Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

6. szám - Figyelő

Noha az utóbbi 15 év alatt a felsőfokú képzettségű szakemberek és kutatók száma megkétszereződött, a legmagasabb szakképzettségű tudósok száma pedig 137 %-kal növekedett, a kihasználatlan tartalékok és a fogyatékosságok e téren még tagadhatatlanok. Az uj törvényjavaslat az érvényes jogszabályok összesítésével és kiegészítésével a legfőbb elveket rögziti. Ezeknek egyike az, hogy a tudományos dolgozókat azonos módszerek érvényesítésével egységes képzésben fogják részesíteni valamennyi munkahelyen, tehát a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyein, az egyetemi tanszékeken,a központi kutatóintézetekben és a vállalati részlegekben egyaránt. A törvényjavaslat vitájában Hajko akadémikus kijelentette, hogy a szocialista forradalom végső célja —a kommunista társadalom felépítése— csak a tudomány és a technika gyors fejlesztésével valósitható meg. A képviselők hangsúlyozták, a tudományos eredmények mindennapi gyakorlatba való átültetésének jelentőségét. Ez azonban elképzelhetetlen a fiatal kutatók és szakemberek megfelelő felkészültsége, az idősebbek állandó továbbképzése nélkül. A törvényjavaslat —felhasználva az eddigi kedvező tapasztalatokat— számos uj probléma megoldásával is foglalkozik. Legnagyobb előnye, hogy bőviti a tudományos dolgozók oktatási formáit. — Vse pro rozvoj véídy. /Mindent a tudomány fejlesztéséért./ = Rudé Právo /Praha/,1977.jun.30. 1-2.p. A tudomány fejlesztésére törekszünk. = Uj Szó /Bratislava/, 1977.jun.30.1-2.

p. A tudomány és a technika fejlődésének prognosztizálása a KGST-országokban A KGST-országokban a hatvanas és a hetvenes évek fordulóján vált közkeletűvé az a felismerés, hogy a tudomány és a technika fejlesztésének tervezését hosszú- és középtávú prognózisokra támaszkodva lehet és kell optimálisabbá tenni. A tagországokban és a KGST szintjén szerzett első tapasztalatok az alábbi következtetések levonásához vezettek: - a prognózisok gyakorlati hasznosítását növelendő, elméletileg megalapozott és egy séges prognosztizálási módszertant kell kidolgozni; - nemzetközi együttműködésen alapuló közös prognosztikai kutatásokat kell kezdeményezni; - a tudomány és a technika területén folyó prognózis-munkálatokat célszerű egyetlen rendszer rész-vállalkozásaivá tenni. E következtetéseknek köszönheti létét az a módszertani utmutatás, amelyet a KGST-országok szakemberei közösen dolgoztak ki /Metodika szovmesztnogo prognozirovanija zaintereszovannümi sztranami-cslenami SZÉV razvitija nauki 1 tehniki. Moszkva,1975./. Ez a metodika - javaslatot tesz a prognosztizálás nemzeti és közös irányitó szerveire; - meghatározza a prognosztikus vállalkozások "lefuttatásának" módját, illetve egyes "állomásait"; - az iménti folyamatot meghatározó szakaszokra osztja; - az egyes szakaszokon belül felsorolja azokat a módszereket, amelyek alkalmazása révén a szóban forgó szakasz feladatait meg lehet oldani. Az, hogy az egyes "állomások", szakaszok miként következnek egymás után, milyen kapcsolatban állnak egymással, illetve milyen szervek hivatottak elvégezni az általuk reprezentált feladatokat, legegyszerűbben az alábbi sémán szemléltethető: 725-