Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

Sajnos nem csak a Ferenczy-Mikola házat bontották le, de a Liget bejárata mellett a szomszédságában álló Munkaházat is, amely valamikor a helyi Nőegylet tulajdonát képezte. Az épület (még 1989 után is hosszú ideig a város utolsó zsindelytetős háza) az 1930 körül formálódó baloldali művészcsoport törzshelye volt. Itt működött Klein József, Pittner Olivér műterme, külső falépcsőjén gyakran bicegett fel korrektúrázni Ziffer Sándor. Ma az egyik vendéglátó hely terasza működik a helyén.

Szép időben érdemes a Petőfi utcán, a Fokhagymás patak és a Városliget között felsétálni. Ha kedvünk és időnk engedi - az egykori Fokhagymás-fürdőig, sőt a Petőfitanyáig is elgyalogolhatunk.

A Ligetbe a Petőfi, illetve a Veresvíz (Valea Rosie) utcából is be lehet jutni. Amikor Petőfi itt járt, 1847 tavaszán, a mainál kisebb területet foglalt el, de már akkor is a helybeliek kedvenc szórakozóhelye volt. „Mária-ligetnek hívják a város mulató helyét. Oly szép, amilyet csak képzelni lehet. Tegnap délután (pünkösd másodnapján) velem együtt kinn volt a város nagy része, urak és nem urak, összevissza... demokratikus szívem hangosan dobogott örömében, mert szorosan és forrón ölelte meg a remény, hogy merész álmaim a világ jövendőjéről nem teljesülhetetlen álmok.” (Petőfi Sándor) Amikor nagy költőnk ezt a levelet írta, már a középső és a felső rész is hozzátartozott (a Hámory család ajándékaként), az alsó rész azonban még a Virág család tulajdona volt. Ezt vette meg 1891- ben Stoll Béla ügyvéd, a Nagybányai Részvény Takarékpénztár igazgatója, és ajándékozta a városnak.

A Liget felső részén már Petőfi idejében vendéglő volt. Innen kapaszkodott ki, társaság kíséretében a nevéről elnevezett dombra Jókai Mór. Ezen a dombon állt a szénatartó is, amelyet az 1896-ban ideutazó Hollósy és növendékei, majd az utánuk következők is „műteremként" használtak. Amikor 1904 nyarán a városi tanács - bevételének növelésére - elhatározta, hogy a park fáinak egy részét kivágatja és nyaralókat építtet ide, Réti István festőművész, városunk szülötte emelte fel szavát a terv ellen. Nagybánya „gazdaságát a rossz esztendők válságba sodorhatják, ha a földalatti titkos természeti hatalmak szeszélye akarja, a nemes ércek telléreit elsorvasztja és bányászata megszűnik; szépsége azonban örök lehet, csak az emberek ronthatják

162 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE