Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ / Ml UJSÁCr? A király tanítója. Eg}- öreg ur él Tirolba«! Unter Inthalban és ujesztendő napján töltötte be élte kilenczvenedik évét. Dr. Kopeczky Libór a neve és arról nevezetes, hogy királyunknak tanítója volt. 1848-ban bízták meg Ferencz Károly kir. herezeg három fiának: Peren ez József, Miksa és Károly Lajos kir. herczegek tanításával. Királyunkat, kit a komoly idők hamarosan a trónra szólítottak, nem oktatta sokáig, öcscseinek azonban továbbra is nevelője maradt. Dr. Kopetzky eleinte Olmützben tanárkodott. aztán áthelyezték Innsbruckba. A mikor tanítványát. Károly Lajos kir. hercze- get Tirol kormányzójává nevezték ki és Innsbruckban letelepedett, az agg tanár állandóan a kir. her- czeg kíséretéhez tartozott. Kopetzky nyugdíjaztatása után a tiroli Unter Innthalba költözött és ott érte el a magas életkort. Rokonai, a község lakói nagy tisztelettel veszik köröl az öreg urat, ki a saját villájában lakik, a az egyetlen, ki királyunk egykori tanítói közül még életben van. — A herczegprimás magán titkárát Kohl Medardot Rómában, hova Vaszarv érsek követként küldötte a pápához — püspökké szentelték. — A gazdasági muukáspénztár alapitó tagjainak száma egyre szaporodik. Újabban beléptek az alapitó tagok közé Vaszarv Kolos herczegprimás, báró Ambrózy Béla, Jálics Géza, báró Kemény Doinokos, Majláth Gusztáv püspök, gróf Teleky Árvéd, Csávossv Gyula, Hertelendy Ferencz, Popper Samu, Rimélyi Károly püspök, Rosenfeld Henrik, Rrázay Kálmán, Cseh Ervin, Kubik Béla, gróf Lónyay Gábor, Horn Dávid, Kenessev Kálmán stb. — Szabad előadás a gazdasági munkás pénztárról. Lapunk szerkesztője a szatmárvmegvei gazd. egyesület felhívására Szatmáron, a németi prof iskola tanácsterrtiébén a németi kisgazdák részére három előadást tart a gazdasági munkáspénztárról. — Kitüntetett munkások. A földmivelés- ügyi miniszter minden évben díszes elismerő oklevelet ad a hűséges és szorgalmas gazdasági cselédeknek és munkásoknak Szatmárvármegye területén elismerő oklevelet kaptak: Karácsony János Udvari, Mészáros János Szinfalu, Kirila János Csen- ger, Múzsái András F.-Gyarmat, Bodor Sándor Dobra, Balog Antal Nagy-Ár, Peleskey János Mikola, Székelv György Géres, Kosa József Olcsva, Drágos Tivadar N.-Sikárló, Balázs János Avas-Újváros, Czin- ner Ferencz Domahida s Sopronvi József N.-Károly. — Községi gazdakör Dunapatajon. Csajági Imre ref. tanító fáradozásából 130 taggal megalakult Dunapatajon a Gazdakör. Az alakuló gyűlésen, melyet f. hó 19-ikén tartottak meg, Hauer Béla földbirtokos elnökölt. A járási mezőgazdasági bizottság részéről hivatalból a Kör elnökéül Csikay Imre főszolgabíró jelöltetett ki, helyi elnökül a közs. ©lsőbiró. Ügyvivőelnökül V. Kis István.jegyzőül Eötvös János község jegyzője s mélléjük 9 bizottsági tag választatott. A választások megejtése után Csajági Imre nagy figyelemmel hallgatott előadást tartott a Gazdakör czéljáról. Dunapatajon a Gazdakör eszméjét nagy lelkesedéssel karolta fel a gazdaközönség és az egész értelmiség valláskülönbség nélkül. (Itt a példa — kövessétek. Szerk.) — Sikkasztó albiró. Perjámosról Írják, hogy a napokban Balogh Tivadar sárafalvi községi albiró, a szolgabirósághoz kérvényt adott be, amelyben megrongált egészségére hivatkozva állásáról való leköszönését jelentette be. A főszolgabírónak feltűnt az albiró leköszönése, hivatalvizsgálatot tartott a jtözségbázán, amikor kisült, hogy az albiró