Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

Ilii

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

is fitogtassák a világnak: a részvények után adtak j évenkint olyan os/.ialékor, a milyet talán egv még egyszer akkora 'forgalmú pénzintézeteknek sem lett volna szabad adni.

így aztán persze el kell következni az időnek, beüt a krach.

Hát atyámfiai, arra valók a hitelszövetkezetek, hogy a szegény ember garasai fölött őrködjenek, azokat lelkiismeretesen kezeljék. A hitelszövetkezetek erős felügyelet alatt állanak, annak közvetlen vezetésébe magúit a részvényesek is befolynak. Nem egv ember, az igazgató vagy egy eihaialmaskodott könyvelő markában van a szegény ember sorsa, hanem megbízható, becsületes polgártársaink viszik az ügyet, lelkesedésből, a körnek javáért!

Hát a kis ember miért viszi a nagy bankokba megtakarított filléreit? Miért? Hogy az történjék a mi Veszprémben ? Hogy amit heti ötven krajczáron- kint a szegény emberek befizettek, azt kiadják kölcsön gavalléroknak — soha nem fizetés fejében.

A hitelszövetkezetekbe betett pénz. legtöbbször a szegény nép, a gaz.davilág boldogitására szolgál! Hat miért idegenkednék a magyar nép az oly intézménytől, melynek megbízhatósága maguknak a tagoknak össz.e-egében gyökeredzik.

A szegény ember vigye csak garasait a szegény emberek bankjába: a hitelszövetkezetbe.

Hűséges cselédek és jóravaló munkások kitüntetése.

Bevégezzük most már azon derék cselédek és munkások neveik ludluladását, a kiket kitüntettek hűségükért és állhatatosságukért, melylvel kötelességeiket hiven, becsülettel teljesítették" Jövendőben következik újra 4 500 munkás, a kiket ki fognak tüntetni és megfognak jutalmazni.

Veszprémvármegyében: Farkas János (Somlyó- vár), Markos József (Somlyóvár), .láger József (Somlyóval-), Geiszt József (Zircz), Seliga Mihály (Enying), Hóra Btke József (Enying).

Zalnvánnégyében: Id. Magashá/?i Ferencz (Kus- tány), Győrvári János (Kis-Görbő), Kosi Andor (Kötényé), Maris György (Csáktornya), Tót Imre (K.-Komárom). Morvát János (Bak). Tóth Vendel (Vindornya- Lak), J ulii Lőrincz (Lesencze-Tomaj), Gelsei Ferencz (Zala-Szent-Mihálv), Pór Károly (Dergecs), Balog Ferencz (Csács), ívótér István (Belatincz), Maries Ferencz (Csáktornya), Kápecz Ferencz (Zala-Csánv), Kristyán József (Zala-Szent-Gróth), Horváth Miklós (Csáktornya), Sőneker András (Nagv-Kanizsa), Cseke György (Alsó-Lendva), Lengyel Gábor (Vindornva- Lak), 1 isiér József (Alsó-Rajk), Vaskó János (Sümeg), Kosa Miklós (Alsó-Lendva), lvralics György (Csáktornya), öreg Zsimkó Mihály (Lesencze-Tomaj).

Zemplénvármegyében: Szicsák Demeter (Zboj), Kis György (Golop), Hermann János (Izséf), Sütő István (Erzsébettanya), Furdák János (Kácsánd). Katri- nvák Mihály (Kucsm), Zamho György (Vámos-Újfalu), Kovály János (Buttka). Bodnár János (Tállya), őr. Dues János (Hardicso).

Zólyomvármegyében: Kartik János (Radvánv), Miskovszky Sámuel (Radvány), Bukvai Pál (Nagy- Rét), Lovász Judit (Libetbánva), Paulinvi András (Dobrónya).

Baja városban: Tomitv József, Király József, Super István, Veréb Imre.

Hódmező- Vásárhely városban : Tóbiás Ferencz, Sándor István, Erdős Mihály, Albert János.

Szabadka városban : Rapics János, Yiszmeg Mihály, Kopilovies Ignácz, Curnity Ignácz.

Szeged városban: Laczkó Antal, Fodor János, Retkes János, Vetro Ferencz, Ábrahám János, Kiss István.

Újvidék városban: Kolarszky Mladen. Gellér Lajos.

Azt erdei munkások.

