Magyar Földmivelö, 1906 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-18 / 46. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 373 érnek el (tehát kevesebbet, mint a többiek 7-et 8-at) de igen sz iporák, egészségesek, étkesek. És aki fő­leg a szőrme (bőre) után ítéli meg értékes, jó kifej­lett korában. Mikor értékesíthető? A házinyul legtöhbnyire nyolc hónapos korá­ban akár húsára, akár szőrme-bőrére értékesíthető, ügy olvassuk, hogy a hús kilójáért 80 fillért, a ke- vésbbé értékes szőrme-bőrét pedig darabonként egy koronát adnak. De hol ? Már a bécsi piacon javában veszik és szállítják. Hát rajta nálunk is, mert ha a lóhusnak nagy piaca van Budapesten, nagyobbnak kell lenni a — nyúl­nak. A fődolog itt, hogy fogjunk hozzá! Parceilázáa Bácsmegvében, Gór Lajos bács­kai gazdag fiatal földbirtokos a múlt héten örök árban megvette a Fischer-féle füteleki uradalmat a rajta levő kastélylyel együtt. Az uj gazda a birtok­test egyes részeit, az uradalom tiszttartójának Ecker Józsefnek tervezete szerint parcellázni fogja. Ilykép mintegy 1400 hold kerül parcellázás alá. A környék­beli községek gazdái egymásután vállalnak földré­szeket, ami rájuk nézve azért is előnyös, mivel har­minc évi bérlet után, a tervezet szerint, a birtok örök tulajdonukká válik. Innen magyarázható meg, hogy Németgencs, Perenye, Bozsok, Szerdahely stb. szomszédos községekből a legszegényebb emberek is vállaltak bérletet. Néhány patkány ellen való szer. Állítólag a napraforgómag méreg a patkányra nézve, ha jól lakik belőle. A naftalin-szagtól is menekül, mig a szag erős. A patkány, mint minden rágcsáló, nagyon tisztatestü állat, azért, ha a tyúkketrecet bekátrá­nyozott zsákdarabokkal fonjuk körül, elvándorol még a vidékről is. Emlékeztető. Vásárok: 19-én : Alsókubin, Beszterce’ Boldogasszony, Felvinc, Fülek, Felsőlövő (Vas), Gernyeszeg, Hajdúböszörmény, Jászladány, Jolsva, Kassa (á), Kiskomá- rom, Kóka. Lovászpatona, Makó, Nagybánya, Paks (á), Sü­meg, Szigetvár, Ungvár, Zólyom. 20-án: Erzsébetváros, Nyitra, Kápolnás, Kassa, Kőrösbánya, Nagybánya, Nagyta- polcsány, Paks, Szigetvár, Ungvár. 21-én: Balmazújváros, Barátfalva, Beszterce, Érsekújvár, Högyész (á), Huszt, Kassa, Ungvár, Vajdahunyad (á), 22-én : Almás, Bodrogkereszttur, Huszt, Nagybecskerek, Verebély. 23-án : Alvinc. (á. két nap) Eperjes (á), Mezókomárom, Nagybecskerek, Szatmárnémeti (á), Szeged (s), 24-én : Bánffihunyad, Dunaadony, Gyetva, Nagybecskerek, Szatmárnémeti, Szeged (s), Vajda-Hunyad, 25-én : Abony, Alvinc, Csáktornya, Egbell. Egervár, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Kistapolcsány, Miske, Pécs, Szeged, Török-Szent-Miklós, Zombor. mi újság? Védekezés — és nem tönkretevés ... A »Füszerkereskedők Lapjáéban Weisz Simon erősen kifakad a Galíciából bevándorló szatócsok ellen, akik anélkül, hogy magyar honosok volná­nak, kieszközlik az iparigazolványt és a benszülött kereskedőknek a legerősebb versenyt támasztják. Panaszkodik, hogy ezek a bevándorlók semmi érzék­kel sincsenek a nemzeti érdekek iránt, sOt amennyire tőlük telik, lehető erkölcsi károkat okoznak. Terjed az iszákosság, mert mindenféle uton-módon csábít­ják a népet a szesz szertelen élvezetére. A korcsmái hitelre szabott korlátozást a bevándoroltak úgy játsszák ki, hogy nem pálinkát, hanem váltóra 50—60 koronát hiteleznek, amit azután az illető természetesen