Magyar Egyház, 2004 (83. évfolyam, 1-4. szám)

2004-07-01 / 3. szám

MAGYAR EGYHÁZ 13. oldal Közegyházi Hírek Az MRVSZ és az MRETZS üléséről Augusztus 12-14 között tartotta ezévi ülését Pápán a Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Magyar református Egy­házak Tanácskozó Zsinata. At MRVSZ összevont elnökségi-választmányi ülése Márkus Mihály püspök igehirdetésével vette kezdetét, augusztus 12-én. A püspök az lKor 12,19 kk versek alapján azt hangsúlyozta, hogy az emberek sokszor elfelejtik, hogy Isten színe előtt van­nak és Krisztussal beszélnek. Ennek pedig ránk nézve nem várt következményei vanna, mert Krisztus a gazdája minden egy­háznak, minden családnak, minden embernek. Ezt követően Gulyás Kálmán államtitkár szólt a jelenlévőkhöz, aki egyben tiszteletbeli presbitere is a Király­­hágómelléki Margittá gyülekezetének. Az államtitkár - a kor­mány üdvözletét is tolmácsolva -, arról a felelősségről beszélt, melyben az egyház és az állam közötti jó kapcsolatot kell min­denkinek munkálni. Ez egyben azt is jelenti, hogy azbegyházak autonómiáját tiszteletben kell tartani. Elmondta, hogy ebben az évben növelte a kormány a határon túli egyházak támogatását, s a jövő esztendőben még inkább növelni kívánják a támogatás összegét. Segítséget ígért a kárpátaljai református egyhának az Európai Uniós problémákkal kapcsolatban. Köszöntötte a tanácskozást Erdélyi Géza, az MRETZS elnöke, Demeter Andor püspök (USA), Bállá Tibor a Presbiteri Szövetség áldáskívánását, Tüski Márta pedig édesapja, Tüski István jókívánságait tolmácsolta. Az érdemi munkában Tőkés László széles kitekintésű elnöki jelentése, majd Takaró Mihály főtitkári beszámolója hangzott el, melyeket a jelenlévők egyhangúan elfogadtak. Az elnöki jelentés a működés nehézségeiről, a főtitkári beszámoló pedig a magas szinten megvalósított programokról tájékoztatta a részvevőket. Az ülésen foglalkoztak a 2006-ban megren­dezendő magyar református világtalálkozó problematikájával is. Az MRETZS ülése augusztus 13-án kezdődött, Erdé­lyi Géza elnök igehirdetésével, a Péld 15,25 alapján. Arra a bölcsességre intette a résztvevőket, mely meghaladja az emberi önteltséget, s mely alázatos lélekkel tesz bizonyságot a gond­viselő Istenről, hiszen a “gőgösök házát összedönti az Úr” (Péld 15,25). Nem újkeletű e ragyravágyás, a “megistenülés” vágya, hiszen a Bábel tornyának építőit és korunk hatalmaskodóit ugyanaz a lelkűiét vezette-s az eredmé­nyt ismerjük. Bábel esetében, de korunkban is azt gondolja az önhitt, hiú ember, hogy ha szükségét látja, igénybe veheti az “isteni szolgáltatásokat”. Azért, hogy az élet ilyen buktatóit elkerüljük,- hangsúlyozta a püspök, a továbbiakban az Úrra kell figyelnünk, mert az O "félelme bölcsességre int és aki tisztes­séget akar,, előbb legyen alázatos” (Péld 25,33). Az igehirdetést követően Bodnár Ákos, a szervezet világi elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd az egybe­gyűlteket köszöntötte Kovács Zoltán pápai polgármester, Tőkés László MRVSZ-elnök, Szabó Dániel, a Presbiteri Szövetség elnöke. Ezután Erdélyi Géza elnök és Hegedűs Lóránt ügy­vezető elnök jelentéseit hallgatták az egybegyűltek, Czövek Olivér titkár pedig az iroda működéséről adott tájékoztatást. A tagegyházak jelenlévő képviselői beszámoltak életükről, munkájukról, melyet nagy érdeklődéssel hallgattak—így a határozatképtelenség ellenére is, igen hasznos és gyümölcsöző volt az együttlét. Végül tárgyaltak a jövő évben megtartandó zsinati ülésről is. A.B. Reformátusok Lapja Megalakult a Kárpát-medencei Református Generális Konvent Egymás nyílt vállalását nevezte a Kárpát-medencei Református Generális Konvent egyik nagy felelősségének meg­nyitó beszédében Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Kárpát-me­dencei egyházkerületek és egyházmegyék elnökségeinek július 8-án kezdődött kétnapos budapesti tanácskozásán. Egymás nyílt vállalásához meg kell vizsgálni, melyek azok a pontok, amelyekben a közös református örökség meg­testesül - mutatott rá. "Történelmi tanácskozásra gyűltünk össze" - fogalma­zott Virágh Pál, a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka a fórum megnyitóján, a Dunamelléki Egyházkerület székházá­ban, a Ráday Kollégiumban. Bölcskei Gusztáv elmondta: a generális konvent a II. világháborúig működött a zsinatok összehívása közötti idősza­kokban. A generális konvent ülésére 146 személyt, a Kárpát­medence kilenc egyházkerületének és 64 egyházmegyéjének püspökeit és azok világi elnöktársait, a főgondnokokat hívták meg. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke bevezetőjében kijelentette: "semmiképpen nem valami új kez­det akar ez lenni, a folytatás jegyében lehetünk együtt". El­mondta, hogy a tanácskozás három fő témája az egyházalkot­mány, a liturgia és a közös képviselet, valamint az azokkal kap­csolatos felmérések és lehetséges továbblépések. A Kárpát-medencei Református Generális Konvent - zárónyilatkozata Mi, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent saját egyházaink és egyházkerületeink felhatalmazá­sából gyűltünk össze 2004. július 8-9-én Budapesten, a Ráday Kollégium dísztermében. Célunk az volt, hogy orvosoljuk egy­házunknak a több évtizedes szétdaraboltság okozta káros következményeit. Tettük mindezt a mostani új történelmi he­lyzetben, amikor elkezdődött a határok légiesedése és a közös érdekeket és értékeket munkáló régiók kialakulása. Időszerű­nek tartottuk, hogy mi, magyar reformátusok is egységesen képviseljük a Szentírás, a reformáció és a református egyházak értékeit. Szükségesnek tartottuk egybehívni a Kárpát-medencei magyar református egyházak időszaki értekezletét, hogy közös dolgainkat megbeszéljük. A Generális Konvent a Kárpát-medencei református egyházak és egyházkerületek mindenkori törvényesen meg­választott elnökségeinek tanácskozó és javaslattevő testületé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom