Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

Ez most sem történt másként. A lehetséges megoldást illetően általában egyszerre több, különböző szervezeti konstellációban mozgó változat is napvilágot látott, igy utólag az időbeli sorrendet nem lehet teljes biztonsággal megállapítani. Dokumentumok sem segítenek ebben, mivel a tárgyalások zömmel informális uton bonyolódtak, de legalábbis ugy kezdődtek, s időpontjukra a megkérdezettek is csak saját utólagos "világképük" szerint emlékeznek vissza. A leginkább kézenfekvő megoldásnak az tünt, hogy az egyedüli hazai vezérlésgyártó cég, a VILATI vegye át az uj tipust. Az ötlet azonban a VILATI eltérő érdekei miatt meghiusult. A vezérlő rendszerek terén érdekelt két intézmény korábbi több éves szerződéses kapcsolat után először 1975-ben próbálta fejlesztési elképzeléseit egyeztetni. A SZTAKI, miután kiépítette a DNC'73-t és tető alá hozta a csepeli integrált gyártórendszer fejlesztést, tárgyalásokat kezdett a VILATI-val, hogy ott gyártsák az IGYR-hez szükséges МТС x/ csatlakozó egyjégeket. A VILATI azonban még az ELSAG licenchonositással, a sorozatgyártás beinditasával volt leterhelve, s ami talán még fontosabb, vevői igényei ismeretében nem feltételezett érdemleges keresletet az integrált gyártórendszerre. Ugy látta, hogy az IGYR egyrészt nagyon drága —a csepeli pl. 84-134 millióba került—, másrészt a működtetésekor hatványozódhatnak a műszaki problémák is, hiszen a szerszámgépen és a vezérlésen tul a számitógép is ujabb feladatokat adhat, sőt a mindebből összekapcsolt rendszer is további "rizikó-faktort" jelenthet. Mint fejlesztő, s egyúttal gyártó cég mindezek alapján nem látta biztonságosnak, hogy ilyen irányba lépjen. Távlati terveiben inkább az önállóan is működőképes —és szükség szerint integrálható— CNC berendezés kialakítása szerepelt. A gyártástól az azonnal jelentkező anyagi terhek is visszatartották. A SZTAKI amugyis csak az adott gyártórendszerhez szükséges 4-5 darab MTC-t kívánta megrendelni. A VILATI álláspontja az volt, hogy a SZTAKI vagy fizesse meg a gyártásbavétel —későbbi darabszámtól független— állandó költségét, vagy szerezzen annyi megrendelést, hogy a gyártás rentábilis legyen, hiszen "az üzlet az üzlet". x

x/ Ezeket a feltételeket a SZTAKI nem tudta vállalni, igy az együttműködés az intézet nagy sérelmére nem jött létre. A DIALOG gyártásbavételével kapcsolatos egyezkedések hátterében lényegében hasonló körülmények húzódtak meg, bár a teljes tisztánlátást akadályozza az a tény, hogy a VILATI megkérdezett szakemberei szerint a felajánlás nem történt meg. A SZTAKI főosztályvezetője szerint Hannoverben tárgyaltak a DIALOG-ról, melynek gyártását később a Szerszámgép Programozási Egyesülés elnöke hivatalosan is felajánlotta a VILATI műszaki igazgatójának. Akár igy, akár másként történt, a lényeg szempontjából végülis mellékes, mivel a VILATI főosztályvezetője szerint semmiképpen sem vették volna át a DIALOG-ot, mert rendszertechnikailag nem értettek vele egyet, a konstrukcióját nem tartották korszerűnek,

s mert akkor már dolgoztak a saját CNC-jükön

xx

x/,amely a DIALOGhoz képest a fejlesztés második útját képviselte. Tegyük hozzá, hogy e koncepció vállalaton belüli érvényesítését nagy valószínűséggel akadályozta volna egy más megoldás irányában vállalt elkötelezettség. A fejlesztéssel ugyan lemaradásban voltak, de gyártói tapasztalataik alapján joggal reménykedhettek abban, hogy bármelyik más vállalatnál kezdik is el a DIALOG gyártását, amig az egyenesbe jön, addig utolérhetik magukat. A VILATI tartós elzárkózása uj gyártók keresésére késztette a kutatókat. Felvetődött az az ötlet, hogy - a "nagy" szerszámgépgyárak példájára x/ Az MTC /Machine Tool Control/ az egyedi csatlakozó egység, lényegében egy csonka vezérlés, melynek logikai részeit, szolgáltatásait a számitógép pótolja. xx/ Azaz, ha anyagilag megéri, a VILATI is részt vállalt volna IGYR fejlesztésben, mint később pl. a HAFE esetében tette. xxx/ Az UNIMERIC CNC Hannoverre ugyan nem készült el, de a SZIM ugy döntött, hogy reklámokokból egyik gépével azt kiállítja, annak ellenére, hogy a szerszámgépen igy nem lehetett forgácsolni. 487-