Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE kirándulás. így csinálták aztán a ligeti faműtermet egy e célra ajándékozott szénatartóból, amely 15 évig volt az iskola egyedüli hajléka [...]. Az államvasutaktól pedig az odautazó művészek számára negyven darab ingyenjegyet eszközölt ki a város a határtól Nagybányáig és vissza.” - emlékezett Réti István festőművész 1922-ben. A Thurman család korábban is szerepet vállalt a kultúra és művészet támogatásában. „Berzenczei László erdélyi kormánybiztos kocsisnak öltözve Thurman Antal [bánya­­vállalkozó, 1787-1862] istállójában tartózkodott míg tovább menekülhetett, s ugyancsak Thurman Antal házá­ban rejtőzve írta meg Kemény Zsigmond Zord idők c. regényét.” - olvashatjuk az 1848-49-es forradalmat követő időkről Palmer Kálmán népszerű kalauzában, a Nagybánya és környékében. 1876. augusztus 13-án pedig, amikor Jókai Mór városunkba látogatott, Thurman Olivért is felkereste. (VITA Zsigmond: Jókai Erdélyben) A Lázár-ház földszintjén jelenleg galéria működik. Előtte, a tér közepe felé, a kockakövek között öt kisméretű bronz emlékplakettet (ún. botlatókövet) is felfedezhetünk, amelyek Hollósy Simon, valamint a Festőiskola első négy tanárának (Ferenczy Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla és Thorma János) neveit őrzik. A Főtér 15. szám alatt találjuk id. Lendvay Márton (1807-1858), a XIX. század kiváló színészének szülőházát, a már említett Lendvay-házat. A múlt század nyolcvanas éveiben - az épület düledező állapotára hivatkozva - egy időre eltávolították róla az emléktáblát, amelyet még 1881- ben helyeztek el az emelet két ablaka között, s amelyen ez olvasható: „MÁRVÁNYLAP HIRDESD NAGYSÁGÁT TISZTE­LETÜNKNEK: NAGY SZÍNMŰVÉSZÜNK LENDVAY ITT SZÜLETETT. 1807. NOVEMBER 11.” Jókai, aki a márványtábla elhelyezését, majd a nagybányai Lendvay-szobor felál­lítását is szorgalmazta, verset is írt az 1881-es ünnepségre: „A kortársak tudják csupán, ki volt O? / Bánk-bántul Rómeóig egy remek. / Alakja oly délceg, oly hódító: / Arcán a lélek minden indulatja: / Sötét szemében csáb, varázs, harag.” Igen, a nagybányai sóház mázsáló tisztje, Lendvay József fia ebben a házban született - éppen Szent Márton napján. Az is igaz, hogy innen hamarosan átköltöztek a Vár 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom