Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

50 36. A magyar geneológiai szakirodalom nem tud Pécsi nemességéről, s az általuk ismert Pécsi családok címerei közül egyik sem emlékeztet Pécsi Lukácséra. Vö. NAGY Iván, Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, IX. kötet, Pest, 1862, 176-188.; KEMPELEN Béla, Magyar nemesi családok, VIII. kötet, Bp., 1914, 223-247. és ÁLDÁSY Antal, A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei, II. kötet, (10921600), Bp., 1923. 37. Rónay György még két korábbi adatot közöl Pécsi Lukácsról: "ö kezelte a nagyszombati apácák birtokait, de nem tudott elszámolni a jövedelmekkel, ezért Gyulai Márton provinciális elmozdította hivatalából, Pécsi viszont 1601-ben panaszt tett a káptalannál Gyulai kormányzása ellen." (RÖNAY, Misztika..., 649.) Sajnos, Rónay nem adja meg az adatok lelőhelyét. 38. A nagyszombati irodalmi életről Id.: BRAUNECKER, i.m., 62-67.; KLANICZAY Tibor,/! magyar barokk irodalom kialakulása, in ID., Reneszánsz és barokk, Bp., 1961,361-366.; FÉNYI András, Telegdi Miklós, Bp., 1939.; PEISCH Alajos, Monoszlóy András, Bp., 1941.; és RÓNAY, idézett művek. 39. Pécsi ezeknek a könyveknek az előszavában is többször mentegetőzik, hogy idegen területre merészkedett. Ez is arra utal, hogy nem volt pap.