrös, Nagyszombat, Nagyselmecbánya (á.), Somorja, Sopron, Székesfehérvár, Szirák, Ungvár, Vásárosnamény. 6-án : Bonyhád, Fehértemplom, Huszt, Késmárk, Nagyszombat, Sárospatak, Szirák, Ungvár. 7-én : Dömsöd, Fehértemplom, Késmárk, Nagyszombat, Selmecbánya, Zilah. MI ÚJSÁG? Nem merték a hitelszövetkezeti bankba tenni ............... Az első szánom-bánom már megtörtént. Jön a többi is majd és még csattanósabban. A dolog igy történt. . . Let'kovics János, nagyszentmiklósi fazekas mester ötszáz koronát valahogyan összespórolt. Betette a hitelszövetkezeti bankba. De mostanában olyan furfangos mende-mondák szállongnak, hogy a bankokban nem biztos a pénz, mert háború lesz, mert más világ következik és ki tudná még mely ostobaságokat fundálnak ki. Lefkovicsék is felültek a bolondos híresztelésnek. Kivették a százas bankókat. Sem merték többé a hitelszövetkezeti bankba tenni, hagyni. A kályhában tartogatták hát most otthon a százas bankókat. Abban a kályhában, melyben csak ritkán égett tűz. Am vendégek érkeztek Lefkovicsékhoz. A tiszta szobába vezetik őket és nyomban befűtenek a kályhába is. Az ám, de a nagy sietségben benne, a kályhába felejtették a pénzt. Egyszer csak a fejéhez kap Lefkovics. Oda rohan a kályhához, de már akkor az ötszáz korona porrá égett. Lám-lám, mégis csak jó helye van a pénznek — a hitelszövetkezetekben. — Budapest polgármesterei, Márkus fő- és Halmos polgármesterek állásukról lemondottak. A lemondást a kormány elfogadta. — Halálozás. Egy magyar erényekkel ékes, tiszteletreméltó munkáséletet zárt le a halál: petthendi idósbb Buday Gyula, az »Az Ország» szerkesztőjének, Buday Barnának édesatyja a szabolcsmegyei Ó-Fehcrtón 67 eszten- tendős korában elhunyt. Idősebb Buday Gyulában nagy tapasztaltságu, tevékeny harcosát vesztette “el a magyar gazdaközönség. Nagynevű kortársával, Kodolányival az elsők között volt, akik a gazdasági elméleteket a gyakorlati életbe is átültették. Gróf Mailáth József 8—10,000 holdas fehértói uradalmának negyvenkét esztendőn keresztül volt jószágkormányzója id. Buday Gyula. A birtok homokos talaját öntözésekkel, fásításokkal és erdősítésekkel valóságos paradicsommá varázsolta át. Az ó-fehértói uradalom aránylag rövid idő alati mintagazdasággá vált az ó keze alatt. A termelésnek több olyan ágát, amely a homokos talajban nehezebb, átalakította. Az ó-fehértói d >hányt nagy hírre emelte s nagyszabású homoki szőlőtelepeket létesített a birtokon. A szeretetreméltó egyéniségénél fogva egész Sza- bolcsmegyében kedvelt öreg ur, aki a társadalmi életben is élénk szerepet vitt, már hosszabb idő óta betegeskedett. Két évvel ezelőtt szívbaj támadta meg, amely utóbb annyira sulyosodott, hogy ágyba döntötte a beteget. Végre családja körében örökre elszenderült. — Tavasz a Felvidéken. Az egész Felvidéken oly enyhe idő uralkodott, hogy a hó már majdnem teljesen eltűnt a hegyekről, sőt ilt-ott ibolyát is lehet találni. Ezen enyhe idő következtében kihajtják már a juhnyájakat a hegyi legelőkre s igy nemsókára forgalomba kerülhet a legfrisebb brinsa és liptói-turó. — Gazdasági cselédek kitüntetése. Vakán Sándor, Márkus Mihály és Nagy Ferenc bajnai gazdasági cselédeket 100—100 korona jutalomban és oklevéllel való kitüntetésben részesítette a földmivelésügyi miniszter, mely jutalmat és oklevelet ünnepség keretében adják át nevezetteknek. — Visszanyert beszélő képesség A szat- mármegyei Cserkenő községben érdekes eset történt a minap, egy néma ember visszanyerte beszélőképességét, melyet ezelőtt huszonkét évvel egy súlyos tifuszbetegség alkalmával elvesztett. Korta János a neve ennek az embernek és ma harminc éves. Nyolc éves volt, mikor tífuszba esett és elvesztette beszélőképességét. A napokban hosszantartó és mély álom után arra a boldog meglepetésre ébredt, hogy ismét tudott beszélni. — Módjával-szerével. Vetési Imre, a kolozs- megyei Jegenye község plébánosa szeretettel és keresztény erélyességgel