Magyar Egyház, 1962 (41. évfolyam, 2-12. szám)
1962-08-01 / 8-9. szám
ß MAGYAR EGYHÁZ világszer vek, valamint az indiai szir és az egyiptomi Kopt orthodox egyház. A világ református egyházait a World Presbyterian Alliance (Presbiteriánus Világszövetség) kiküldöttei fogják képviselni, akik név szerint a következők: Dr. James H. Nichols, a princetoni Theológia professzora; Hebert Roux párisi és Douglas W.D. Shaw edinburgi lelkészek. Az Egyházak Világtanácsát Dr. Lukas Vischer, a hit és szervezet genfi tudományos kutató-központjának titkára, valamint még egy ezután megnevezendő kiküldött fogja képviselni. A különböző nem-római katholikus világszervezetek összesen huszonhárom megfigyelőt küldenek a vatikáni zsinatra. A zsinat két ülésszakban fogja tartani tanácskozásait. Az első október 11-től december közepéig, a második 1963. április 14-től junius közepéig fog terjedni. Érdekes megemliteni, hogy a “Cross Currents” cimü római katholikus negyedévi folyóirat kérdést intézett világszerte mind római, mind nem-római egyházi vezetőkhöz: mit várnak a zsinattól? Anglikán részről Stephen Neil püspököt kérdezték meg. Neil éveken át Indiában, missziói területen volt püspök, kiváló ismerője az ökumenikus mozgalomnak, jelenleg pedig a keresztyén misszió és ökumenikus theológia professzora Amerikában a Colgate-Rochester-i theológián. Neil püspök meglehetősen józanul Ítéli meg a zsinat fontosságát. Szerinte a zsinat akkor lesz igazán jelentős, ha egyenes választ ad számos súlyos kérdésre és ha teljesen világos, félreérthetetlen módon nyilatkozik. A többi keresztyén egyházak tudni akarják, hogy pontosan hol állanak a római katholikus egyházzal való viszonyukban. “Az egységre és keresztyén szeretetre buzdító kegyes és elzsongitó kijelentésekből már eleget hallottunk”—jelentette ki Neil püspök. Robert McAfee Brown református theológiai professzor, a New York-i Union Seminary tanára, a folyóirat kérdésére adott válaszában kijelentette, hogy már az a tény, hogy Róma protestáns és orthodox megfigyelőket is meghívott, igen jelentős. Ez, szerinte uj helyzetet jelent a római katholikus és protestáns kapcsolatokban. Brown professzor azt szeretné, ha a zsinat tisztázná a római katholikus egyház álláspontját a vallásszabadságra és a pápai csalatkozhatatlanság tanára nézve. Ez utóbbit az első vatikáni zsinat mondta ki. Két másik terület tisztázását is várja Brown professzor a zsinattól. E kettő: az egyház tanítói tiszte és a világiak szerepe az egyházban. Szeptember elején Lichtenberger Arthur püspök felhívást intézett az episzkopális egyház három és fél millió tagjához, hogy sokat és rendszeresen imádkozzanak a második vatikáni zsinat sikeréért. Alább szószerinti fordításban közöljük az episzkopális egyház liturgiás könyvéből ajánlott három imádság egyikét. Nemcsak az episzkopális egyház tagjai, hanem minden keresztyén használhatja, aki szivén viseli Krisztus egyházának egységét. így szól: “Kegyelmes Atyánk, alázatosan könyörgünk szent, egyetemes egyházadért, hogy kegyelmesen töltsd meg teljes igazsággal, teljes békességben. Ahol megromlott, tisztítsd meg, ahol tévelyeg, vezesd, amiben helytelen, vezesd a helyes útra. Amiben igaz, abban erősítsd, amiben szükséget szenved, elégítsd ki, ahol szétszakadt, egyesítsd. Annak érdeméért, aki meghalt és föltámadott és örökké él, hogy közbenjárjon értünk, a Te szent Fiad, a Jézus Krisztus édeméért, Ámen.” Dr. Nagybaczoni Nagy Lajos KI VOLT LORÁNTFY ZSUZSÁNNA? Alig van egyházunk, amelyben Lorántfy Zsuzsánna Nőegylet ne lenne és ne végezné áldásos munkásságát az egyház fennállása óta egyházainkért, az elesettek, szegények, betegek, özvegyek, árvák ügyéért. Több alkalommal felmerült a kérdés, legutóbb női konferenciánkon is, hogy ezt a női eszményképet, akiről nőegyleteinket nevezzük s akit követendő példaként magunk elé tűztünk, nem ismerjük eléggé. Szerény Írásommal ennek az igénynek próbálok eleget tenni. Ki volt Lorántfy Zsuzsánna? Lorántfy Zsuzsánna igazi eszményképe a magyar és református nőnek. Bár fejedelemasszony volt, mégis szorgalomban, vallásosságban, munkaszeretetben és munkabírásban többet tanulhatunk tőle, mint bárki mástól. Lorántfy Zsuzsánna I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek volt a felesége. Ónodon született 1600-ban és Sárospatakon halt meg 1660-ban. Édasapja Lorántfy Mihály Sárospatak ura, édesanyja Kamarás Borbála volt. Lorántfy Zsuzsánna abban a nehéz korban élt, amikor Magyarország részekre volt szakadva és egymás ellen harcoltak a magyarok, örökös háborúskodás volt az életök. Szüleit korán elvesztette és szomorú árvaságban élte fiatal lány életét a pataki várban. Ebben az árvaságban találtak egymásra a szintén árván maradt Rákóczi Györggyel, az akkori borsodi főispánnal. 16 éves korában esküdtek egymásnak örök hűséget. Egész fiatal asszony korában rászakadt a nagy sárospataki várudvar minden gondja s ő hihetetlen munkaszeretetről és munkabírásról tett tanúbizonyságot. Fáradhatatlan volt a nagy udvar vezetésében. Már korán hajnalban talpon volt és bejárta az általa alapított kórházakat, virágot vitt a betegeknek és mindent, amire csak szükségük volt. S mire a templomba hívogató harangszó megszólalt, már ő sok-sok jót tett mindenfelé. És az istentiszteleten, amit egy nap sem mulasztott el, boldogan hajtotta meg a fejét az örökké való Isten előtt és köszönte meg, hogy megint elvégezhette, amit az Isten rábízott és kérte további segítségét. Sok gondot fordított a rábízott fiatal lányok nevelésére. Sok rokon és ismerős szüle bizta a lányát Lorántfy Zsuzsánnára és ő igaz lélekkel törődött velők. Vigyázott vallásos nevelésökre, kiképezte őket a betegek ápolására és tanította őket szebbnél szebb kézimunkákra. Olyan gyönyörű és maradandó értékű kézimunkákat csináltak, hogy több darab még most is látható a sárospataki múzeumban. A mélyen vallásos, müveit és a mások segítésében fáradhatatlan nagyasszony jobbkeze volt urának. Rákóczi György sokat háborúskodott és igy nagyon sokat nem volt otthon. Akkor mindent Lorántfy Zsuzsánna intézett. Mindenre volt ideje. Iskolákat alapított és azokat kiváló tanárokkal látta el. Több iskola, de különösen a sárospataki iskola jóltevője volt. Lorántfy Zsuzsánna legfőbb jellemvonása mély vallásossága, erős hite volt. Soha sem kezdett semmibe, hogy az örökké kinyitott bibliájába bele ne nézett volna. És mindig onnan kapta meg a feleletet, hogy helyes-e az, amibe belekezdett.