Az erdei i

munkások száma

nem olyan

nagy,

mint

például a

mezőgazdasági

mi

unkásoké.

Ám. azért

a törvényhoz:

:ÍS

gvámolitani

akarja

őket

, mert éppen olyan baszni

3S

polgároknak

tekinti

az e

rdőmunkásokat, mint a

tár

■sadalom bár

mely

osztályát.

És ezek a

munkások rá

is

szorultak a

i gyámoíitásra.

Nagy igaztalanságot szüntet meg a törvény az erdőmunkásokkal szemben is, midőn szabályozza a munkás és munkát adó közt való viszonyokat. Nevezetesen :

Intézkedik e törvény, hogy a méréseknél hiteles mértékeket és eszközöket kell használni.

A munkások munkabérét szeszes italokkal vagy áruczikkekkel egészben vagy részben megváltani, abból bárki követelésének fedezésére bár mit levonni nem lehet.

A munkásokat arra kötelezi, hogy élelmi, élvezeti. ruházati czikkeket, úgyszintén eszközeiket a munkát adónál, vagy általa kijelölt egyénnél vásárolják — valamint a munkásoknak adott előleg, kölcsön vagy szállítási költség után kamatot szedni vagy ezek értékéről váltót venni — tilos. Utalványnyal, bárczá- val vagy j"gygyei fizetni sem szabad. A vállalkozó felelőssége is meg van állapítva, aki a munkásoknak szerződéséből eredő követeléseiért közvetlenül akkor is felelős, ha a munkásokat, nem ő, hanem személyzete vagy az alvállalkozó alkalmazta. Az a vállalkozó, maga vagy intézkedésre jogosított megbízottja, aki két éven belül két Ízben jogerősen elítélteiéit, a földmivelés- ügyi miniszter rendelkezésével az állami, törvény- hatósági és községi munkavállalatoktól kizáratik. A rendelet életbeléptetésétől számított nyolez héten belül az erdei munkásoknak igazolványt kell kiváltani.

E törvény május t-én lép életbe.

íme tehát a törvénv intézkedéseiből megérthetjük, hogy itt a munkás ember k i z s á k- m á n y o I ás á n a k megakadályozásáról van szó. Nem lesz kénytelen ezután a szegény munkás ember keresményét rossz étel és még rosszabb ital fejében a vállalkozónak vagy a vele szövetkezett kantinosnak. vendéglősnek adni, a mi valóban úgy tűnt fel, mint valami szabadalmazott — csalás.

Most aztán az a fő, hogy ezt az üdvös t ö r- vényt lelkiismeretesen végre is hajtsák.

Szomorú... ha igaz!

Egyik fővárosi újságban azt a szomorú hirt olvassuk, hogy a veszprémi sorozáson csupa vézna, beteges, fegyverviselésre alkalmatlan legénység állott a sorozó bizottság előtt.

Száz tizenhat legény közül csupán nyolezat válogathatott ki ti sorozó bizottság a regru- taságra! Tehát igy volnánk ott a Bakony erdősége mellett is — ott a fajtiszta vidéken?

Ha már a Bakony mellett ilyen a világ, mi lesz másfelé itt is, amott is?

Bizony szomorú dolog ez!

xtx .xtx. X+X xtx. xtx. xtx .xtx.,XfX,.xtx..xtx..X+X.,xfX..XjXi x+>£. X+X .xfX, xtx..X+X. X+X. x+x.

Zsidó statisztika.

Magyarországon a zsidó lakosság volt 1805: 12?,816 1840 : 244.035 ; 1850 : 252.266 ; 1860:407.257; 1890 : 725.000.

— Galieziában a zsidók száma a XIX. század elején körülbelül 125.000 volt, ma 800.000 körül van. A különbség azonban az, bogy a magyar zsidók osztrák és lengyel bevándorlás által) a galicziai pedig tisztán belső szaporodás által emelkedett. Olaszországban 40.915, Francziaországban Algírral együtt 170.000, Angliában 150.000, Belgium és Hollandiában i00.000 zsidó lakik A világ legnagyobb zsidó községe a new-vorki. melyet 4—5000-re becsülnek. Utána következik Varsó hol az utolsó népszámlálás szerint 2134178 zsidó él. Az egész zsidóság 4 -része Európában lakik 7—8 millió.