szeszre költ el. Jaj annak, ki ezen váltókat nem tudja beváltani. Könyörtelenül bepör- lik őket és nem egyszer tönkrejuttatják. Részlete­sen leírja azután, hogy miként játszák ki ezek a ki­mondhatatlan nevű galicianusok a törvény és bíró­ság intézkedéseit. És természetesen ezeket azért Írja le nevezett lap, hogy kellő védelemben részesüljenek a benszü­lött kereskedők. Ami jogos is és sürgős dolga is az illetékes közegeknek. Lám, a Füszerkereskedők Lapja, mint a ben­szülött kereskedők képviselője feljajdul a rombolá­sok láttára, amiket a bevándorlók szemünk láttára folytatnak. Ám szeretettel kérdezzük, hogy mindazon je­lenségek, melyekről fentebb panasz tétetik, félj aj - dulás: csak a bevándorlóit yaliciai szatócsok üzér­kedéseiben láthatók, tapasztalhatók? Oh nem. nem! Százakra és százakra megy azoknak száma, akik nem bevándorlók, honosok is... és uton-ulfélen nyitják a szatócs boltokat. Száz és száz számra megy, akik honosok, akik miután ezen vagy azon téren kracholtak, utolsó mencsvárhoz... a szatócsbolt nyi­táshoz kapdosnak. És rengeteg adatokkal, a min­dennapi tapasztalattal bizonyítható, hogy nyomuk­ban »terjed az iszákosság, mert minden uton-módon csábítják a népet«. Ezek is kijátszák a korcsma hi­telt, váltóra hitelezik a pálinkát, meg tengerire, paszulyra, gabonára, búzára, fára. (Egy zsák kuko­rica 3ü kr. Tetszettek olvasni lapunkban? Szerk.) Hát kérdezzük szeretettel, nincs e oka a tár­sadalomnak arra, hogy ezen — már már elvisel- hetlen és pusztulással fenyegető állapotokkal szem­ben védekezzék és védje a népet is és alakitassa meg vele a társadalom a fogyasztási szövetkezeteket. De bezzeg a Weisz Simonok és társai ezt már nem tartják jogosnak... A kereskedelmi világ uj- fent kígyót békát rákiált a fogyasztási szövet­kezetekre. Pedig ezek világért se akarják ám tönkre tenni a tisztes kereskedelmet, csak védekezni akarnak a pusztulás és kopaszlások ellen ... ‘ Hát ez nem jogos? Ami ott jog, az itt — hasonló körülmények közt — tönkretétele a kereskedelemnek ? No lám, ilyen a mai szabadság. ... A fogyasztási szövetkezetek ez idei nagy­gyűlésén Pallavicini Ede őrgróf a Hangya elnöke a többek közt hivatkozott egy kiváló jogászra, volt országgyűlési képviselőre, dr. Neumann Árminra. — Kit senki sem vádolhat — úgymond Palla­vicini gróf elnök — arról, hogy kereskedő ellenes. A nyáron egy izraelite iskola záró ünnepélye al­kalmával figyelmeztette hitsorsosait, hogy a szövet­kezetek olyan társadalmi jelenség, fejlemény, mely­nek útját állani nem lehet. Gondoljanak tehát erre a szülők fiaik pályaválasztásánál és ne legyenek, mint eddig, egyoldalúak; az az nem a gyülölség utján haladnak azok a szövetkezetek, nem is akar­ják tönkre tenni a tisztes kereskedő világot . . . csak a visszaélésekkel, szipolyozásokkal szemben védekeznek — az az talpra állanak. Punktum. — A király Budapesten. A király november 20-án délután fél négy órakor udvari különvonaton Buda­pestre és Gödöllőre érkezik. O felsége három hétig marad Budapesten s ezen idő alatt felváltva a budai várban s a gödöllői kastélyban fog lakni. December közepén vissza­tér Bécsbe. — Szemere Bertalan szobra. Borsodvárme- gye és Miskolc város közönsége szoborral áldozott vasár­nap nagynevű fia emlékének, Magyarország egykori mi­niszterelnökének, Szemere Bertalannak. Az ünnepély, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom