Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
HUSZÁGHNÉ KELECSÉNYI ÁGNES: A Stein-gyűjtemény
A Stehi-gyűjtemény 299 Ezt követően Perzsia területén folytatta kutató tevékenységét, 1932/33-ban perzsa Makránban és a Perzsa-öbölben, 1933/34-ben Fárszban, 1935/36-ban Délnyugat-Iránban. 2 3 1934-ben járt Budapesten is, s előadást tartott az Akadémia okt. 11-i ülésén: Az indo-perzsa határvidék ősi története a földrajz és újabb kutató utazások világában címmel. 1938-tól kezdett — A. Poidebard kutatásaihoz kapcsolódóan — római limes-kutatással foglalkozni Irak, Szíria és Transzjordánia területén, felhasználva a légi fényképezés nyújtotta lehetőségeket is. Még nem szóltunk mindazokról az elismerésekről, melyekkel a világ legkülönbözőbb tudományos testületei, akadémiái elhalmozták Stein Aurélt — illetve 1912től Sir Aurél Stein K. C. I. E.-t — vagyis Knight Commander of the Indián Empire — az angol király által adományozott lovagi rangja szerint. 1909-ben a Royal Geographical Society Founder's Medálját kapta, amely a legnagyobb földrajzi felfedezőknek adatott, az oxfordi és a cambridge-i egyetem díszdoktorává választotta, kitüntették az Académie des Inscriptions Julien-díjával, a Magyar Földrajzi Társaság Lóczy-érmével, a londoni egyetem Petrie-érmével, tiszteletbeli tagjává választotta a Alpine Club, 1921-ben a British Academy tagjává vált stb. Közeledve 80. életévéhez is, töretlen energiával dolgozott tovább. 1940 és 1943 között az Indus felső folyásánál, Szvátban és Délkelet-Beludzsisztánban járt hoszszabb-rövidebb kutatóutakon. De még előtte állt a régi vágy beteljesülése, hogy eljusson Afganisztánba, az antik Baktria területére. Amikor a politikai helyzet ezt számára lehetővé tette, azonnal útnak indult, de Kabulba érkezése után néhány nappal, egy meghűlést követően, 1943. október 26-án meghalt. „Csodálatos életem volt, ami nem is fejeződhetett volna be boldogabban, mint Afganisztánban, ahova hatvan éve vágytam eljutni" — voltak utolsó szavai. Stein-adományok az MTA Könyvtárának Stein Aurél minden egyes művét — közvetlenül a megjelenés után — eljutattatta az Akadémia könyvtárának. 1921-ben családi levelezését adományozta az Akadémiának. Idézet Szily Kálmán főkönyvtárnoknak írt leveléből: „Indiába való elutazásom napján és így sietőben adom elő boldogult testvérbátyám, Stein Ernő és boldogult nagybátyám, dr. Hirschler Ignácz (a M. Tud. Akadémia volt 1. tagja) levélgyűjteményére vonatkozó kérésemet. Óhajom, hogy e levelezés, mely a Goethe irodalommal foglalkozik, a M. Tud. Akadémia Goethe-szobájában helyeztetnék megőrzés végett. Mind bátyám, 25 Kutatásainak eredményét több publikációban tette közzé. Legjelentősebbek: Arckaeological Reconnassances in North-Western India and South Eastern Iran. London, 1937. — Old Routes of Western-Iran. London, 1940.
