Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
74_ TÖRTÉNETI MONDÁK Ez igaz is, csak eltitkolták, mert akkor halálra üldözték a csendőrök. A bányászok rejtették el oda Petőfi Sándort, azért hívják ma is azt a helyet Petőfi tanyának. [Nagybánya-Veresvíz] 19. A szabadságharc leverése után Petőfinek is bujdosnia kellett. Az édesanyjával a Farkas-tanyán húzódott meg egy kis házban. A ház előtti kis pádon írta szomorú verseit. Ez kőből volt, meg egy asztal is volt ott kőből. Abba még a nevét is belevéste. Mikor a bányászok megtudták, hogy Petőfi ott lakik, mentek keresni, de már nem találták ott. Akkor elnevezték azt a helyet Petőfi-tanyának, és még ma is úgy hívják. [Nagybánya-Veresvíz] Jókai Nagybányán 20. Biztos van már száz éve is, hogy Jókai Mór, a híres író Nagybányán járt. Leginkább a Ligetben tanyázott, a Papokdombján, mert onnan nagyon szép volt a kilátás a városra. Egyszer megkérdett egy öregasszonyt, hogy mi a neve annak a dombnak. Az meg így felelt:- Eddig Papok-dombjának hítták, de mátul Jókai-dombnak fogják nevezni. Ez tényleg így lett. [Nagybánya-Veresvíz] Történelmi emlékek A Lapos-erdő 21. Régen Koltó környékén óriási őserdők vótak, oda jártak vadászni az urak. A Teleki-kastély afféle vadászkastély vót. A Hagymáslápos és Koltó között húzódó tölgyfaerdőbőí egyetlen egy fa maradt meg. Azt mondják, megvan 600 éves is. Ezt a Lápos-erdői fát mindenki nagy becsben tartja. A kastély tornácáról látni lehet. [Koltó]
