Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
6. szám - Szemle
célszerű lenne, ha a CSSZG is saját vezérléssel szállíthatná a szerszámgépeit. Azaz, legyen a Szerszámgépgyár a gyártó. A kutatók szerint ez nem nagy ördöngösség, ha megbízható egységekből lehet építkezni. */ Az egységek gyártására a VIDEOTON-t tervezték megnyerni. + +/ Az eredeti elképzelés azonban —amely a CSSZG tetszését is megnyerte— a Csepel Müvek felsővezetői szintjén módosult. A döntés ugy szólt, hogy legyen a gyártó Csepelen, de ne a Szerszámgépgyár, hanem a Tröszt egy másik vállalata, a Híradástechnikai Gépgyár /HTG/ vegye át az uj terméket. A CSM vezetőinek elképzelése szerint a tröszt termékszerkezeti átalakításának részeként a Híradástechnikai Gépgyárat kell a tröszt elektronikai bázisává fejleszteni. A rendkívül vegyes profilú HTG azonban, ilyenirányú tradíciók vagy akár potenciális képesség hiján erre a változásra korántsem volt felkészülve, egyébként is a kapacitása teljesen le volt kötve, vagyis a termékszegkezetváltásra lényegében semmi nem inspirálta — kivéve a tröszti utasítást. Igazából a SZTAKI sem "ilyen lovat akart", de nem válogathatott. I977. áprilisában egy Ю éves együttműködési megállapodás keretében egy szerződés született, mely kimondja, hogy a* "SZTAKI legyen a CSM automatizálási és számítástechnikai alkalmazási tevékenységének, különösképpen a Híradástechnikai Gépgyár gyártmány-gyártásfejlesztésének kutatási-fejlesztési bázisa, másrészt a CSM lesz a SZTAKI elsőrendű ipari realizációs bázisa." Az együttműködés értelmében 1978 januárjában a SZTAKI és a HTG aláirta az első ipari "realizációra", azaz 10 darab vezérlőberendezés — DIALOG és МГС— gyártására vonatkozó kutatás-fejlesztési szerződést. A gyártás már ezt megelőzően, 1977-ben beindult. A gyors kezdet azonban a későbbiekre nézve nem sok garanciát jelentett. A HTG-nek az uj gyártmány, s főként maga a gyártás szinte semmilyen szempontból nem volt kívánatos, ezért óriási ellenállást tanúsított, s mindenképpen bizonyítani igyekezett, hogy a feladat megoldása lehetetlen. Mivel a tröszti utasítással szemben tehetetlen volt, a "bizonyítás" elsősorban a SZTAKI ellen irányult. 1977 májusában, mikor a "Csepel Vas- és Fémmüvek és az MTA SZTAKI közötti együttműködés egyik legjelentősebb eredményét, a DIALOG CNC mikroprocesszoros szerszámgépvezérlő berendezést a gyár és a kutatóintézet közösen mutatja be a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron,20/ a HTG vezetése levélben jelezte a tröszt műszaki vezérigazgató helyettesének a gyártással kapcsolatos problémákat. Panaszolták, hogy a dokumentáció hiányos, hivatkoztak az anyagbeszerzési, importálási nehézségekre, a VIDEOTON kooperáció szükségességére, bejelentették egy speciális munkacsoportra vonatkozó igényüket —melyet saját forrásaikból nem tudnak létrehozni—, hogy a vezérlés-élesztést ++ +/ képtelenek megoldani, s mindezek alapján határidő-módosítást kértek. A SZTAKI válaszában felsorolta mindazokat a segítségeket, amelyeket a szerződésen túlmenően is biztosit, és kifogásolta a HTG hozzáállását, mely szerint "igy csak papirt lehet gyártani, CNC-t nem", s közli, hogy +/ Ez a megoldás világszerte elterjedőben volt, olyannyira, hogy ezt elősegítendő megnyílt a vezérlési alapegységek külön árusításának /0ЕМ/ piaca is. ++/ Az ötletadó optimistán Ítélte meg a hazai körülményeket, hiszen később a Híradástechnikai Gépgyárban sem sikerült meghonosítani a gyártást. 20/ Együttmüködé s a Csepel Vas- és Fémmüvek és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete között, BNV prospektus. Budapest, 1977.máj.17. +++/ A berendezés gyártási hibáinak — huzalkötés, hibás alkatrész stb. — méréssel történő megállapítása. 488-
