Magyar Cserkész, 1955 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1955-02-01 / 2. szám
BECKÓ VÁRA Korát tekintve, a legrégeboiek közé tartozik a Felvidéken. II. Béla Névtelen jegyzője azok között említi, amelyeket a honfoglalók Zobor vezér tartományának meghódításakor vettek bip tokukba. Bizonyos, hogy e helyen már a XII- században erősség állott, mert oklevél tanúskodik róla. Védelme alatt városi jellegű helység, Beckó, vagy Buckó, keletkezett. Leszámítva Csák Máté rövid uraimét, Bolondóc a XIV szd. végéig az uralkodók kezén maradt. 1388- ban aztán Zsigmond király leghűségesebb emberének, Stiboroi Stibor grófnak adományozta. Az ősi lengyel Ostoja nemzetségből eredt Stibor 1370 körül, 23 éves korában Oppelni László herceggel, Nagy Lajos nádorával jött Magyarországra. Mint testőr kezdte pályáját s Erdély vajdájaként végezte.Hü-l séges, odaadó szolgája volt a királyoknak, de élvezte is jutalmát érdemeinek. Mérhetetlen vagyont szerzett, csak a Felvidéken 15 vár vallotta urának. Ezek közül Bolondócot szerette legjobban. Többnyire itt is lakott, s erről irta előnevét is. Ragaszkodása érthető, ha tudjuk, hogy a zordon erősséget épitette ki ragyogó lovagvárrá. A négyszögletű őrtorony, amelyhez a belsővárnak a szikla szeszélye alakulatához alkalmazkodó szabálytalanul összekapcsolódó helyiségei csatlakoznak, az erősség legrégebbi részének látszik. Erről tanúskodik az alsó tagozat ablakainak alakja is. A többi épületrészen azonban mindenütt meglátszik a fejlett gótika Ízlése. Stibor alatt szöktek magasba a várudvart környező tornyok, akkor épült a hatalmas fal, mely a sziklacsucs tövében ásott kutat is védelmezte.Stibor rendeletére épült fel a ma is imponáló méretű palota s a hozzá csatlakozó kápolna. Ez az épülettömb még teljes magasságában áll. A falait koronázó,olaszos Ízlésű oromzaton alig van csorba. Ha arra gondolunk, hogy Stibor fegyvertársa s barátja volt a nagy építtető Ozorai Pipónak, a beckói palotán az itáliai mesterek kezére ismerünk,akik ezidőtájt ültették át először a hazájukban felvirágzott reneszánsz müizlést Magyarországba. A helyiségek száma, méreteik és díszítésük mutatják,minő előkelő lakóhely lehetett Bolondóc vára Zsigmond király idejében, s mekkora az udvartartás, amely a hatalmas vajdát környezte. A palotában még kivehető a lovagterem s a lakószobák egy része. A falakon még jó részben látható az egykori lombozatos festés, épp úgy, mint a kápolnában a freskók nyomai.Nem csoda tehát, ha az egykoruak amikor Stibor udvarát dicsérik, Visegráddal vetik össze Bolondóc vara pompáját. Stibor két Ízben viselte az ország egyik legnagyobb méltóságát, az erdélyi vajdaságot, és igyekezett hatalmának külső fénnyel nyomatékot adni. Stibor építkezései rendkívüli módon igénybevehették a jobbágyságot. Ez az oka, hogy a hires vajda rossz hírbe jutott az utódoknál. Semmiféle hiteles adat nincs rá, csak a XVII.szd.óta ismeretes hagyomány beszél a szenvedésekről, amiket a szegénység tűrt el Stibortól és feleségétől. Kínozták, sanyargatták, a jobbágyakat, mig végre elkövetkezett a büntetés. A bolondóci várkertben kígyók rohanták meg őket és kimarták a szemüket. A megvakult pár ott bukott le a vár 30 méter magas szírijéről. A mesének külföldi hasonlói vannak s nem lehetetlen, hogy ezek mintájára közölte le valamilyen romantikus hajlandóságú iróember. A valósággal ugyanis semmiképen sem vág össze, Stibor 1414—ben békésen hunyt el, tetemét Krakkóba szállították. Felesége legalább hat évvel élte túl. Stiborvajda után hasonnevű fia páratlan vagyont örökölt. S ez ifjabb Stibor kezén csak gyarapodott. Mivel ő fiörökős nélkül halt meg, a vár több örökösnek jutott, s sokan váltogatták egymást a tulajdonosságban, mig a vár 17k9-ben leégett. Javíttatásával senki se törődött, az eső becsorgott a szobákba és tönkretett mindent. így lett a várból,melyet sem a husziták, sem a Beckó várost 1599 ben elpusztító török hadak nem tudtak bevenni, szürke rom, jobb idők szomorú emléke. 9
