Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

Az Intézet szerződéseket kötött ipari vállalatokkal, s a bevételből —az önfinanszírozó és nyereségérdekelt vállalatokhoz hasonlóan— beruházási, bérés részesedési alapokat képezhetett. A SZTAKI költségvetésében a szerződéses bevételek —melyek a 70-es években a kapott költségvetési keret 3-4-szeresét tették— jelentették, és jelentik ma is a tevékenységek finanszírozásának fő forrását. A kutatóintézet vállalati jellege: a kutatási célok —10-15 évre előre kutatniés az intézet éves bevételi érdekeltsége közötti ellentmondást csak fokozta az ipar igényeinek disszonanciája. Az ipar nagyon szivesen készülne fel a 10-15 év múlva jelentkező igényekre, gazdálkodásunk jelenlegi rendszerében és gyakran változó feltételei között azonban érdekei alapvetően rövidtávuak, operativak, minimális kockázatot kivánók. A kutatási elvek szerint "az intézetnek rendszerben kell gondolkodnia, nem rész feladatokat és vállalati szintű kapcsolatokat, hanem célfeladatokat , vagyis központi finanszírozású feladatokat kell keresni".13/ Az ebben a szellemben kijelölt tématerületek egyike a gépipar volt. Az intézeti "ars poetica"-nak megfelelően a gépipari NC témában is egy későbbi, "előrefeszítő" fázist, a szerszámgépcsoport számitógépes vezérlésének megoldását tűzték ki célul. Ennek eredményeként mutathatták be 1973-ban a BNV-n —E urópába n elsőként — két szerszámgépet és egy robotot számitógéppel vezérlő DNC'73 rend szerüket. A modelt ezt követően a Csepeli Szerszámgépgyárban termelési környezetben is kirpróbálták és továbbfejlesztették. Az igy kialakított rendszer a későbbiekben egy jóval nagyobb horderejű és bonyolultságú gépipari automatizálási megoldás, az integrált gyártórendszer alapjává vált. . , Az első hazai integrált gyártórendszer fejlesztése 1975 végén kezdődött a Szerszámgépgyár fővállalkozásában, elsődlegesen a SZTAKI közreműködésével, az OMFB, a KGM és a vállalat anyagi támogatásával. A kutatók a Szerszámgépgyár dinamikus, az újdonságra fogékony, stratégiai időtávban is gondolkodó és kockázatot vállaló vezetésében remek ipari partnerre találtak, s minthogy a közös munkát a csepeli vezetők is Ígéretesnek tartották, 1975 juniusában tiz évre szó ló együttműködési megállapodást kötöttek. A központi program keretében megkezdett IGYR fejlesztés a SZTAKI kutatási elveinek gyakorlatát példázta, s azt Ígérte, hogy az ipari igények és az "előrefeszítő" kutatási célok mégis találkozhatnak. x/ Az immár hagyományosnak számító NC gépek gyártásának és értékesítésének 70-es évek közepére előtérbe kerülő problémái a Szerszámgépgyárat is hazai vezérlések felhasználására ösztönözték. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy az exportálandó szerszámgépeket nyugatról importált vezérlésekkel szerelték fel. A dollárért vásárolt berendezésekkel felszerelt NC gépek értékesítése a KGST árrendszerében azonban nem jelenthetett perspektívát. A szocialista értékesítés fokozása miatt a gyárnak szüksége volt importot kiváltó korszerű hazai vezérlésre, mégpedig olyan minőségben, hogy lehetőség szerint a tőkés országokba szállítandó gépek versenyképességét is növelhesse. Miután a VILATI az utóbbi kívánalmat "első nekifutásra" nem elégítette ki, és általában is akadoztak szállításai, továbbá a CNC fejlesztéssel is késlekedett, ezért az addigi együttműködés alapján a gyár műszaki, kereskedelmi vezetői kérésükkel a SZTAKI-hoz fordultak. Az igényük az volt, hogy a kutatók fejlesszenek számukra egy, a nemzetközi irányzatnak megfelelő, könnyen kezelhető számitógépes szerszámgépvezérlést. 13/ BALÁZS K.: ...i.m. 1б3.р. х/ A "találkozás" a későbbiekben korántsem bizonyult ilyen harmonikusnak, de ez már egy másik tanulmány tárgya. 483-