kivitte községének közgyűlésén, hogy a köz- ségebeli korcsmák ezentúl vasár- és ünnepnapokon zárva tartandók. Kolozsmegye törvényhatósága jóváhagyta a község határozatát. — Kitüntetés embermentésért. Nagybecs- kerekről Írják : Az 5-ik honvéd gyalogezred egyik törzsőrmesterét, Pillinger Szilveszter Jánost, aki egy tűz alkalmával saját élete kockáztatásával egy kis gyermeket mentett meg a haláltól, a király a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Az érdemkereszlet vasárnap tűzte a kitüntetett mellére Biletzky Ede őrnagy a zászlóalj és a tisztikar jelenlétében. — A Kunigunda-sóbánya veszedelme. Akna- Szlatináról jelentik, hogy a Kunigunda-sóbányát, mely eddig is veszedelemben volt, most végveszedelem fenyegeti, hogy teljesen viz alá kerül. 1860-ben tört be először a viz a bányába, de akkor sikerült a vizet a szomszédos Miktós- tárnába elvezetni. Azóta ismét több Ízben sok viz került a tárnákba. Gőzszivattyukat állítottak fel, de ezeknek tevékenységét az egyre jobban beömlő viz paralizálta. Épen ezért fölszereltek egy villamos szivattyút is, hogy megmentsék a szomszédos Ferenc és Lajos-tárnákat. A bányában sok bajt okoz az is, hogy gyakran összeomlanak a tárnák falai. A minap egy óriási sótömb lezuhant az egyik tárna tetetejéről A tárna épen Akna-Szlatina község alatt húzódik el és a falu lakói állandó rettegésben vannak esetleges földomlások miatt. — Halál a tűzhelyen. Gesztről írják: Özvegy Lázár Sándorné földműves asszony a tűzhely feletti padkára feküdt le és olt el is aludt. Alvás közben egy szikra lángba borította a ruháját. Mire az asszony felébrendt, már ruhája lánggal égett. Lázárné kirohant az utcára és eközben a tűz annyira elharapózott, hogy már tetőtől talpig lángban állott. Végre is összerogyott s a szomszédok rémes segélykiáltozásaira előrohantak ugyan, de már későn, mert az áldozat teljesen összeégett. Egy fél órai szenvedés utón pedig meg is halt. — Elfogott kivándorláti ügynök. Svarc Henrik kárpitos, a ki egyszersmind kivándorlási ügynök, Pallagi András és Drotár János abaujrákosi, valamint Balog András felső-mislyei földmivesektől hatszáz koronát vett föl, kötelezvén magát, hogy mindannyijukat átcsempészi a határon és Oderbergbe szállítja. A csacai határrendőrség azonban elfogta az utasokat. Svarc Kassára szökött, ahol elfogták. — Agyonzuzta a kőszikla. Tárcáiról írják : Sárosi Gábor tarcali lakosra munka közben a kőbányában egy kőszikla rázuhant és agyonnyomta. A járásbíróság, azonnal helyszíni szemlét tartóit és elrendelte a szerencsétlenül járt munkás felboncolását. Konstatálták, hogy keze teljesen el volt vágva testétől, mellkasa és agyveleje szétroncsolódott. (Vájjon tagja volt e az áldozat a mi Segítő Pénztárunknak ?) — A mulatság vége. Zajta szatmármegyei községben bált rendezett a falu ifjúsága. A legények valami felett összetűztek és erre verekedés támadt. Természetesen a bicskázás sem maradhatott el és a kivonult csendőrség csak nagynehezen tudta a vérengzést megakadályozi. Nagyon sokan súlyosan megsebesültek és egy l’ócs János nevű legény még a verekedés színhelyén meghalt a súlyos kés- szurásoktól. A gyilkost nem sikerült kinyomozni. — Letartóztatott pénzhamisítók. A borsai csendórség elfogott két veszedelmes pénzhamisítót, akik a Felvidéken már eddig is kétszáznál több ötven koronást hoztak forgalomba. A letartóztatott pénzhamisítók Húsz Ábrahám petroéai és Mihnya András dragomérfalvai lakosok. A pénzhamisító gépeket is megtalálták náluk. — Összeégett gyermek. Nagy József szatmári földművesnek Sándor nevű 5 éves fiacskája egy óvatlan pillanatban forró vízbe esett s oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy sebeibe belehalt. Nagy világból. Az angol parlamentet trónbeszéddel nyitotta meg Edvard király. A király kijelentette, hogy Anglia viszonya az idegen hatalmakhoz állandóan barátságos. — Francia országban Falberes uj köztársasági elnök már átvette az
