Magyar Földmivelö, 1905 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-13 / 32. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

255

MZ ÚJSÁG?

— A király a tüzkárosultaknak. A király

Dobrocsna község tüzkárosultjai részére legmagasabb magánpénztárából 500 korona pénzsegélyt adományozott.

— József főherceg tűzoltó fővédnök. A

liptó-tarnóci önkéntes tűzoltó egyesületnek 26 éven át volt fővédnöke néhai József főherceg. Az egyesület az elhunyt fiának, József főhercegnek ajánlotta fel a fővédnökséget. A főherceg udvari titkára értesítette az egyesület vezetőségét, hogy József főherceg a tisztséget elfogadta.

— Uj szövetkezetek. Meskó Pál a Magyar

Gazda-szövetség titkára, julius hóban 19 uj fogyasztási és értékesítő szövetkezetét szervezett a Magyar Gazdaszövetség »Hangya« központjának kötelékében. Az uj szövetkezetek a következők: Biharmegyében : Poklostelek, Sárszeg, Újpalota. Szabolcsmegyében : Eszeny. Szatmármegyében : Kisbezitna. Torda-Aranyosmegyében : Harasztos, Torockő. Alsó-Fehér- megyében : Nagyenyed. Nagyküküllőmegyében : Datk és Ormos. Udvarhelymegyében ; Bibarcfalva és Szentkirály Csik- megyében : Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyó- bélbor. Marostordamegyében : Köszvényes és Jobbágytelke. Kolozsmegyében : Mocs és Bodonkut.

— Az idei szőlőtermés veszedelme. A föld- mivelésügyi minisztériumba folyton újabb és újabb hírek érkeznek a peronospora nagy mértékben való fellépéséről. Az előző évektől eltéröleg a peronospora az idén nem a leveleket, hanem a fürtöket támadja meg. A minisztérium borászati szakosztálya gondoskodott arról, hogy a termelőket mielőbb kioktassák a veszedelem ellen való védekezés gyakorlati módjáról. A balatonmenti szőlőket Révfülöptől Csopakig jégverés érte és pedig hir szerint oly mértékben, hogy a termésnek túlnyomó nagy részét tönkretette.

— Intés a kivándorlóknak. Nagyon elszomorítóak azok a hírek, melyek az utolsó időkben mind- gyakrabban érkeznek Délamerika Venezuela államából. Az utóbbi évek rossz termési viszonyainál fogva ezer és ezer ember munka és kenyér nélkül van. A benszülöttek még csak elküzködnek valamikép, de az idegen, aki az ottani éghajlatot is alig tudja elviselni, az általános viszonyokat nem ismervén, sehol sem talál oltalmat, annál kevésbbé, mert minden eszközzel lehetetlenné akarják ott tenni az idegeneknek a végleges ott tartózkodását. Mostanában számosán távoznak Venezuelából, nehogy az éhhalálnak legyenek kitéve, miért fs óva intünk mindenkit az odavaló kivándorlástól.

— Szerencsétlenül járt tűzoltók. Végzetes szerencsétlenség történt a múlt napokban a torontálmegyei Mokrinban, hol két önkéntes tüzltó hivatásának esett áldozatául. Éjfél előtt egy ottani gazda udvarán kigyuladt egy nagy buzakazal, a toronyőr megadta a vészjelt s nemsokára teljes gyorsasággal vágtatott a tűzoltóság a tűz színhelyére, Egy fordulónál a nehéz szerkocsi felborult, maga alá temetvén a rajta ülőket, kik mindannyian megsérültek. Vi- dovec József tűzoltó (asztalos) agyrázkódást és súlyos belső sérüléseket szenvedett, Bogdán Benjamin kéménysepró- tüzoltó a lábán sérült meg súlyosan, egy rendőr, egy esküdt és az előfogatos könnyebb sebeket szenvedtek.

— Erdőégés. A Szatmárváros tulajdonát képező Saár-erdő e hó 4-én állítólag egy gőzmozdony szikrájától kigyulladt és mintegy 180 kát. hold területen égett le a fiatal erdőség. A tűz gyors terjedését elősegítette a nagy hőségben taplószárazságuvá vált avar. A tűz elfolytásán 150 munkáson kívül a szatmári tűzoltóság és honvédség dolgozott, melyet sikerült két napi óriási munka után elfojtani.

— A cséplés áldozata. Jauch Ferenc hegy- hátmaróci gazda Krisztina leánya a cséplésnél a gép körül forgolódott és a cséplőgép dobjába csúszott. A gép magával sodorta a leányt, ki oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hónapokig is alig gyógyulhat ki sebeiből. Minthogy a gépnél a dob előtt nem alkalmazták a kötelező rácsot és igy származott a szerencsétlenség, gondatlanság miatt az eljárást megindították.

— Elégett gabona. A budafoki utón Schwel- ter Jenő földbirtokosnak cséplés alatt álló gabonája elégett. A kár 12 ezer korona. A tűzben elpusztult a cséplőgép is.

