Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János

A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János 175 A képek bemutatását kiegészíti egy tanulmány Waldstein Jánosról, valamint Thomas Enderről és felvidéki akvarelljeiről. A keresőrendszer segítségével a képekből tárgyszavak vagy a kísérőszövegükben előforduló szövegrészek alapján lehet válogatni, és így a képeket és szövegeiket a javasolttól eltérő csoportosításban és sorrendben is megtekinteni. A webhely használatát és a tájékozódást útmutató, öt térkép és az egymásnak megfelelő földrajzi nevek jegyzéke segíti. Az ábrázolt tájak történelmét és lakóit és a gyűjtemény bemutatásának célját tekintve indokolt, hogy minden cím és minden útbaigazító és ismertető szöveg a magyaron kívül szlovák és német nyelven, és a világháló közös nyelvén, angolul is olvasható legyen. Ehhez összesen mintegy 1600 szövegfájlt szerkesztettünk és vittünk fel a világhálóra. Tekintsük most át, a javasolt útvonalon haladva, az akvarelleken ábrázolt fontosabb helyeket és a képek szám szerinti eloszlását: a) Galgóctól indulunk a Vág mentén felfelé, kitérővel a Fehér Kárpátokba és Árva várához, egészen Liptóújvárig (95 kép): Galgóc, Beckó, Trencsén, Trencsénteplic (6. ábra), Oroszlánkő, Vöröskő (7. ábra), Lednic, Illava, Vágbeszterce, Vágvár, Nagybiccse (8. ábra), a szulyói völgy, Hricsó, Lietava, Zsolna, a rajeci völgy (9. ábra), Vágtapolca, Gbellán, Sztrecsnó, a Vrátna völgye (10. ábra), Rózsahegy, Likava, Liptóújvár, Árva vára; b) a Garam völgyében kelet felé a Bódváig, északra a Hernád völgyén, a Szepességen át a Dunajecig (57 kép): Besztercebánya, Zólyomlipcse, Breznóbánya, Krasznahorka és Torna vára, Dobsina, Sztracena (11. ábra), Igló, Szepesvár és Szepeskáptalan (12. ábra), Lőcse (13. ábra), Poprád, Szepesszombat, Nagyszalók, Kakaslomnic, Késmárk, Nagyőr, Szepesbéla, Vöröskolostor, a Dunajec áttörése és a Pieninek, Nedec és Czorsztyn vára; c) a Magas-Tátra déli pereme, keleti részének völgyei és a Lengyel-Tátra (37 kép): Koprova-völgy, Csorba-tó (14. ábra), Ótátrafüred, Tar-pataki-völgy, Zöld-tó, Jávorvölgy, Zakopane, Halas-tó és Tengerszem, Koscieliskói-völgy; d) végül Eperjestől a Bodrog mellékvizei mentén Ungváron át Sárospatakra érkezünk (30 kép): Eperjes, Csicsva, Tavarna, Homonna, Nagymihály, Vinna, Parnó, Ungvár, Füzér vára, Sárospatak (15. ábra). A keresés céljára mindegyik képhez egy vagy két tárgyszót rendeltünk, a kép fő témájának megfelelően, például „völgy" és „patak". Sok képen várost látunk bizonyos távlatból, de a környező táj a fontosabb, ezeket a „látkép" tárgyszóval jelöltük. Külön deszkriptorként adtuk meg az ábrázolt kastély tulajdonosát, amennyiben ez egyértelműen megállapítható. A következő tárgyszavakat használtuk (utána áll, hogy hány képhez rendeltük hozzá): falu 15, folyó 23, hegy 41, ipar 2, kastély 30, látkép 55, patak 5, templom 6, tó 5, vár 14, város 13, várrom 54, völgy 15 — a lista nem teljes. A számok azt is mutatják, hogy milyen látnivalók várták a korabeli utazót abban az országrészben, de talán még inkább jelzik a művész Thomas Ender érdeklődését, kedvenc témáit. * Waldstein János Bécsben halt meg 1876. június 3-án. Várpalotán temették el. A családi gyászjelentést az Akadémia nagygyűlésén június 7-én, az Igazgató Tanácsban június 10én mutatták be azzal, hogy „az I. osztály... az elhúnyt, mint a szépművészetek pártolója és jeles műértő fölötti emlékbeszédről gondoskodjék". Emlékbeszédre, tudomásom