Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

3-4. szám - Figyelő

gével rövid idő alatt sikerült az uj fináléban felfejleszteni azokat a kutatásokat, amelyek a leginkább szükségesek a keleti országrész fejlesztéséhez. A SZUTA Szibériai Tagozatát bizták meg a három tagozatban — a "nagy" tagozatban, a mezőgazdaságtudományi tagozatban és az orvostudományiban folyó kutatások koordinálásával. Már az Orvostudományi Akadémia szibériai filiáléja első intézetének —a kisérleti és klinikai orvostudományi intézetnek— a szervezésekor korszerű szervezeti formát választottak a tudományos tevékenységhez: tárcaközi komplex laboratóriumokat hoztak létre. A novoszibirszki tudományos központ és az orvostudományi filiálé tudósai összehangolt kutatási programot dolgoztak ki az 1977-1980-as évekre. A SZUTA Szibériai Tagozata citológiai és genetikai intézetével közösen olyan eredményekhez jutottak az orvostudományi akadémia tudósai, amelyek nagy jelentőségűek számos krónikus megbetegedés természetének megismerésében és a diagnosztikai módszerek fejlesztésében. A Bányászati Intézet munkatársai a bányászok kiválasztásának kritériumait segitettek meghatározni az egyéni fiziológiai sajátosságok figyelembe vételével. Sokat igérő a Mezőgazdasági Akadémia Szibériai Tagozatával folyó együttműködés is. Már elkészült a közös kutatások koordinációs terve a következő témában: Szibéria és a Távol-Kelet élelmezési tartalékai, valamint a lakosság táplálkozásának racionalizálása. A terv orvos-biológiai részén több mint 30 tudományos kutatóintézet és főiskola dolgozik. — KAZNACSEEV,V. - TRUFAKIN.V.: Na sztüke treh akademij. /Három akadémia határán./ = Pravda /Moszkva/, 1978.okt.19. 2.p. „ e tudományok 25 éves tevékenységét, azt látjuk, hogy a legérdekesebb nyelvészeti, szociológiai, pszichológiai és néprajzi eredményeket a közös erőfeszítések segítették elő. Ez a jelenség az emiitett tudományok belső struktúrájának megváltozásával magyarázható. A kísérlet ugyanis, amely valaha a kutatási anyag megközelítésének egyik lehetséges módja volt, most sok esetben a tudományos megismerés legfontosabb eszközévé vált. Függetlenül attól, hogy a kísérletekhez milyen mértékben kell műszereket felhasználni, maga a kísérlet lefolytatása, az eredmények feldolgozása és értékelése kollektiv munkát igényel. A másik strukturális változás a komplex problémák menynyiségének megnövekedése, melyeknek megoldására ismét csak kollektívák szükségesek. A legígéretesebb azon problémák megértésére való törekvés, melyeknek megoldásához az adott tudománynak még nincsenek megfelelő módszerei, s azokat más, érettebb tudományoktól kölcsönzi. A komplex problémákkal foglalkozó tudományos kollektívák mindennapi munkájának megszervezéséhez olyan adminisztratív vezető szükséges, aki vagy igen tehetséges, de nem "praktizáló" tudós, vagy olyan vezető, aki ugyan a tudományos munka területén elmarad a többiek mögött, erkölcsi tekintélye azonban vitathatatlan. A tudományos tekintély a vezetőnél kisebb szerepet játszik, mint a morális és pszichológiai jellemzők, mivel ez utóbbiak határozzák meg a kollektíva légkörét. — Proslo li vremja ucsenüh-odinocsek? /Idejét multa-e az egyéni kutatás?/ = Literaturnaja Gazeta /Moszkva/,1979.8.no. 13.

p. M 7_ Idejét multa-e az egyéni kutatás? A humán tudományok olyan kutatási terület, amelyet hagyományosan az egyénileg kutató tudós tevékenységi területének tartanak. Ha azonban áttekintjük A kutatás a bűnbak szerepében? A gazdasági növekedés stagnálása a legtöbb ipari országban a tudomány és a kutatás erőteljes bírálatához vezetett. A fizetési mérleg deficitjéért az ipari innovációt, a kutatást és a fejlesztést próbálják felelősségre vonni. A Science 434