Magyar Cserkész, 1959 (10. évfolyam, 2-5. szám)
1959-05-01 / 5. szám
ERDÉLYORSZÁG KAPUJÁBAN A történelmi Erdély tulajdonképpen a Királyhágónál kezdődik, de Nagyvárad a kapuja. A város a magyar szellemi életben századok óta előkelő helyet foglal el és Körösparti Athénnak vagy Párisnak is szokták emlegetni. Szent László a Körös és a meiegvizű Pece patak összefolyásánál kolostort épittetett, majd később püspökséget alapitott. A várban álló székesegyházat választotta magának örök pihenőhelyül, ott is temették el. A hegyfokra épült kolostor a premontrei kanonokrend prépostsága lett. A püspökség, a kolostor és a vár körül alakult ki a város, amelyre az első csapást a tatárjárás méri.A rom"boló hordáik felégetik a várost a kolostorral és a székesegyházzal együtt, Szent László és másik három királyunk tetemeit szétszórták, a királysírokat kirabolták. Zsigmond király uralkodása idején azonban már megint gazdag és élénk város lesz Nagyvárad. A váiradi püspök a város főterén felállittatja Kolozsváry Márton és György remekbeszabott alkotását, Szent László óriási lovasszobrát, mely európai viszonylatban is nagyszabású művészi alkotás. Az országraszóló felavatási ünnepségeken maga Zsigmond király is megejelent feleségével. Az óriási lovasszobor a török időben pusztult el, ágyút akartak belőle önteni, de nem sikerült és ezért a Márvány-tenger fenekére süllyesztették bosszújukban, ma is ott pihen valahol Istambul városa közeiében a tenger homokjában. A város a reformáció idején mindjárt az uj vaüás követője lesz ,Szapoiyai János szabad királyi városi rangra emeli. Itt aiapitják meg azt a hires református kollégiumot, amely a török veszedelem elől Debrecenbe menekül s aztán ott is ragad, mintegy örökségül hagyva Debrecenre a református hagyományokat. Nagyváradról származik - református csaxádból - Pázmány Péter, aki katolikussá lesz, belép a jezsuiták közé és mint biboros esztergomi érsek az ellenreformáció legpagyobb alakjává válik. Itt működik a hires "luneburgi könyvsajtó", melyet I. Rákóczi György vásárol meg a városnak, ezen nyomják ki Károli Gáspár bibliáját és sok más nevezetes protestáns vallásos könyvet. Az erdélyi fejedelemség megalakulásakor Nagyvárad határváros lesz és sokszor cserél gazdát, a harcok következtében aztán majdnem teljesen elpusztul.A mai barokk Nagyvárad csak a XVIII. században épül újjá romjaiból. Az építkezéseket Forgách Pál gróf, váradi purpök inditja meg: feléppitteti a ma is meglévő pompás püspöki palotát, a város egyik büszkeségét, a monumentális kéttornyú székesegyházat és a romokban heverő kolostorokat. Uj templomok, uj iskolák létesülnek és megindul az élet a városban. A város pompás színházat kap, újságokat alapítanak, mindegyik fővárosi szinvonaiu. A város ipara és kereskedelme virágzó, számos vasútvonala van. Nagyváradot földrajzi helyzete tette naggyá: a tulajdonképpeni anyaország és Erdély határán fekszik, ott, ahol az alföldi utak összetalálkoznak és együttesen folytatják utju-Szent László tér 9
