Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE A Teleki-ház 2002 óta az egykori tulajdonos szelleméhez méltó missziót tölt be: itt működik Nagybánya egyetlen magyar kulturális intézménye, a Teleki Magyar Ház. Közel a történelmi városközponthoz ideális kiindulópont azok számára, akik Nagybánya nevezetességeivel szeretnének ismerkedni, egyúttal segítséget, útmutatást is kaphatunk a környék bejárásához. Az épülettel szembeni parkolóban akár autóbusszal is megállhatunk, az udvarban működő kis vendégházban pedig meg is lehet szállni: kisebb csoport, baráti társaság részére az egykori grófi kocsiszín hangulatos és csendes pihenőhelyet kínál. (A szálláshellyel kapcsolatban az intézményben, valamint a kötetünk végén is megtalálható telefonszámokon, email-címeken lehet érdeklődni.) Az épületek és a telek nagy részének tulajdonjogát megszerezni, majd az egész házat felújítani, kiállító- és előadótermeket nyitni benne anyaországi segítséggel és a helyi magyar közösség összefogásával sikerült. A Teleki család emlékét idéző, egyre gazdagodó helytörténeti anyag mellett azóta rendszeres tárlatok mutatják be itt nagybányai és meghívott kortárs képzőművészek alkotásait. Táncház, kézműves programok, kamarakoncertek és könyvbemutatók, Tersánszky Józsi Jenő nevét viselő könyvtár, kis helytörténeti gyűjtemény, gyógytornász-kör és az Erdélyi Kárpát Egyesület nagybányai osztálya, valamint a „vad gróf’ nevét viselő népes cserkészcsapat várja az érdeklődőket; gyakorlatilag itt zajlik a nagybányai magyar művelődési élet minden fontosabb eseménye. Az épület kertjében 2007 óta szépen faragott mészkő talapzaton áll gróf Teleki Sándor mellszobra, nem messze tőle pedig a 2014- ben felavatott Erőss Zsolt emlékkő található, a hatalmas sziklatömbön a hegymászó bronzba öntött arcmásával (ugyancsak Dinyés László alkotásai). A fiatalon elhunyt „hópárduc” gyakori vendége volt Nagybányának és a Teleki Magyar Háznak. A Teleki-ház megtekintése után érdemes kb. még egy km-t a Thököly utcán, a régi Libamező felé tovább haladnunk. A hajdani ligetes, füves patakpart egyik kedvenc motívuma és helyszíne volt festőinknek; ma már lakóházak között sétálhatunk a Portörő utca (Círiviyei) majd a felső Zazar-híd irányába. 158
