Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János
170 Rozsondai Béla teljes és ellentétes megvilágításban és szokatlan nézőpontból, a Drevenyik magaslat mészkőszikláinak hasadékai közül szemlélve (2. ábra). A felvidéki tájképek között viszonylag kevés a város- és falurészlet. Ender érzékelhetően szívesebben festett a szabad természetben, s az emberlakta településeket vagy a kastélyokat és az elhagyott várromokat is inkább kívülről és egészükben, a természetbe ágyazottan szemlélte. A várakat lehetőleg több különböző irányból festette meg, és belépett a romos várfalak közé is. A hegyek között olyan messzi helyeket is felkeresett, amelyek csak gyalog érhetők el, és amelyek megközelítésére más festők nemigen vállalkoztak, mint például a Tengerszem a Rysy tövében vagy a Jávor-völgy felsőbb szakaszai és a Javorinai-Fekete-tó. A mester ekkor már hetven felé járt, de lába is, szeme is jól szolgált még. A Felvidék tájait, városait, várromjait sok más művész felkereste és ábrázolta, köztük Ender kortársai is. A következő felsorolásban sem teljességre, sem a művek részletes elemzésére és összehasonlítására nem törekedtem. Az MTA Könyvtárának Kézirattárától néhány lépésnyire, az Akadémia palotájának Felolvasótermében van Ligeti Antal négy festménye, s közülük hármon olyan vár látható, 2 9 melyeket Thomas Ender is megfestett (3. ábra). Ligeti képein, nagy méretük folytán, még jobban érvényesül a színekben, a távlatokban, a fényben és a felhők sötétjében az olaj mélyebb ragyogása. Ender akvarelljeinek kevésbé ünnepélyes, inkább bensőséges a hatása. Perimutter Izsák Besztercebánya élénk piacát festette meg, 3 0 Ender e város látképét bizonyos távlatból. Besztercebánya és környéke Libay Károly Lajos rajzain és akvarelljein is szerepel. 3 1 Árva várát Libay, Jacob Alt, Joseph Fischer és id. Markó Károly is témául választotta. 3 2 Ender, mint máskor is, a várat nemcsak a „szokványos" helyről, ez esetben a folyópartról, a lehotai országút mellől nézte, hanem az erdőmesteri laktól, a prefektusi kertből és az erdő felől is ábrázolta, szinte körbejárta. Id. Markó Károly Nedec várát hasonló irányból láttatja, mint Ender, de kissé messzebbről, a Dunajec túlsó partjáról (Csorsztin és Nedec. 1820. MNG). Mednyánszky László tátrai képeinek egyike a Hegyi tó a Magyar Nemzeti Galériában (Ltsz. F. K. 5563). Csontváry Kosztka Tivadar két hatalmas olajképen festette meg a Nagy-Tar-pataki-völgyet a völgy bejárata felől (1904—1905, MNG, illetve letét Pécsett a Janus Pannonius Múzeumban). Mindkét kép látóvonala és beállítása majdnem olyan, mint Ender egyik akvarelljén (A Nagy-Tar-pataki-völgy, 136. kép). De míg Csontváry képein a tónusok, a sziklák formációi komorak, szinte riasztók, Ender ezzel szemben még a rideg és barátságtalan sziklák tömegéhez is rokonszenves 29 LIGETI Antal: Hricsó vára a Vág partján. 1867. — Trencsén vára a Vág partján. 1870. — Szepes vára háttérben a Kárpátokkal. 1870. MTA Székház I. em. Felolvasóterem. - DIVALD, i. m. 46-47. 30 PERLMUTTER Izsák: A piac Besztercebányán. 1906. Magyar Nemzeti Galéria. 31 Libay Károly Lajos (1814—1888). Festői utazások. Malerische Reisen. Magyar Nemzeti Galéria, 1994. nov. - 1995. febr. [Kiállítási katalógus]. Vál., rendezte BAJKAY Éva-HESSKY Orsolya. (Bp.) 1994. (MNG kiadványai 1994/4. A magyar rajzművészet mesterei 3). Kat. 86, 112, 154—158. 32 BAJKAY—HESSKY, i. m. Kat. 104—105. - Libay két rajzának leírásában van hivatkozás a többi festő művére, többek között Thomas Endernek a bécsi Albertinában őrzött, Árva váráról készült akvarelljére (ltsz. 28371), de a leírás szerzője (B. É.) nem említi Endernek a Waldstein-gyűjteményben lévő képeit.