több- rendbeli sikkasztást követett el és emiatt akart állásától megválni. — Őskori sírok Apahidán. A Kolozsvár szomszédságában levő Apahida község határában a minap őskori sírokat fedezett fel Orosz Endre régiségkutató. A sírok Krisztus előtti századokból valók s méhükben több ősemberi régiséget találtak, a többi közt égeiett hullacsontokat, urnákat, vasleieteket és edényeket. Az érdekes régiségek a bronzkor utáni időkből maradtak főn s igy több mint kétezer évesek. Régészeti szempontból nevezetes hely ennélfogva Apahida helység vidéke, hol már a bronzkorból, vaskorból, római és a népvándorlás korszakaiból is találtak nagybecsű régiségeket. — Magyarország bortermésének adatai 1885-től 1899 ig ezek: Év Bortermés volt Ev Bortermés volt 1885 5,422.000 hl. 1893 940.000 hl. 1886 3.932.000 » 1894 1,387.000 » 1887 4,961.000 » 1895 1,929.000 » 1888 3,909.000 » 1896 1,446.000 » 1889 4,522.000 » 1897 1,131.000 » 1890 4,000.000 » 1898 1,138.000 » 1891 1,231.000 » 1899 1.726.000 » 1892 797.000 » E számokból fogalmat alkothatunk magunknak a csapás nagyságáról. Ha csak 24 koronával vesz- ázük is föl egv hektoliter bor átlagos értékét akkor is legalább 100 millió korona kárt okozott évente a filokszéra pusztítása mezőgazdaságunknak; öt százalékos tőkésítés mellett ez két milliárd (1 milliárd ----- ezer millió) nemzeti alapvagyon megsemmisülését jelenti — a mi fölér egy óriási hadisarczczal, egy vesztett hadjárattal. — Mezei egerek és az adó. A mezei egerek által okozott károk adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásnak tekintendők. Ezt a határozatot mondta ki a királyi közigazgatási bíróság. Rendkívül jelentőségteljes ez a határozat most mikor a mezei egerek pusztítása valóban rengeteg károkat okozott az országban s a gazda bajait egy uj elemi csapással tetézi. A közig, bíróság határozatát olyan uj és helyes fölfogásról tanúskodó törvénymagyarázattal támogatta meg, melyet jó lesz, ha gazdáink megjegyeznek maguknak. Az 1883. XLIV. t.-cz. úgy értelmezendő, hogy szántóföldekre nézve nemcsak a tartós száradság, hanem más oly elemi csapás által előállott kár következtében is van adóelengedésnek helye, mely egész határokat magukban foglaló térületeken semmisíti meg a bevetett föld termését. — A bolgár fejedelem szegedi dajkája. Három évvel ezelőtt az akkor még élő Lujza bolgár fejedelemasszony újszülött leánykájához Szegedről vittek szoptatós dajkát. Tizenhárom hónapig dajkálta Farkas Jánosné Eudoxia bolgár herczeg- kisasszonyt s azután hazakerült Szegedre. A napokban Farkas Jánosné megjelent a rendőrségen és sírva panaszolta el nagy baját: — Ellopták azt a drága szép tárczám, amit a fenséges Klotild nacscságától. a fejedelem rokonától kaptam. Kérdezték tőle a rendőrségen, hogy nem vágyik-e vissza a bolgár udvarba ? — Aranyban-ezüstben fürösztötték ott, de én majd elepedtem egy darab itthoni szalonáért. Mikor külső országokban utaztunk, mindig csak azon gondolkoztam, hogy juthatnék egy kis szalonnához. Majd elmondta, mikor «zúgolódni kezdett az idő» s megijedtek, hogy kevés a télire való költség., magyar levelet irt Ferdinándnak. — A fenséges Ferdinánd ur, az Isten óvja meg • minden veszedelemtől, azonnal küldött 120 koronát. A levélben, amit írtam, tiszteltettem Eudoxia princess- kisasszonyt is és azt is megírtam : szeretném látni,, ha csak egy pillanatra is a lelkem aranyomat. . . Levélben azután azt is megírta a fődajka, hogy Eudoxia jól érzi magát és már beszélget is.