— Gyárégés. Ó-Lubló városban Cserneszky testvérek nagy bőrgyára, mely államsegélyben is részesült, teljesen elhamvadt: az összes épületek és berendezés, valamint nyers és kész ipartermékek elpusztultak. A kár közel 80.000 korona.

— Szénné égett gyermekek. Baja szomszédságában fekvő Rein-Brotn pusztán Deák János földmunkás két apró gyermeke borzasztó módon pusztult el. A szülők, amig munkában voltak, rázárták az ajtót a gyermekekre, akik tüzet raktak s a ház csakhamar meggyuladt. Mire a szülők hazatértek, gyermekeik porrá égtek s a ház is elégett.

— Gyújtogatás. A lapusnyaki határban, Déva mellett nagy tűzvész pusztított. A tűz gyújtogatás következtében Cirlea János szérűjében keletkezett és három gazdának összes gabonája és egy cséplőgép elégett, A kárt 20.000 koronára becsülik. A csendőrség a gyujtogatónak nyomában van.

— Tífuszjárvány. Gróf Károlyi család Mérk

község határában fekvő úgynevezett Tiborszálás nevű tanyáján a hastífusz járványszerüleg lépett fel, alig pár nap alatt 8 megbetegedési eset fordult elő, a kik közül 3 beteg meghalt. Az orvosi vizsgálat konstatálta, hogy a tisztátlan ivóvíz okozta a betegség tova terjedését.

— Nyakszirtmerevedés. Politzer Berta 10

éves kosáci leány nyakszirtmerevedés tünetei között megbetegedett és a gyors orvosi segély dacára négy óra alatt meghalt.

Bártfa veszedelme. Csak pár éve sújtotta nagjT katasztrófa B írtfa városát, nemrég megint veszedelem fenyegette. Minap reggel 8 órakor Doruscsák Já- nosné háza a házbeliek távollétében kigyulladt s az óriási szárazság következtében a pusztító elem oly óriási gyorsasággal terjedt, hogy pár perc alatt a Kaczvinszky- és Rá- kóci-utcák lángba borultak. A tűzoltóság a legnagyobb gyorsasággal a veszedelem színhelyén termett, még a fürdői tűzoltóság is kivonult, de oltani nem lehetett, mert nem volt viz. A szárazság miatt a kutak ki vannak száradva s a malomárokban sincs viz, mert a vizet a város polgár- mestere, Rody Alajos rendeletére nemrég elvezették belőle. Arányi Dezső tűzoltóparancsnok és Tóth István rendőr- kapitány hevesen ellenezték a polgármester intézkedését akkoriban s aggodalmaik most valóra váltak. Másfél órán keresztül a teljes pusztulás fenyegette a várost, mig végre vízhez jutottak. így is 50 ház esett melléképületeivel együtt a fékeveszett elem áldozatául. Rendkívül sok takarmány és behordott gabona égett oda. A kárt mintegy 240 ezer koronára teszik. Ludrovszky erdőőr, miközben két gyermeket kimentett egy égő házból, súlyos égési sebeket szenvedett. A tűzoltóság, Arányi parancsnokkal az élén, emberfeletti erővel küzdött a lángtenger ellen s csak ennek köszönhető, hogy a város megmenekült a teljes leégéstől. Este 7 órakor már gátat vetettek a tűz terjedésének. A tűz kitörésekor az első segítséget Adriányi vasúti főnök hozta, aki a vasúti személyzet élén jelent meg a vész színhelyén.

a Az aratás Franciaország— A nagy Világból. ban Emberemlékezet óta

vagy talán még egyáltalán sohasem volt Franciaországnak olyan viszontagságos aratása, mint az idén. A nagy viharok, amelyek az egész ország területén dúltak, a termésnek kétharmadát, sokhelyt még ennél is nagyobb hányadát a földre fektették s ilyen viszonyok mellett az aratógépek, amelyek tudvalevőleg a rendesen lábán álló termés lekaszálására vannak konstruálva, mostan egyszerűen használhatatlanokká váltak. Kézi erővel kellett tehát kaszáltatni, ami nagy nehézségekkel s még nagyobb kiadásokkal járt. A kézi erő pedig nagyon vékonyan kínálkozott s minthogy az idén nem kellett az aratógépek versenyétől tartaniok, a munkások nagyon fölsrófolták a követeléseiket. Mig más jsztendőkben negyven-ötven frankért vállalkoznak egy hek- :ár búza learatására, az idén hatvanöt-nyolcvan frankot jöveteitek, sőt Páris környékén 100 frankot is fizettek a 'őldbirtokosok, csakhogy a termés lekaszálását és behor- iatását biztosítsák. A hadügyminiszter ugyan előzékenyen itasitotta a hadtestparancsnokságokat, hogy a katonai ál- ományból annyi aratómunkást bocsássanak a gazdák ren- lelkezésére, amennyi csak lehetséges, de ez az előzékenység legtöbb helyt nem sokat használt, mert későn jött.