Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1955-03-01 / 3. szám
EMLÉKEZZÜNK MAGYARORSZÁGRA KRASZNAHORKA A régi néprege egy kincset találó juhászt emleget Kraznahorka épitőjeként. A vár keletkezését a kutatók IV Béla korára teszik, azonban az első biztos nyom csak 1329-ből jelentkezik, bár a faluról már jóval korábban esik azó. Építői az Ákos nembeli Bebek család elődei. Őket követően a Máriássy család ősei birtokolták a várat egy ideig, majd a Bebekek szerezték vissza 1352-ben. Innen kezdve 2oo éven át nem is engedték ki kezükből. Régebbi történetíróink azt beszélik, hogy a cseh betörés idején 2o évig ezek a rablók raktak benne fészket. Azonban erre semmiféle komoly adat nincs. Ellenben bizonyos, hogy 1458- ban Bebek István özvegye a vár úrnője, s benne az ő várnagya Kondé László parancsol. 1567-ben az utolsó Bebek is bevégezte kalandos életét és a várra a királyi kincstár tette rá a kezét.Jó oka volt rá. Az elhunyt ugyanis nemcsak hűségét cserét te tetszés szerint, hanem éveken át verette Krasznahorkában a rossz pénzt, hol Ferdinánd, hol János király képére. 1556-ban már sereget küldött ellene Ferdinánd; de Bebek György török segítséggel elebement és a Puchaim Farkas és Dietrich Marcell által vezetett császári csapatokat a vár alól elűzte. A királyi kamara 1578-ban egy Erdélyből menekült kiváló vitézre ,Andrássy Péterre bízta a várat. Már ekkor végvár számba ment Krasznahorka is.hiszen a közelében fekvő Rozsnyó 1556 óta török uralom alatt állt. Andrássy sok költséggel s fáradsággal rendbeszedette a várat miért is az uralkodó 80.000 forintért zálogba adta neki.Utódai várnagyokként laktak benne mindaddig, mig 1642-ben Andrássy Mátyás meg nem kapta rá a végleges adományt. A török háborúkon baj nélkül esett át a vár, csak a Thököly felkelés idején került csiklandós helyzetbe. 1678-ban még sikerült Andrássy Miklós bárónak 6000 arany ellenében a megszállás alól mentesítenie magát, de alig hunyta be a szemét Thökiy csapatai azonnal bevonultak Krasznahorkába. A császári hadak még az évben körülzárták a várat s az őrség hosszantartó védelem után kénytelen volt feladni.miután segítségre sehonnan sem számíthatott. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt Krasznahorkán kuruc őrség volt. Maga a fejedeím is megfordult benne hosszas rozsnyói tartózkodása idején. De azért az Andrássyak körűlteKintő politikája révén megmaradt a család birtokában. Krasznahorka a XVIII századot is teljes épségben élte keresztül. Bár a család a század második felében nem lakott benne, sohasem hanyagolták el. Sajnos, a természeti erők ellen nem tudták megvédeni , 1817-ben villám csapott a felső várba s a tűz épen ezt a legrégibb részt teljesen elpusztította. A felső várat nem épitették fel többé, de a romok azért tető auatt állnak.Hanem a vár alsó és középső része máig is jó Karoan van.A termek,szobáik nemcsak, hogy lakhatók, hanem nagyobbára XVII és XVIII századbeli bútorokkal vannak bebutorozva. Krasznahorka a mai álxapotában érdekes látnivalókat nyújt. A várkápolnában Serény Zsófia, /Andrássy Istvánná/ mumifikált teteme, a bástyáikon a régi, Bebek féle ágyucsövek, a termekben a családi képek, fegyverek, s sok régi edénye házi eszközok s az utolsó várur, Andrássy Dénes nejének egész termet megtöltő emléktárgyai számos turistát vonzanak a regényes fekvésű várba. T.I. 11
