Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-15 / 41. szám
322 MAGYAR FÖLDMIVELÓ kor muszáj, akkor sem szívesen, csak azért fizet, mert hát muszáj. Ajmál rosszabb, elszomorítóbb azonban, hogy nem egy lépéssel, de egy csekély mozdulattal sem haladtunk előre; ez pedig óriási kár, nagy veszteség az országra és népre egyaránt. Reméljük azonban, — mert még nem halványult el az utolsó reménysugár is, — hogy a súlyos válság békés megoldást nyer. A magyar nép pedig legyen kitartó, nyugodt, szüreteljen őseihez méltóan, ne feledje el egy percre sem, hogy a magyarok Istene, ha ezer éven át gondot viselt népére, ezután sem feledkezik el róla. * Úgy legyen! Aki itthon maradt! Élt egy községben bizonyos jó öreg tanitó, a ki minden balesetre, mely rajta történt igy szokott volt szólani. — Se baj! Ez is javamra történt... Mosolyogtak is a falubeliek sokszor az öreg mondásán, de ó' azért csak tovább mondogatta, ha baj történt! — Se baj! Ez is javamra történt... Úgy esett aztán a dolog, hogy Túri gazdát családjával egyetembe szintén az újkori láz fogta el, hogy az uj hazába, Amerikába vándorol. Eladott tehát mindent. Pénzzé tette földjét, házát, ingatlanát. Azután elbucsozott annak rendje és módja szerint. De mi történt? Útlevele csak nem érkezett meg, pedig neki egy hét múlva a tengerparton kellett lennie, mert hajó jegye csak arra a kijelölt hajóra szólott. Megérkezett az utolsó határidő, de nem érkezett meg az útlevél. Túri gazdát a guta környékezte, dühöngött szitkozódott! A jó öreg tanitó megsimogatta naponkint a gazd’ uram vállát és csak mo*dogatta a maga mondókáját. — Se baj! Túri uram, ez is a kend javára történt ... ... Nemsokára megjött a rémes hir, hogy ama hajót, melyen Túri uramnak és családjának kellett volna az uj hazába átszállania... tönkre tette a zivatar s a rajtalevő utasok mind a tenger hullámaiban találták sírjukat. — Úgy e igazságom volt, szólott szelíden az öreg tanitó, hogy se baj, ez is a Túri uram javára történik. Túri uram meg szépen itthon maradt és áldotta a gondviselést, hogy azzal az útlevéllel nem sietett olyan nagyon! Ezt a kis történetkét jó lesz elolvasni és megérteni azoknak, kik panaszkodnak, hogy a szegény embernek nem állítják ki gyorssajtón az útlevelet! Kérjétek a Gazdakörökben, Olvasó-egyletekben a Magyar Földmivelőt! Méhészeti előadások. Az állami méhészeti vándortanitók folyó évi október hónapban az alább megnevezett napokon és helyeken tartják előadásaikat. 1. Imrey Ferenc első kerületi, székhelye Rákoscsaba (Pestmegye.) 2-án Dánvon, 3-án Zsámbokon, 4-én Boldogon, 5-én Ikladon, 6-án Izsódon. 7-én Szadán, 8-án Yeresegyházán, 9-én Csornádon, 10-én Ivisszentmiklóson, 11-én Bottyányon, 12-én Rátóton 13 án Kisujfalun, 14-én Szilágyon, 15-én Vácon. 2. Abafly József második kerületi, székhelye Pápa (Yeszprémmegve) 4-én Nagyszokolyban, 5-én Felsőireghen, 6-án Páriban, 7-én Dalmandon, 8-án Kapdsszekcsón, 9-én Csikóstöttösön, 10-én Yásáros- dombón, 11-én Tarróson, 12-én Tékesen, 13-án Kiskorpádon, 14-én Nagyrécsen a Sándor-majorban. 3. Valló János harmadik kerületi, székhelye Pozsony-Ligetfalu (Pozsonymegye) a pozsonyi vincellériskola és tanitóképezdénél teljesít tanításokat. 4. Rózsa János negyedik kerületi, székhelye Sárospatak (Zemplénmegye) 4-én Tivadaron, 5-én Forgolányon, 6-án Batáron, 7-én Kökényesden, 8-án Csedreken. 8-án Halmin, 12-én Jánakon, 13-án Buzi- tán, 14-én Felső-Láncon, 15-én Perényen, 16-án Nagyidán, 17-én Szinán. 5. Forgách Lajos ötödik kerületi, székhelye Arad (Aradmegve) 17-én Békéscsabán a gazdasági ismétlő iskolánál, 18-án Nagyváradon délelőtt a gör. kath. délután a róm. kath. tanitóképezdénél 20-án Debrecenben a gazdasági iskolánál, 21-én Szatmáron a róm. kath. tanitóképezdénél, 22-én Zilahon, 23-án Sarmaságon, 24-én Érmihályfalván a gazdasági ismétlő iskolánál. 6. Tóth János hatodik kerületi, székhelye Nagv- enyed (Alsó-Fehérmegye) 10-én Mihály falván, 11-én Kiskapuson, 12-én délelőtt Fehéregyházán, délután Aúnban, 13-án Nagyekemezőn, 14-én Ivisekemezőn, 16-án Balázsfalván, 17-én Adámoson, 18-án Kisfaludon, 19-én Magyarigenben. 7. Nagy János hetedik kerületi, székhelye Kolozsvár (Kolozsmegye) 13-án a székelykeresztúri tanitóképezdénél, hol a méhcsaládok átlakoltatásá- val fog foglalkozni. 8. Kiszely Ede nyolcadik kerületi, székhelye Temesvár (Temesmegye) 11-én Kissodán, 12-én Medvesen. 13-án Temesújlakon, 14-én Törökszákoson, 16-án Nagykövesen és 17-én Benkováron. Budapesten, 1905. szeptember 11. Kovács Antal s. k. méhészeti felügyelő. Az emberevö művész. Nyilassy Sándor festőművész Szegeden dolgozik mostanában. Nagy képeket fest a téli tárlatra. Magyarokat fest és főként szegedi és szegedvidéki magyar fejeket örökít meg vásznain. Egy-egy alkalmas modell után elnyargalászik biciklijén napokig. Egy ilyen modellel jóizü kalandja volt a napokban a fiatal művésznek. Kint állt a kapu előtt és jött az utón egy kubikus. Sándor- falvi magyar volt. Talicskát tolt maga előtt, a talicskában a kubikos szerszámok. Vászonra való gyönyörű fajmagyar feje volt, tagbaszakadt, erős lábú ember. Éppen ilyen alakot keresett a művész. Megszólítja : — Megálljék, atyafi. — Mit szól az ur ? — Gyüjjön be hozzám, majd lepingálom, úgy hogy minién atyja ii megismeri a képen.
